Leírás
Értekezésünkben komplex képet kívánunk alkotni egy univerzális irányzat, a német romantika pedagógiai gondolkodásáról és gyermekképéről. Az olyan egyetemességre törekvő, jelentős irányzatok, amelyek a gazdaság, a társadalom, a filozófia és a művészet befolyásolásának, megváltoztatásának igényével lépnek fel, minden területen nagy hatást gyakorolnak. A romantika ilyen univerzális irányzat volt. A német romantikus kultúra terében alakult ki az ún. „reformpedagógiai eredetgondolkodás”, amelyben a gyermek már nem egy rendezett gondolatkör szisztematikus felépítése által válik nagykorú személlyé, ahogyan például a felvilágosodás tradíciós vonalához tartozó Herbartnál (1776–1841) láthatjuk.
A legtöbb korabeli, romantikus eszméket képviselő „reformpedagógus” számára a gyermek már személyiség, az ember eredeti, alkotó formája, melynek gazdagságát meg kell őrizni az oktatásban és a nevelésben, és kamatoztatni kell azt az élet művészetében, a boldogság elérése és a boldogulás érdekében. E pedagógiai kultúra alakváltó továbbélésének lehetünk tanúi, amikor a 19. és a 20. század fordulóján megjelenő életreform mozgalmak értékelőzményeit vizsgáljuk. A német humanizmus bázisán keletkező romantikus eszmekincs által áthatott pedagógiai gondolkodás egy olyan kommunikációs erőtér létrejöttét tette lehetővé, amely az emberek közötti őseredeti kommunikáció újrateremtésének ígéretét hordozza magában. Ez a romantikus gondolkodásmód és az ennek hatására formálódó romantikus gyermekkép jelentős mértékben hatott a 19. és a 20. század fordulójának életformaszervező értékeire, az életreform mozgalmakra, illetve ezekhez szervesen kapcsolódóan a történelmi reformpedagógiára és az „élet” filozófiájára. Jövőképes potenciálja vitathatatlan. Az itt megjelenésre kerülő értekezésünkben, melynek alapját disszertációnk képezi, arra vállalkozunk, hogy rávilágítsunk a szív és az elme egyensúlyát kereső német romantikus pedagógiai gondolkodás ma is aktuális elemeire.
Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2024.
Írta: Nádudvari Gabriella Erika
Szakmai lektor: Prof. Dr. Pukánszky Béla
Paraméterek
| Szerző | Nádudvari Gabriella Erika |
| Cím | A szív és az elme egyensúlya |
| Alcím | A német romantika pedagógiája és gyermekképe |
| Kiadó | Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó |
| Kiadás éve | 2024 |
| Terjedelem | 162 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 648 029 5 |
Tartalom
Előszó
1. Bevezetés
1.1. A kutatási probléma felvázolása
1.2. A téma kutatási előzményei és ezek legfontosabb eredményei
1.3. A kutatás célja, kutatási kérdések
1.4. A kutatás módszertana
1.5. Az értekezés főbb szerkezeti elemei, várható új tudományos eredményei. A téma aktualitása
2. A német romantika értékelőzményei a társadalomtörténeti és mentalitástörténeti változások tükrében
2.1. A Goethe-kor fogalmi értelmezése
2.2. A Goethe-kor Németországa
2.3. A német felvilágosodás jellemzői
2.3.1. A polgári emancipáció
2.3.2. Az individualizmus térnyerése
3. Pedagógiai válaszok a 18. század társadalomtörténeti és mentalitástörténeti kihívásaira
3.1. Iskolai és pedagógiai reformok
3.0.1. A felvilágosodás, mint a nép és a polgárság képzésének korszaka
3.1.2. A német pedagógiai reformmozgalom inspirációs forrása: Rousseau
3.1.3. Átmenet a filantropizmusból az újhumanizmusba
3.1.4. Újhumanizmus
3.1.4.1. Az újhumanizmus hatása a képzési rendszerre
3.2. A Goethe-kor szellemiségét tükröző pedagógiai elméleti gondolatok
3.2.1. Immanuel Kant szellemi hatása a Goethe-kor gondolkodóira
3.2.2. Az újhumanista oktatáselméleti diskurzus
3.2.2.1. Johann Gottfried Herder (1744–1803)
3.2.2.2. Wilhelm von Humboldt (1767–1835)
3.2.2.3. Friedrich Schiller (1759–1805)
3.2.2.4. Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832)
3.2.3. A klasszikus német filozófia képviselőinek pedagógiai gondolatai
3.2.3.1. Johann Gottlieb Fichte (1762–1814)
3.2.3.2. Friedrich Wilhelm Johann Schelling (1775–1854)
3.2.3.3. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831)
3.2.3.4. Johann Friedrich Herbart (1776–1841)
3.2.3.5. Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher (1768–1834)
3.3. A német romantika pedagógiai válaszai a kor kihívásaira
3.3.1. A német romantika terének jellemzői
3.3.1.1. A német romantika filozófiai háttere
3.3.1.2. A német romantikus kultúra eszmekincsei
3.3.2. A német romantika pedagógiai gondolkodói
3.3.3. A német romantikus pedagógia „szíve”: a gyermek
3.3.3.1. A romantikus gyermekkép előtörténete az antik kortól Goethéig
3.3.3.2. A romantikus gyermekkép mintázatai. Az elveszett egyensúly keresése. Szöveginterpretációk
3.3.3.3. A romantikus gyermekkép továbbélése a történelmi reformpedagógiában
4. Összegzés, konklúziók
4.1. A német romantika pedagógiai gondolkodására vonatkozóan
4.2. A romantikus gyermekképre vonatkozóan
Utószó
5. Felhasznált irodalom
5.1. Felhasznált primer források
5.2. Hivatkozott szekunder források, feldolgozások
Kapcsolódó kiadványok
