Leírás
Különleges és nagyon fontos pedagógiai szakkönyvet tart a kezében az olvasó, ugyanis „valóban” mindazoknak szól, akiket érint és érdekel az iskola, az oktatásügy. Mindenkinek: szülőknek, pedagógusoknak, oktatáspolitikusoknak, a diákoknak, kutatóknak. Mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy az iskola „közügy”. Mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy egy közösség – falu, városi kerület, régió, ország – egyik legfontosabb önkifejeződési formája és összetartó ereje az iskola. Mindazoknak, akik úgy gondolják, hogy felelősséggel tartoznak a közösség tagjainak összetartozásáért, identitásáért, közös normarendszeréért – mindannyiunk jövőjéért.
A különös és izgalmas ebben a pedagógiai szakkönyvben éppen az, hogy nem „égő szemű”, megszállott különc utópista pedagógusok írták, hanem nyugodt szakemberek, akik nap nap után teszik a dolgukat, javítgatják környezetüket. Amikor tehát a szerzők arról beszélnek, hogy az iskola „közügy” (mindenkinek az ügye és felelőssége) és a jövőformálás legfőbb eszköze, akkor nem ideológiai szlogeneket pufogtatnak, vagy a következő választási ciklusra készülnek. Számukra az a dolgok természetes rendje és közege (akár a levegő), hogy a közoktatás nem az államhatalom vagy valami privilegizált intézményrendszer ügye, hanem a közösség ügye. Amiből az is következik, hogy a szereplők szóba állnak egymással. Sőt! Az iskola munkájában érdekelt és érintett közösség folyamatosan párbeszédet folytat arról, hogyan csináljanak az adott társadalmi és kulturális közeg igényeihez alkalmazkodó, egyre jobb iskolát; folyamatosan párbeszédet folytatnak arról, hogy milyen jövőt képzelnek el önmaguk és környezetük számára.
A három neves szaktekintély – összesen már több mint száz év oktatási tapasztalattal a háta mögött – az oktatás területén tapasztalható rossz beidegződések megváltoztatásának igényével fogott hozzá A sikeres iskola című könyv megírásához. Széles körű kutatásaik eredményeinek bemutatását nagyszerűen ötvözik a gyakorlati problémák megoldási javaslataival. A könyv tizenegy terület alapos vizsgálata révén mutat utat az oktatási és módszertani kérdések sűrűjében.
Fordította: Legindi Zoltán
Paraméterek
Szerző | MacGilchrist, Barbara – Myers, Kate – Reed, Jane |
Cím | A sikeres iskola |
Alcím | Az intelligensen működő szervezet |
Kiadó | Műszaki Könyvkiadó |
Kiadás éve | 2011 |
Terjedelem | 224 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 16 4458 6 |
Tartalom
A magyar kiadás elé
Elöljáróban
A modernizáció mélységei
Az „Intelligens iskola” fogalmának értelmezése
Két nyelv – kétféle pedagógiai kultúra
Bevezető
A könyv célja
A könyv felépítése
A könyv használata
1. FEJEZET
Az intelligens iskola a változások korában – helyzetelemzés
Politikai változás – az oktatási reform menete Angliában és Walesben
Az információs és kommunikációs technológia forradalma
Társadalmi-gazdasági változások és egyenlőtlenségek
2. FEJEZET
Gondolatok az iskolai hatékonyságról
Az iskolai hatékonyság kutatása
A hozzáadott érték fogalma
Az általunk értékeltek mérése
A teljesítmény meghatározása
A hatékony iskola jellemzői
Az iskolai hatékonysággal és fejlesztéssel kapcsolatos kutatások kritikája
Vitakérdések
3. FEJEZET
Gondolatok az iskolai fejlesztés kapcsán
Az iskolai fejlesztés
Néhány fontos üzenet
A változáshoz idő kell
Az egyes iskolák változtatási képessége eltérő
A változás bonyolult
A változás megfelelő irányítást és kezelést igényel
A tanároknak kell lenniük a változások fő képviselőinek
A tanulókat kell a változás középpontjába állítani
Vitakérdések
4. FEJEZET
Tanulunk tanulni
Bevezető
A tanulás mint az értelemteremtés aktív folyamata
Tanulás és teljesítmény
Metatanulás
Az intelligencia természete
A neurológiai tudományok eredményei
Tanulási stílusok
A tanulók természete
A diákok saját tanulásukkal kapcsolatos tapasztalatai és tanáraik szerepe
Az iskola fizikai, érzelmi és társadalmi környezete
Következtetés
Vitakérdések
5. FEJEZET
A tanulást elősegítő tanítás
Tanítás és tanulás
A tanulást elősegítő tanítás jellemzői
A tárgyi tudás és annak hozzáférhetővé tétele
A tanulók és tanulási módszereik ismerete
A tanulási és tanítási folyamat elősegítése
A tanulást elősegítő tanítás irányítása
Következtetés: a tanítás és tanulás egyezménye
Vitakérdések
6. FEJEZET
A tanárok tanulása
Miért kell tanulniuk a tanároknak?
Eredményez-e változást a szakmai fejlődés?
Hogyan tanulhatnak a tanárok?
Hol tanulhatnak a tanárok?
Szakmai tanulóközösségek
A tanulás ösztönzése
Következtetés
Vitakérdések és tevékenységek
7. FEJEZET
A kilenc intelligencia – az iskolai fejlődés kerete
Etikai intelligencia
Spirituális intelligencia
Kontextuális intelligencia
Operatív intelligencia
Érzelmi intelligencia
Kollegiális intelligencia
Reflektív intelligencia
Pedagógiai intelligencia
Rendszerező intelligencia
Testületi intelligencia
Az intelligens iskola vezetése
Vitakérdések
8. FEJEZET
Utóirat
Előretekintés
Változó idők
Változó iskolák?
Otthoni tanítás
Alternatív lehetőségek
A tanulás mint társas tevékenység
Közös munka
Huszonnégy órás iskola?
Iskolák és nevelés
Tevékenység
Vitatéma
Irodalomjegyzék
Tárgymutató