Leírás
A pedagógiai mérés-értékelés a 21. század tanítással-tanulással, neveléstudománnyal foglalkozó kutatásainak egyik leggyorsabban fejlődő területe. A valószínűségi tesztelmélet és azon belül is a Rasch-modell a tesztelméletek egy újabb generációját képviselik, melyek felépítése, a mérés hibájának kezelése gyökeresen eltér a klasszikus tesztelmélet által használt matematikai eljárásoktól, függvényektől. A könyvben speciális tulajdonságainak köszönhetően kiemelt figyelmet fordítok az egyik legismertebb és legelterjedtebb valószínűségi tesztelméleti modellnek, a Rasch-modellnek és továbbfejlesztett változatainak. A különböző területek ismertetése során nagy hangsúlyt fektetek a gyakorlatias példák, mintaelemzések bemutatására, amivel igyekszem minél inkább kézen foghatóvá és szemléletesség tenni a különböző eljárásokat. A kézikönyv megírásának apropóját az adta, hogy hazánkban is egyre nő azon kutatók, pedagógusok, egyetemi hallgatók, társadalomtudományi és azon belül is pedagógiai kutatásokkal foglalkozók köre, akik kutatásaik tervezése és adataik elemzése során fel kívánják használni a valószínűségi tesztelmélet eszközrendszerét, vagy csak meg szeretnék érteni a legjelentősebb nemzetközi (pl.: OECD PISA) és hazai (pl.: Országos Kompetenciamérés) felmérések elemzéseit, azok eredményeit.
Gondolat Kiadó, 2013.
Írta: Molnár Gyöngyvér
Sorozatszerkesztő: Falus Iván
Paraméterek
| Sorozat | Kutatás-módszertani Kiskönyvtár |
| Szerző | Molnár Gyöngyvér |
| Cím | A Rasch-modell alkalmazási lehetőségei az empirikus kutatások gyakorlatában |
| Alcím | Alapvető elemzések a társadalomtudományi kutatásokban |
| Kiadó | Gondolat Kiadó |
| Kiadás éve | 2013 |
| Terjedelem | 206 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 693 415 6 |
Tartalom
Bevezetés
1. Mérés-értékelés a fizikai világban és a társadalomtudományokban
1.1. Miért alapvető fontosságú a mérés és az univerzális képességskálák megalkotása?
1.2. Méréselméleti alapfogalmak, mérési skálák
1.3. A tesztelés általában és Magyarországon
1.4. A valószínűségi tesztelmélet és a magyar alkalmazások
1.5. Közös képességskálák létrehozására való törekvés a nemzetközi és hazai kutatásokban
2. A közös képességskála megvalósításának lehetősége
2.1. Nyerspont és/vagy százalékalapú képességszint meghatározás
2.2. A teszt nehézségi fokától független képességszint-meghatározás
3. A Rasch-modell és tulajdonságai
3.1. Speciális objektivitás
3.2. A képességszintek abszolút helyzetének változása
3.3. Azonos diszkriminációs indexek használata
3.4. A logitegységnek nincs abszolút hossza
3.5. A tesztelés során kinyert információ mennyisége
3.6. Az adatok modellhez való illeszkedésének vizsgálata
3.7. Részmintafüggő itemek (DIF)
4. A Rasch-modell alkalmazási területei és módjai
4.1. Horgony itemek és szerepük az ideális mérés megvalósításában
4.1.1. A mátrixdesign
4.1.2. A kövér horgony
4.2. Skálázás
4.3. Adaptív tesztelés
4.4. Mintaelemzések
4.4.1. Az adatbázis felépítése
4.4.2. Az elemző programok felépítése
4.4.3. Az eredmények értelmezése
4.4.4. Skálázás eredménye klasszikus vs. valószínűségi tesztelméleti eszközökkel
4.4.5. A külön skálázott item-paraméterek összehasonlításának lehetősége, majd horgonyzott újraskálázással közös skála kialakítása
5. Nem dichotóm adatok elemzésére alkalmas modellek
5.1. A parciális kredit modell
5.1.1. A parciális kredit modell képlete
5.1.2. A parciális kredit modell item karakterisztikus görbéinek értelmezése
5.1.3. A Thurstone-küszöb
5.2. A rangskálás modell
5.3. Mintaelemzések
6. Személyre és populációra vonatkozó képességszintek meghatározása
6.1. Az MLE és WLE személyparaméter értelmezése
6.2. Az EAP és PV személyparaméter értelmezése
6.3. Mintaelemzések
7. A legjobban illeszkedő, ideális modell felépítése
7.1. Mintaelemzések
8. Többdimenziós modellek és alkalmazási területeik
8.1. Többdimenziós modellek fajtái és alkalmazási lehetőségeik
8.2. Mintaelemzések
Zárszó
Irodalom
Ábrák jegyzéke
Táblázatok jegyzéke
Melléklet