Leírás
A zeneiskolai oktatás és az általános iskolai ének-zene tanítás – néhány ritka kivételtől eltekintve – a kompozíciós muzsikán és népzenén kívül eső műfajokkal hagyományosan nem foglalkozik. Ugyanakkor az úgynevezett ifjúsági populáris zene az egész világon elterjedt, hihetetlen tömegek, száz és százmilliók lelkesednek érte. Egy különös, tipikusan XX. századi, a zene történetében eleddig példátlan jelenséggel állunk szemben, melynek elsősorban társadalmi és lélektani okai vannak. Észre kell venni: a fiatalság a maga módján reagált mindarra, ami századunkban végbement, s a maga módján reagál jelenleg is civilizációnk nem éppen reménykeltő helyzetére. A sokféle magatartás-reakció közül különösen szembetűnő a tiltakozás, a lázadás, a felnőttek világától való elfordulás.
Vannak, akik szerint közvetít a rádió, televízió éppen elég pop-, rockzenét, hallgatnak a fiatalok koncerten, lemezen, kazettán éppen elég kommersz produkciót, legalább az intézményes zeneoktatás ne álljon be a sorba, hanem foglalkozzék azzal, amire hivatott, vagyis valódi művészetekkel, értékes alkotásokkal. Csakhogy a populáris zene iskolai diszkriminációja két szempontból rendkívül káros. Egyfelől a pedagógia ezen a téren lemond mindenfajta zenei nevelésről, ízlésformálásról. Másfelől szembeállítja az ifjúságot az iskolával, hiszen az utóbbi éppen azt a zenét rekeszti ki, melyet a fiatalok közül igen sokan a leginkább a sajátjuknak éreznek. A következményekkel nem szükséges foglalkozni, azok mindannyiunk előtt ismertek.
Hosszú ideje hangoztatom: alapjaiban elhibázott stratégia ez, függetlenül attól, hogy egy tanár kedveli, elfogadja avagy kifejezetten idegenkedik ettől a világtól. Az idegenkedés természetesen lehet nagyon is indokolt, hiszen valóban sok a kommersz, dilettáns, néha még alantas indulatokat is gerjesztő megnyilvánulás. Csakhogy minden műfajban – így a rock-, pop-, folk-, countryzenében is! – akadnak kitűnő, értékes vagy legalábbis feltűnően professzionális produkciók, olyan pozitívumok és értékek, melyekre érdemes lenne a fiatalok figyelmét felhívni...
Fővárosi Pedagógiai Intézet, 1992.
Írta: Gonda János
Szerkesztette: Kovács Kálmánné
Paraméterek
| Szerző | Gonda János |
| Cím | A populáris zene antológiája |
| Kiadó | Fővárosi Pedagógiai Intézet |
| Kiadás éve | 1992 |
| Terjedelem | 128 oldal |
| Formátum | Oktatócsomag |
| ISBN | 963 501 129 6 |
Tartalom
IFJÚSÁGI ZENE ÉS ISKOLA
A POPULÁRIS ZENE MŰFAJAI
JEGYZETEK
I. KAZETTA – „A” OLDAL
AFRIKAI FOLKLÓR
I. Afrikai dobzene. Abatutsi törzs királyi dobjai
2. Abatutsi törzs énekesnője. Afrikai dobzene
3. Részlet egy New Orleans-i jazzdobos, Baby Dodds szólójából
4. Afrikai ének. Felhívás-válasz előadásmód
AFRO-AMERIKAI FOLKLÓR
5. Charlestoni utcai árus éneke
6. Észak-amerikai vallásos zene – néger kongregáció
7. Stilizált afro-amerikai ritmikus énekbeszéd
8. Country blues – Robert Johnson
9. Country blues – Blind Lemon Jefferson
10. Klasszikus blues – Bessie Smith
11. Cakewalk
12. Ragtime – Scott Joplin
KLASSZIKUS JAZZ
13. Ragtime – Jelly Roll Morton
14. A Maple Leaf Rag egy chicagói jazzegyüttes előadásában
15. Ragtime és kompozíciós zene
16. Korai New Orleans-i jazz – The Young Tuxedo Brass Band
17. New Orleans-i stílusú fehér együttes – Original Dixiland Jazz Band
18. New Orleans Renaissance – Kid Ory’s Brownskin Babies
19. A chicagói korszak első szakasza – King Olivér’s Creole Jazz Band
20. Head Arrangement – Jelly Roll Morton's Red Hot Peppers
21. Szolisztikus jazz – Louis Armstrong and His Hot Seven
22. A chicagói korszak második fele – Louis Armstrong and His Hot Five
23. Késői chicagói stílus – McKenziee and Condon’s Chicagoans
24. Chicagói dixieland jazz-Bix Beiderbecke and his Gang
25. Boogie woogie zongora-stílus Pete Johnson
26. Harlemi iskola – Fats Waller
SWING-KORSZAK
27. A swing-stílusú big band kialakulása – Fletcher Henderson
28. Duke Ellington, a nagyzenekari jazz kiemelkedő alakja
29. Duke Ellington big bandje – a Black and Tan Fantasy későbbi felvétele
30. Swing-korabeli kisegyüttes, hot-játék – Fats Waller
31. A swing-zene kiemelkedő szaxofonosa – Coleman Hawkins
32. A swing-korszak riff-technikája – Benny Goodman szextettje
I. KAZETTA – „B” OLDAL
1. A jazz zongorajáték virtuóza – Art Tatum
2. Art Tatum
3. Art Tatum combóban – Lionel Hampton, Buddy Rich, Art Tatum trió
4. A swing-korszak nagy blues énekesnője – Billie Holiday
5. Swing-stílusú big band – Haary James zenekara
6. Artisztikus big band zene – Duke Ellington és zenekara
7. A korszak másik kiemelkedő big bandje – Count Basie és zenekara
MODERN JAZZ
8. A modern jazz kezdete, bebop stílus – Charlie Parker és Dizzy Gillespie
9. Bebop blues – Charlie Parker combója
10. Az előző darab másik felvétele
11. Thelonious Monk, a zeneszerző és zongorista
12. A modern jazz nagyzenekari irányzata: progresszív stílus – Stan Kenton
13. Az Artistry Jumps újabb feldolgozása
14. A cool-stílus kibontakozása – Miles Davis Capitol-felvétele
15. Klasszicista jazz – Modern Jazz Quartet
16. Modern Jazz Quartet
17. Klasszicista jazz – Dave Brubeck Quartet
18. Dave Brubeck Quartet
19. Gerry Mulligan Quartet
20. West coast jazz – Lennie Niehaus Octet
21. Russ Freeman és Chet Baker kvartettje
22. Stan Getz és Bob Brookmeyer
23. Frank Rosolino és Conte Candoli kvintettje
II. KAZETTA – „A” OLDAL
1. Modern jazz-zongoristák – Erroll Garner
2. Modern jazz-zongoristák – Oscar Peterson
3. Main stream énekstílus – Sarah Vaughan
4. Seat vocal – Ella Fitzgerald
5. Hard bop – Art Blakey „Jazz Messengers” együttese
6. Sonny Rollins Plus Four
7. Miles Davis szextettje
8. Nagyzenekari cool jazz – Miles Davis és Gil Evans
9. Modális jazz – Miles Davis Kind of Blue c. albuma
10. John Coltrane Quartet
11. Free jazz – Ornette Coleman
12. A hagyományos elemek és újító törekvések szintézise – Charles Mingus
13. Kortárs zene és jazz – Cecil Taylor
14. Main stream nagyzenekari jazz – Oliver Nelson
15. Modern szimfonikus zene és jazz – Oliver Nelson
16. Gospel-zene – Mahalia Jackson
17. Afro-amerikai jellegű vallásos zene – The Robert Patterson Singers
18. Stilizált néger vallásos zene
II. KAZETTA – „B” OLDAL
1. Johnny Hodges és Wild Billy Davis
2. Modern jazz-zongorajáték – Billy Evans
3. Zongora-bőgő duett – Billy Evans és Eddie Gomez
4. Fúziós törekvések – Miles Davis jazz-rock felvétele
5. Return To Forever – Chick Corea
6. Mahavishnu Orchestra – John McLaughlin
7. Modern jazz-vokál – Singers Unlimited
8. Polifonikus vokál-stílus – Take Six
9. Take Six
10. Kompozíciós törekvések a modern kamara-jazzben – Chick Corea
11. Mai trió-zene – Chick Corea Acoustic Band
12. Mai szaxofon-játék – Mike Brecker
13. Keith Jarrett, a mai jazz kiemelkedő művésze
14. Az előző darab másik részlete
15. Bobby McFerrin
EURÓPA ÉS MÁS KONTINENSEK JAZZ-ZENÉJE
16. Francia jazz – Stephane Grappelli
17. Svéd népzene és jazz – Jan Johansson
18. Norvég jazz – Jan Garbarek Quartet
19. Hindu zene és jazz – Irene Schweizer és Dewan Motihar
20. Ausztráliai jazz – Don Burrows és társai
MAGYAR JAZZ
21. Magyar Jazz Kvartett
22. Magyar népzene és jazzimprovizáció – Pege Aladár
23. Fiatalabb generáció – Gárdonyi László
24. Kamara-jazz – Trio Stendhal
25. Fúziós zene – Things
26. Szabad zenei stílus – Szabados György
III. KAZETTA – „A” OLDAL
ROCK-ZENE – ROCK AND ROLL, ROCK-BLUES, COUNTRY-, FOLK- ÉS POP-ZENE
1. Rock and roll – Elvis Presley
2. Rock and roll – a Beatles együttes és Beatles-jelenség
3. Blues a rock-zenében – Beatles
4. Songos hangvétel – Beatles
5. Vokál-ének – Beatles
6. A Beatles útja
7. Érett Beatles-stílus
8. Egy váltakozó ütemű Beatles-kompozíció
9. Nagyzenekari Beatles-felvétel
10. Artisztikus kamara-együttes – Crosby, Stills & Nash
11. Ballada-stílus – Crosby, Stills & Nash
12. Country- és jazz-vokál stílus
13. Country-zene – Elvis Presley
14. Country-zene – Bob Dylan
15. Instrumentális country-zene
16. Bob Dylan és Johnny Cash
17. Eklektikus stílusjegyek – Bob Dylan
18. Rock-blues – Jimi Hendrix
19. Rolling Stones
20. Country-hatások a rock-zenében – Rolling Stones
21. Harmóniai ostinato – Rolling Stones
22. A Rolling Stones stílusjegyei
III. KAZETTA – „B” OLDAL
1. A populáris műfajok közeledése egymáshoz – Quincy Jones
2. Egy értékes populáris dal – Quincy Jones hangszerelő művészete
3. Populáris dal – Roberta Flack
4. Latin-rock – Santana-együttes
5. Hard-rock – Deep Purple
6. Kamara-rock – Cream
7. Rock, jazz és kompozíciós zene – Blood, Sweat & Tears
8. Pszichedelikus rock – Pink Floyd
9. Dinamikus rock-jazz – Chicago-együttes
10. Amerikai populáris zene – Sting
MAGYAR ROCK- ÉS COUNTRY-ZENE
11. Locomotiv GT – Presser Gábor
12. Magyar country-stílus – Fonográf
13. Country-muzsika – Bojtorján együttes
14. Szolisztikus népies dal – Szörényi Levente
15. Népies rock-zene – Szörényi Levente
Kapcsolódó kiadványok
