A Szent Grál felkutatása

A ​Szent Grál felkutatása spirituális dimenzióval egészíti ki Artúr király lovagjainak Vulgáta-ciklusban elmesélt kalandjait. Lancelot helyét Galahad veszi át a regény központi alakjaként, bár oly sűrűn tűnik föl, majd tűnik el ismét, hogy a lovagok többsége már nem is annyi a Szent Grálnak, mint inkább magának Galahadnak a felkutatásával van elfoglalva. A Grál központi gondolatát mindazonáltal sohasem tudta magáévá tenni az egyház, ezért a Felkutatás világi románc maradt, amelyet azonban egy belső, spirituális utazás allegóriájaként is értelmezhetünk. Ezt nyilvánvalóvá teszik a szöveg át és átszövő álomfejtések és -értelmezések, amelyek minden egyes kaland spirituális értelmére rámutatnak. A kalandokban nagy szerepet játszanak a különböző mágikus és túlvilági mozzanatok, a történet pedig strukturáltabb, mint a Lancelot. A regény központi figurái a Grál felkutatására induló Galahad, Perceval és Bors.

A Lancelot-Grál, avagy a Vulgáta-ciklus néven ismert regényfolyam Artúr király és a Kerekasztal történetének legteljesebb összefoglalása. Az artúri világ történetét a keresztre feszítéstől, azaz a Grál eredetétől egészen a Kerekasztal elpusztításáig és Lancelot haláláig követi végig. A ciklus öt regényből áll, melyek közül a leghosszabb a Lancelot, mely a Kerekasztal lovagjainak történetét mondja el, melyet A Szent Grál felkutatása és Artúr király halála követ ez a három könyv 1210 körül íródott. A ciklus első két könyve (A Szent Grál története és Merlin regénye) később született, nagyjából a 1230 körül.

L’Harmattan Kiadó, 2017.

Fordította: Jeney Zoltán

Kapcsolódó kiadvány:

Artúr király halála

Kapcsolódó témakör:

Eposzok, krónikák