Leírás
A színházon kívüli helyszínválasztás példája lehet – többek között – a börtön, a láger, a menekülttábor, a kórház, az elmegyógyintézet, az iskola (a tanterem), az utca, a település, a lakóövezet stb. Mindezek a helyszínválasztások együtt járnak a színházművészet konvencionális határainak átlépésével, alternatív terek, eltérő célok és funkciók keresésével. A jelen kötet első írásai az alkalmazott színház bizonyos elméleti összefüggéseit tárgyalják, annak történeti kontextusában, bevonva Brecht, Grotowski, Barba, Schechner tevékenységét és nézeteit a vizsgálódás körébe. A második fejezet olyan magyar (belföldi és határon túli) csoportokat, kezdeményezéseket, projekteket, eseményeket mutat be, amelyek a „magját” adják az alkalmazott színház jelenségének, beleértve – többek között – a KÁVA, az AnBlokk munkáit és a kibontakozó erdélyi kezdeményezéseket. A harmadik fejezet részben a struktúrán kívüli színházi működést érinti, részben a színházi alkalmazás lélektani dimenzióit hozza játékba. A negyedik rész írásait az olasz közeg kapcsolja egybe, beleértve a Volterrában működő börtönszínházat, valamint Mussolini, majd pedig az olasz kommunisták propaganda célokat szolgáló színházpolitikáját. A zárófejezetben olyan színházi csoportokról és projektekről esik szó, amelyek a médiahasználattal, a térkezeléssel, a nézői pozicionálással hoznak újat a színpadon túli színház témakörébe.
Paraméterek
Sorozat | Színháztudományi Kiskönyvtár (SziTu) |
Szerző | Görcsi Péter – P. Müller Péter – Pandur Petra – Rosner Krisztina |
Cím | A színpadon túl |
Alcím | Az alkalmazott színház és környéke |
Kiadó | Kronosz Kiadó |
Kiadás éve | 2016 |
Terjedelem | 260 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 615 5497 87 2 |
Tartalom
P. MÜLLER PÉTER: Színház alkalmazásban. Az esztétikán túl, a hasznosságon innen
I.
KRICSFALUSI BEATRIX: Aktivitás – részvétel – interpasszivitás, avagy van-e nézője az alkalmazott színháznak
GÁLOSI ADRIENNE: Akció, beavatkozás, villanás – hogyan jutottunk idáig? Avagy kísérlet a színpadon túli színház feltérképezésére
HELTAI GYÖNGYI: Theatre as anthropological expedition. Alternatív színház és kulturális antropológia kapcsolódásai: a performatív szellemi kulturális örökség fogalmának színházi inspirációi
II.
GOLDEN DÁNIEL: A színház mint eszköz a dramatikus nevelésben
TAKÁCS ÁGNES: Az előítélet csökkentésére serdülők körében alkalmazott színházi formák
ANTAL KLAUDIA: Szélmalmok mint összetett dráma-alapú társadalmi beavatkozás
GERESDI ZSÓFIA: A rítus tere – színházi nevelési előadások interaktív térhasználata
DOMA PETRA: „Láthatatlan” színházi előadás
BOROS KINGA: Alkalmazkodó színház. Miért nincs, de miért lesz alkalmazott színház Erdélyben?
III.
CZENKLI DORKA: A hivatalos színházon túl – Gaál Erzsébet színháza a Gödöllői Stúdióban
PANDUR PETRA: A túlélő teatralizálása, a traumatapasztalat reprezentációs lehetőségei a Tünet Együttes Sóvirág című előadásában
HUNYA CSILLA: A pszichodráma díszlete, avagy a mintha tér belsőépítészete
SZIKSZAI ANITA: Gyógyító és alkotó improvizáció
IV.
DR. BLASIO BARBARA: Armando Punzo börtönszínházi módszertana
TÖRÖK TAMARA: A színház az olasz propagandaérdekek szolgálatában:
„Thespis kordéi” a fasizmus alatt és az 1960–1970-es évek egyetemi színházi csoportjai az olasz politikai baloldal kampányrendezvényein
VARGA LUCA: Kivonulás az állami színházakból: egy újszerű színházi kultúra megteremtésének kísérletei a munkásnegyedekben az 1960–1970-es évek Olaszországában
V.
IMRE ZOLTÁN: Köztes idők és köztes terek – a Squat Theater New York-i működése
SZABÓ ATTILA: 9/11 – Trauma és spektákulum. Kísérletek a terrortámadás performatív és társadalmi feldolgozására
DERES KORNÉLIA: Élet(tér)játékok. Rimini Protokoll: Situation Rooms
A kötet szerzői