A szelf helyreállítása
Paraméterek
| Sorozat | A pszichoterápia klasszikusai |
| Szerző | Kohut, Heinz |
| Cím | A szelf helyreállítása |
| Kiadó | Animula Kiadó |
| Kiadás éve | 2007 |
| Terjedelem | 227 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9410 72 1 |
Eredeti ár:
3.800 Ft
3.610 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A szelfpszichológia alapvető tételeit Heinz Kohut, bécsi születésű chicagói pszichoanalitikus (1914-1981) fogalmazta meg először. A 60-as és korai 70-es években, amikor a vak ragaszkodás az „eredeti Freudhoz” a pszichoanalízis fejlődését megakasztotta, ez forradalmi tett volt. |
|
|
|
Leírás
A szelfpszichológia alapvető tételeit Heinz Kohut, bécsi születésű chicagói pszichoanalitikus (1914-1981) fogalmazta meg először. A 60-as és korai 70-es években, amikor a vak ragaszkodás az „eredeti Freudhoz” a pszichoanalízis fejlődését megakasztotta, ez forradalmi tett volt. Rendkívüli bátorsága és sziklaszilárd meggyőződésre volt szükség ehhez, mivel az ilyenféle „hübrisz” könnyen vezetett kiátkozáshoz az analitikus világból. Bátor elkötelezettsége a tudomány iránt Kohutot elfordította a közkeletű analitikus dogmáktól, és a napi gyakorlatban elé kerülő jelenségekről értékes, új elképzeléseket tett közzé, majd néhány munkatársa segítségével kitartóan folytatta kutatásait, egészen a túl korán érkezett halálig.
Gondolkodását a tudós hozzáállásáról legjobban jellemzi jelen könyvének egy bekezdése. Ebben megjegyzi, hogy bármit írt a szelfpszichológia tárgykörében, mindig tudatosan kerülte a szelf fogalmának definiálását, bár tisztában volt azzal, sokan kritizálják ezért. Álláspontját így magyarázta:
„Bár sok száz oldalnyit írtam szelfpszichológiai kutatásaimról a szelf fogalmára én magam sosem adtam valamilyen merev definíciót – és nincs bennem emiatt bűnbánat vagy szégyenkezés. A szelf ugyanis – hasonlóan minden valósághoz – nem ismerhető meg a lényegében. Következetesen leírhatjuk különféle megjelenési formáit, kimutathatjuk építőelemeit, megmagyarázhatjuk ezek fejlődését, működését. Azonban még ezek után sem ismerjük a szelfnek a megnyilvánulási formáit meghaladó lényegét. Ez a megállapítás jól kifejezi azt a meggyőződésemet, hogy az igazi kutató… képes elviselni teljesítménye hiányosságait: elképzelései és megfogalmazásai hipotetikus és részleges mivoltát. Valójában olyan kincsként gyűjti ezeket, mint további, izgalmas „kirándulások” ösztönzőit. A bevett magyarázatok imádó tisztelete a tudomány történetében mindig korlátozó hatássá lett… Az eszmék – vezércsillagok, és nem istenségek. Ha azzá válnának, megbénítanák az ember játékos kreativitását, az emberi szellem mozgékonyságát…”
Animula Kiadó, 2007.
Írta: Heinz Kohut
Fordította: Balázs-Piri Tamás
Tartalom
Előszó
A narcisztikus személyiségzavar analízisének befejezése
M. analízisének befejező szakasza
A befejezés fontolgatása - az analizált megmaradó feladatai
A szelf funkcionális helyreállításának vázlata az analízisben
További szemléltető klinikai példák
Szüksége van-e a pszichoanalízisnek a szelf lélektanára?
A tudományos objektivitásról
Ösztöntan és a szelf lélektana
Értelmezések és ellenállások
A szelf kezdetei
Az agresszió elmélete és a szelf analízise
Az analízis befejezése és a szelflélektan
A bizonyítékok természetéről a pszichoanalízisben
Klinikai szemléltető példák
A kétpólusú szelf
Elméleti megfontolások
A szelf kórtanának rendszere
X. analíziséből – klinikai adatok
X. analíziséből – elmélet kitérő
Az Ödipusz-komplexus és a szelf lélektana
Az Ödipusz-komplexus újraértékelése – és ami azon túl van
A szelf lélektana és a pszichoanalitikus helyzet
Epilógus
A változó világ
A lélektani gyógyítás kétféle fogalma
A szelf lélektanának művészi előrelátása
Freud személyiségének hatásáról
Mi a pszichoanalízis lényege?
Jegyzetek
Esetmutató
Irodalom
Név- és tárgymutató
