A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete

Előszó

Aaron T. Beck: Elméleti és klinikai vonatkozások

Kezdjük a fejnél

A szorongás paradoxonja

A szorongás fogalmának változásai

A szorongás, a félelem, a fóbiák és a pánik megkülönböztetése

Szorongás és félelem

Fóbiák és pánikrohamok

„Reális” és „irreális” félelmek

Hoch paradoxonja

Jövőbeli és aktuális veszély

A szorongás funkciója

Adaptációs aspektusok

A szorongás mint válasz-stratégia a veszélyre

Túlélési mechanizmusok

A reflexek

Védelmi mintázatok

Tünetek és jelentőségük

Rendszerek és tünetek

Tünetek és funkciók

A fontosabb reakciók: mobilizáció, gátlás és demobilizáció

Szabadon lebegő szorongás – tény vagy artefaktum?

Normális és kóros szorongás

Gondolkodási zavar a klinikai mértékű szorongásban

Figyelem, koncentráció és éberség

„Vészjelző rendszer” és „automatikus gondolatok”

Az objektivitás és az akarati kontroll elvesztése

Ingergeneralizáció

Katasztrófa-képzés

Szelektív absztrakció és a perspektíva elvesztése

Dichotóm gondolkodás

A megszokás hiánya

Pánikzavar

Generalizált szorongásos zavar

Atipikus szorongásos zavar

Poszttraumás stressz-betegség

Fóbiás zavar

Agorafóbia

A szociális fóbia

Az egyszerű fóbia

A veszélyreakciók kognitív modellje

A kontextus szerepe

Elsődleges értékelés

Másodlagos értékelés

A veszély becslése

Ellenséges válasz

A kognitív feldolgozás természete

A viselkedéses aktiváció és a motivációs gátlás közötti összefüggés

Viselkedés és érzelmek különbsége

Az ördögi kör

A veszélyre adott elsődleges válaszok

Anerg és energ rendszerek

Változások a kognitív tartalomban és a fiziológiai reakciókban

A szorongás és az egyéb védekezési reakciók kapcsolata

Kognitív struktúrák és anxiogén szabályok

Kognitív sémák

A kognitív készlet funkciója

A folyamatos ciklus

A modalitások

Szindrómák és modalitások

Feltevések, szabályok és formulák

Problémás helyzetekkel kapcsolatos szabályok

Szabályok a szorongásos zavarokban

Sérülékenység: a szorongásos zavarok lényege

A sérülékenység fogalma

A készséghiány szerepe

Az önbizonytalanság

A kontextus és a tapasztalat szerepe

A hatékony teljesítmény akadályai

Katasztrófa-predikciók és circulus vitiosus

A diszfunkcionális magatartások „működése”

A fizikai veszély

A pszichoszociális veszély

A sérülékenység tartományai

A tartomány szektorai

A tartományt fenyegető veszélyek

A szocialitást fenyegető veszélyek

Az individualitást fenyegető veszélyek

Specifikus félelmek

A generalizált szorongásos zavar és a pánikbetegség

Előfordulás

A szorongásos zavarok etiológiájának általános áttekintése

Biológiai tanulmányok

Pszichológiai kiváltó tényezők

A kiváltó tényezők és az előzetes problémák kölcsönhatása

Okozhatnak-e szorongásos zavart a kogníciók?

A generalizált szorossngásos zavar

Tünettan

A generalizált szorongásos zavar típusai

Specifikus félelmek

Az énfogalom a generalizált szorongásos zavarban

Önkritika a szorongásban és a depresszióban

Különbségek a szorongás és a depresszió között

A pánikbetegség

Leírás

A pánikrohamok jelentése

A pánikrohamok funkcionális elemzése

A pánikrohamok kitörése

Az egyszerű fóbiák

A fóbia meghatározása

A fóbiák megkülönböztetése a félelmektől

A fóbiák tartós jellege

A félelmek és fóbiák tartalma

Osztályozás

Traumás fóbiák

A fixációs fóbiák

Specifikus fóbiák

A fóbiák jelentése

Összetett fóbiák: fogalmi folytonosság

A félelmek és a fóbiák közötti összefüggés

Önbizalom versus sérülékenység

Kettős hidelemrendszerek

Vizuális képzetek

Az „áldozattal” való azonosulás

Evolúció, törvények és fóbiák

Az agorafóbia szindrómája

Az agorafóbia rejtélye

Az agorafóbia kialakulása

Prediszpozíció és kiváltó okok

A tünetek megjelenése

Pánik

Ok és okozat a pánikrohamok esetében

Kognitív készlet: sérülékenység

Dependencia

Összefoglalás

Szorongás az értékeléstől

A zavar lényege

Zuhanás előtt

Általános jellemzők

Sérülékenység

Státusz és rangsor

Önbizalom

Szabályok és formulák

Automatikus védekező reakciók

Szociális fóbiák és szociális szorongások

A szociális szorongás paradoxonjai

Félelem az értékeléstől

Az elsődleges „védekezések”

A szociális fóbia és az agorafóbia különbségei

Fóbiás tüneteket kiváltó szituációk

Szomatikus tünetek

A szociális szorongás jelensége

Szégyen és „szociális kép”

Félelem az elhagyástól vagy a szeretet elvesztésétől

Félelem a szerepléstől, nyilvános megszólalástól

Vizsgaszorongás

Összefoglalás

Gary Emery: Kognitív terápia: technikák és alkalmazás

A kognitív terápia alapelvei

A kognitív terápia érzelmi zavarok kognitív modelljén alapszik

Didaktikus bemutatás

A kognitív terápia bemutatása

A félelem szintjei

A kognitív terápia rövid és időhatáros

A kognitív terápia sikeréhez megbízható terápiás kapcsolatra van szükség           

A terápia: közös erőfeszítés

A kognitív terápia fő kérdezési módszere: a szókrátészi modell

A kognitív terápia strukturált és direktív

A kognitív terápia a problémákra irányul

Konceptualizálás (a probléma megfogalmazása)

Általános stratégiák

A kognitív terápia a tanulás modelljén alapszik. Megtanulni tanulni!

A kognitív terápia elmélete és technikái a következtetés induktív módszerén alapulnak

A házi feladat központi szerepe

A kognitív átstrukturálás stratégiái és technikái

A tudatosság fejlesztése

A páciensek vezetése

Stratégiák és technikák

Az automatikus gondolatok számlálása

Kérdezés

A három alapvető megközelítés

Mi bizonyítja ezt?

Hogyan lehetne másként szemlélni ezt a szituációt?

És mi van akkor, ha megtörténik?

A képzetek módosítása

Indukált képzetek

Maladaptív mintázatok

A kognitív torzítások megállapítása

Az indukált képzetek módosítása

A képzetek módosítására szolgáló technikák

Kikapcsolási technika

Az ismétlési technika

Az idő-projekciós technika

A szimbolikus képzetek technikája

A képzetek dekatasztrofizálása

Képzetek és gondolatok

Az indukált képzetek módosításának elősegítése

Kellemetlen képzetek helyettesítése pozitív képekkel

Ellentétes helyettesítő képzetek

A túlzás használata

Megküzdési modellek

A rettegés redukálása imaginációval

Egy rosszabb alternatíva elkerülése

Kevert stratégiák

Jövőre irányuló terápia

A célok begyakorlása

Az affektív összetevő módosítása

Az érzések elfogadása

A szorongás miatti szorongás csökkentése

A látható szorongás miatti szégyen redukálása

A szorongás normalizálása

Aktív elfogadás

Az érzelmek azonosítása

Cselekvési stratégiák

Aktivitási listák

A szorongás iránti tolerancia fokozása

Alkohol, stimulánsok, diéta, stressz

A maladaptív megküzdő magatartás

Önmegfigyelés

Pozitív önvezérlés

Diagrammok és naplók

Koncentrálási (vagy figyelemelterelő) gyakorlatok

Relaxációs módszerek

Az érzelmek áttekintése

Imaginatív módszerek

Metaforák használata

Ismételt áttekintések a rendelőn kívül

Az érzelmek vállalása          

A szekvenciális érvelés

Érvelés viszonyítással

Analógiás érvelés

Érzelmi alapú érvelés

A „nyereség”

A viselkedéses összetevő módosítása

A védekező mechanizmusok azonosítása

Motiváció

A terápiás megközelítés elmagyarázása a páciensnek

A tanulás akadályai

Oktató eszközök

Kísérletek

„Önkárosító önvédelem”

Fokozatos lépések vagy fokozatos megközelítés

Hierarchia

Az expozíció előmozdítása

Kezdési technika

Öninstrukció

Viselkedési próba

Családtagok és más közelállók bevonása

Technikai segítség

A kognitív elkerülés

A kritikus döntés technikája

Meglepetés

Választás

Feladat-irányultság

Viselkedéses intervenciók

A „mintha” technika

A szégyen és egyéb félelmetes élmények

Az önbizalom fejlesztése

Egyetértés

Egyet nem értés

Váratlanul cselekedni

Hibázni – ez a mutatvány része

A páciens feltevéseinek és fő problémáinak átstrukturálása

A feltevések azonosítása

Az alapvető problémák

Az alapvető problémák azonosítása

Pozitív és negatív megerősítések

Kettős énkép

A főbb aggodalmak kialakulása

Elfogadás

Kompetencia

Kontroll

Motiváció és alapproblémák

Utóirat          

Melléklet

Tájékoztató páciensek számára

S-I-K-E-R

Irodalom

Név- és tárgymutató