Leírás
A szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film- és a könyviparra vár hasonló sors. Az internetes kalózkodás elharapódzása szerintük helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra szövetében, alkotók, közvetítők tömegeit teszi tönkre, és emiatt a kultúra egésze szegényedik el. Mindez azonban távolról sem új jelenség: a szellemi javak kalózai egyidősek a könyvnyomtatással. Az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tört ki háború a kulturális javak különböző piacain a „tisztességes kiadók” és az „elvetemült kalózok” között. Így utólag visszatekintve ezekre a küzdelmekre, feltűnő makacssággal ismétlődik néhány motívum. A kalózok megjelenése minden egyes alkalommal valamiféle piaci rendellenességre vezethető vissza. A kalózok azokat a piaci réseket töltik ki, ahol magasak az árak, rosszul megválasztottak a formátumok, a piaci kartellek megmerevednek, vagy a cenzúra elnyomását kell kijátszani. A piaci szereplők újra és újra a jogalkotóktól várják a kalózkodás problémájának a megoldását, de hiába. A történeti példák alapján kiderül, e próbálkozások rendre sikertelenek. Akkor mégis mitől várható a mai, internetes kalózprobléma megoldása? Egyáltalán, ez-e az a probléma, amit meg kell oldanunk? Vagy netán a kalózkodás általánossá válása csupán tünete egy, a hazai, kelet-európai, nyugati kulturális piacokat egyaránt sújtó általános válságnak? Ha a kalózkodás nem a betegség, hanem csupán a kulturális piacok betegségének tünete, akkor mi az igazi probléma? Jobban megértjük a kérdést, ha az elmúlt fél évezred kulturális piacain lezajlott háborúk történetét, a szerzői jogi rezsim fejlődésének menetét a kalózok szemszögéből ismerjük meg. Ezúttal legális módon.
Typotex Kiadó, 2011.
Írta: Bodó Balázs
Paraméterek
| Szerző | Bodó Balázs |
| Cím | A szerzői jog kalózai |
| Alcím | A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig |
| Kiadó | Typotex Kiadó |
| Kiadás éve | 2011 |
| Terjedelem | 337 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 279 425 9 |
Tartalom
Bevezetés
1. KI A KALÓZ? A KALÓZ FOGALOM JELENTÉSVÁLTOZÁSA A TENGERI KALÓZOKTÓL A FÁJLCSERÉLŐKIG
1.1 Kalóz a tengerre – egy ellentmondásos történelmi figura születése
1.2 A kalóz és a piac
1.3 A kalóz és a király
1.4 Az autonóm kalóz a valóságban és a képzeletben
1.4.1 A kalóztársadalmak néhány jellegzetessége
1.5 Az autonóm kalóz a képzeletben
1.6 A szerzői jog kalózfigurája
1.7 A kalózok szerepe a szerzői jog történetében
1.8 A kalózkodás mint a szerzői jogra adott társadalmi válasz
2. A GUTENBERG ELŐTTI KALÓZOK KORA
2.1 Kína: a szabályozás mint az információs monopólium fenntartásának eszköze
2.2 Az ókori Róma: a szerző és alkotása kapcsolata
3. KALÓZOK A KÖNYVNYOMTATÁS-KAPITALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN
3.1 A könyvpiacot szabályozó jogok megjelenése Európában
3.2 A könyvpiac feletti ellenőrzés kialakulása Angliában
3.2.1 A kalózok első hulláma: John Wolfe, Roger Ward, Robert Waldegrave és Simon Stafford
3.2.2 A brit kalózok második generációja – az árháború
3.2.3 Az első szerzői jogi törvény kialakulása Angliában
3.2.4 A brit kalózok harmadik generációja – a public domainért folytatott háború
3.2.5 A brit kalózok történetének tanulságai
3.3 A kontinentális kalózvállalatok – a könyvipar nemzetközi önszabályozása
3.3.1 A könyvkiadás szabályozása Franciaországban
3.3.2 Svájc: a Société Typographique de Neuchátel története
3.3.3 Könyvkalózok Írországban
3.3.4 Az európai könyvkereskedelem és a felvilágosodás délnémet ügynökei
3.3.5 Az európai kalózkiadók történetének tanulságai
3.4 A szerző és a szerzői jog születése
3.5 A helyi normák korszakának lezárulása
4. KALÓZKIADÓK, KALÓZÁLLAMOK – A NEMZETKÖZI SZERZŐI JOGI REZSIM
4.1 Az amerikai kalózköztársaság – a nemzetközi kalózháború
4.1.1 Az amerikai kalózköztársaság kialakulása
4.1.2 A szintetikus copyrightok rendszere – az amerikai kiadók önszabályozása
4.1.3 Az amerikai kalózköztársaság felszámolására tett kísérletek
4.1.4 A nemzetközi szerzői jogi harmonizáció felé tett első lépések
4.1.5 A nemzetközi copyright elismeréséhez vezető okok
4.1.6 A rablóból lett pandúr
4.2 A kulturális termelés szerkezetének átalakulása a 20. században
4.2.1 A szerzői jogi szabályozás nemzetközi rendszerének fejlődése
4.3 Tűrt és támogatott: Kína, a kalózok és a nemzetközi kereskedelmi rezsim
4.4 A nemzeti kalózok két évszázadának tanulságai
5. A P2P-KALÓZOK KORA
5.1 A fájlcsere mint nyilvános térben zajló diskurzus
5.1.1 A fájlcseréről szóló diskurzus kisajátítására tett erőfeszítések
5.2 A P2P-fájlcsere jogi megítélése
5.3 A fájlcsere technológiai definíciója
5.3.1 A tartalom agnosztikus távközlési szolgáltatók jelentősége
5.4 A fájlcserélő technológiák létrejötte mögött álló ellenkulturális és szubkulturális előzmények
5.4.1 A megosztás ellenkulturális gyökerei
5.5 A fájlcserét életre hívó gazdasági környezet
5.5.1 A fájlcserélők számára és a cserélt fájlok mennyiségére vonatkozó becslések
5.5.2 A kulturális feketepiacok igénybevételének okai
5.5.3 Verseny a hordozó szintjén
5.5.4 Verseny a disztribúciós lánc intézményeivel
5.5.5 A kereslet ellenőrzése feletti küzdelem
5.6 A fájlcsere megítélése a felhasználók elleni perek időszakában és utána
5.6.1 Az törvény kikényszerítésének hatása az informális szabályokra
5.6.2 A törvény és fájlcsere társadalmi megítélése közötti ellentmondás feloldásának útjai
5.7 Konklúzió – a fájlcsere mint ellenállás
6. A MAGYARORSZÁGI P2P-FILMFEKETEPIAC ÉS A LEGÁLIS MOZIFORGALMAZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI
6.1 A kutatás fő kérdései, elméleti és módszertani korlátai
6.2 Filmkalózok külföldön és itthon
6.2.1 A filmkalózkodás rövid története
6.2.2 A magyarországi P2P-feketepiac rövid története
6.3 A P2P-alapú filmpiacokkal foglalkozó kutatások áttekintése
6.3.1 A feketepiacok kialakulásának kontextusa – az audiovizuális tartalompiacok átalakulása
6.4 Eredmények
6.4.1 A filmek P2P-kínálata
6.4.2 A P2Pjeketepiaei kereslet
6.4.3 A feketepiaci közönség tartalomfogyasztása
Összegzés
Irodalomjegyzék
Névmutató