Leírás
Ez az egyetemi tankönyv az 1998-ban megjelent és a hallgatók generációi által használt, azonos című tankönyv teljes körű átdolgozásával jött létre. A tankönyv az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának szakmai irányításával készült mindazon hallgatók számára, akik a Gyógypedagógia szak keretében a Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon folytatják tanulmányaikat a hazai egyetemeken. A tankönyv ennek a szakiránynak a legkorszerűbb alapismereteit tartalmazza.
A 2021. évi 2. kiadás koncepcionális változtatásokat nem tartalmazott, azonban a köznevelési szabályzókban bekövetkezett változások alapján néhány fejezetben történtek átdolgozások, illetve javításra kerültek a sajtóhibák vagy kisebb pontatlanságok. A pedagógus-életpályamodell 2023. évi módosítása miatt a 2025. évi 3., javított kiadásban szükségessé vált A gyógypedagógusok munkájának értékelése, minősítése c. fejezet javítása. Egyebekben a többi fejezet változatlan tartalommal jelenik meg.
A tankönyv egyes fejezeteinek kidolgozásában huszonöt szerző vett részt, akik a szerkesztőkkel együtt a szakterület elméletének és gyakorlatának tapasztalt szakemberei (egyetemi oktatók és kutatók, illetve gyakorlati intézmények vezetői). A készülő fejezeteket műhelymunka keretében vitatták meg, ami lehetővé tette, hogy a közös tankönyvi koncepció keretei között az egyes szerzők saját felfogásukat is érvényesíthessék. A kötet gondot fordít a tanulási nehézségek kialakulását befolyásoló tényezők bemutatására (az atipikus egyéni fejlődés, a család helyzete, a nevelési intézmények és a szociális ellátórendszer szerepe), illetve a nevelési és terápiás folyamatok intézményes szervezésének és hatásainak áttekintésére. Súlyponti szerepet kap a biográfiai megközelítés: ezen belül kiemelten az iskoláskori nevelés folyamatainak bemutatása, kitekintéssel egyéb életkori szakaszokra (különösen a tanulási akadályozottság kisgyermekkori prevenciójára, valamint az érintett személyek felnőttkori szociális és rehabilitációs ellátására és életvezetésére). Meghatározó szempontunk és szándékunk továbbá az együttnevelés pedagógiai lehetőségeinek bemutatása, és ezzel a befogadó (inkluzív) iskola és a befogadó társadalmi környezet kialakulásának elősegítése.
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, 2025.
Szerkesztette: Mesterházi Zsuzsa – Szekeres Ágota
Lektor: Dr. Pukánszky Béla, Dr. Szabolcs Éva
További ajánlatunk:
Szokolszky Ágnes – Takács István szerk.: „Non omnis moriar…”
Csillag Ferenc – Takács István: Utak – tévutak
Takács István szerk.: Pszichopedagógia
Kapcsolódó témakörök:
Paraméterek
| Szerző | Mesterházi Zsuzsa – Szekeres Ágota |
| Cím | A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése |
| Alcím | 3., javított kiadás |
| Kiadó | ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar |
| Kiadás éve | 2025 |
| Terjedelem | 638 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 6410 10 8 |
Tartalom
1. Életkérdések, tudományos kérdések
1.1. A nehezen tanuló gyermekek életközelből
1.1.1. Szülők véleménye és a közvélemény
1.1.2. Szakemberek megállapításai
1.1.2.1. Tanulási akadályozottság jellemző esetei
1.1.2.2. Tanulási akadályozottság társult esetben
1.1.3. Kortársak véleménye
1.2. Tudományos ismeretek a tanulási nehézségekről
1.2.1. Történeti visszapillantás – a fogyatékos értelem
1.2.2. Az értelem, az intelligencia és a tanulási képesség
1.2.2.1. Értelem és intelligencia
1.2.2.2. Tanulási képesség
1.2.3. A tanulási képesség atipikus fejlődése
1.3. A tanulási nehézségek típusai
1.3.1. Tanulási elmaradás, gyengeség
1.3.2. Tanulási zavar
1.3.2.1. Írott nyelvi zavarok
1.3.2.2. Számolási zavarok, diszkalkulia
1.3.3. Tanulási akadályozottság
1.3.3.1. A sérülés, fogyatékosság és akadályozottság nemzetközi osztályozása
1.3.3.2. Az adaptív funkciók szerepe a tanulási akadályozottság értelmezésében
1.4. A tanulási akadályozottság fogalmának kialakulása
1.4.1. Nemzetközi kitekintés
1.4.1.1. A tanulási nehézségekről a német nyelvterületen
1.4.1.2. A tanulási nehézségekről az angol (amerikai és brit) nyelvterületen
1.5. Szemlélet- és paradigmaváltás: a nevelési szükséglet-alapú megközelítés
1.5.1. A tanulási akadályozottság fogalmának hazai bevezetése
1.5.2. Intellektuális képességzavar és tanulási akadályozottság
1.5.3. A sajátos nevelési igény (SNI) és a tanulási akadályozottság
1.5.4. A tanulási akadályozottság felismerése, megállapítása
1.5.5. A tanulási nehézségek és a nevelhetőség
1.6. Összefoglalás a tanulási akadályozottságról
1.6.1. Az egyéni megfigyelések és a statisztikai megállapítások értelmezése
1.6.2. A tanulási akadályozottság fogalmának tartalmi változásai
2. Társadalmi válaszok
2.1. Történeti visszapillantás: a kisegítő iskola kialakulása és változásai
2.1.1. A kisegítő iskola Európában
2.1.1.1. Első kezdeményezések
2.1.1.2. A gyenge tehetségű gyermekek nevelése
2.1.1.3. Érdekszövetség a kisegítő iskolákért
2.1.1.4. A reformpedagógiák hatása
2.1.1.5. Tanítók a kisegítő iskolákban
2.1.1.6. A kisegítő iskolák eltérő fejlődése Nyugat- és Kelet-Európában
2.1.2. A magyar kisegítő iskola
2.1.2.1. Külföldi minták hatása
2.1.2.2. Nevelési feladatok a kisegítő iskolában
2.1.2.3. A kisegítő iskola tanulóinak meghatározása
2.1.2.4. Szociográfiai és pszichológiai vizsgálat
2.1.2.5. Tantervek, nevelési programok
2.1.2.6. A kisegítő iskola elnevezése
2.1.2.7. A kisegítő iskolák pedagógusai
2.1.2.8. Összefoglalás a hazai kisegítő iskolák történetéről
2.1.3. Szelekció az általános iskolában
2.1.3.1. Adalékok az iskolai szelekció történetéhez
2.1.3.2. Kezdeményezések az együttnevelésért
2.1.4. A szegregációtól az integrációig
2.2. Az eltérő tantervű általános iskola
2.2.1. Az eltérő tantervű általános iskola a köznevelés rendszerében.
2.2.2. A szülői iskolaválasztás joga és lehetőségei
2.2.3. A tanulás iskolán belüli feltételei
2.2.4. Az iskola szervezetének működése
2.2.5. Az iskola közösségei és kapcsolatrendszere
2.2.6. Az iskola, mint pedagógiai műhely
2.2.7. Didaktikai módszerek és munkaformák
2.3. A tanulási esélyek társadalmi meghatározottsága
2.3.1. Esélyegyenlőség, egyenlő esélyek, méltányosság
2.3.2. Társadalmi származás, kulturális átörökítés, szegénység, iskolai beválás, ellátási egyenlőtlenségek
2.3.3. Kora gyermekkori segítő beavatkozások – problématérkép
2.4. Kollégiumi nevelés és gyermekotthoni ellátás
2.4.1. Kollégiumi nevelés
2.4.2. Gyermekotthoni ellátás
2.5. Tanulásdiagnosztika és tanulássegítés – támogató rendszerek
2.5.1. Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai-szakmai szolgáltatások
2.5.1.1. Pedagógiai szakszolgálatok
2.5.1.2. Pedagógiai-szakmai szolgáltatások
2.5.2. Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények fejlődéstörténete, szerepe
2.6. Törvények, rendeletek
2.7. Szakmatanulás
2.7.1. Történeti visszapillantás: a szakiskolák, készségfejlesztő iskolák kialakulása
2.7.2. A 2013–2017. közötti reformok, a jelen helyzet
2.7.3. Az értelmi fogyatékos tanulók szakmatanulásának pedagógiai és társadalmi jelentősége
3. Pedagógiai, gyógypedagógiai válaszok
3.1. A speciális pedagógiák rendszere
3.1.1. A gyógypedagógia és a neveléstudomány kapcsolata
3.1.2. A speciális pedagógiák rendszere a gyógypedagógiában
3.2. A tanulásban akadályozottak (gyógy)pedagógiája
3.2.1. A tanulásban akadályozottak (gyógy)pedagógiájának fő témakörei
3.2.2. A témakörök feldolgozási szempontjai
3.3. Az iskolai nevelés tartalmi szabályozása
3.3.1. A tantervi szabályozás rendszere, felépítése
3.3.2. A Nemzeti alaptanterv alkalmazása
3.3.3. A kerettanterv
3.3.4. Irányelv az eltérő tantervű iskolák számára
3.3.5. Az iskola pedagógiai tervezőmunkája: a pedagógiai program és a helyi tanterv
3.4. A gyógypedagógiai nevelési folyamat
3.4.1. A gyógypedagógiai folyamat összetevői
3.4.2. A gyógypedagógiai nevelési folyamat jellemzői
3.4.3. A nevelési folyamatok tervezése, hatásuk értékelése, mérése
3.5. A képességek rendszere
3.5.1. A képességrendszer értelmezése
3.5.2. Tartalomba ágyazott képességfejlesztés
3.6. A tanulásiképesség-rendszer értelmezése
3.6.1. A tanulási képességek fejlődése és nevelhetősége
3.6.2. A kognitív képességek összetevői
3.6.2.1. A kognitív képességek dimenziói
3.6.2.2. A kognitív képességek alapműveletei
3.7. A kognitív képességek nevelése
3.7.1. A kognitív folyamatok mozgása
3.7.1.1. Absztrahálás (elvonatkoztatóképesség)
3.7.1.2. Strukturálás (rendszeralkotó képesség)
3.7.1.3. Transzferálás (tudásalkalmazó képesség)
3.7.1.4. Kombinálás (új összefüggéseket létrehozó képesség)
3.7.2. A kognitív műveletek minőségének fejlesztése
3.7.2.1. Az érzékelés és észlelés fejlesztése
3.7.2.2. A figyelem, megfigyelés fejlesztése
3.7.2.3. Az emlékezés (bevésés-felidézés) fejlesztése
3.7.2.4. Az alkotó fantázia fejlesztése
3.7.3. A tanulási folyamatok szervezése
3.7.3.1. Ismerettanulás szervezése
3.7.3.2. Képességtanulás szervezése
3.7.3.3. Egyéni tanulás szervezése
3.7.4. A tanulási technikák megtanítása
3.7.4.1. A tanulási technikák típusai
3.7.4.2. Tanulásszervezési szempontok
3.7.5. Érzelmek szerepe a tanulásban
3.7.6. A tanulási viselkedés nevelése
3.7.7. A tanulási motiváció kialakulásának és fenntartásának elősegítése
3.8. A tanítás-tanulási folyamatok alapstruktúrái
3.8.1. Cselekvéses tapasztaló tanulás
3.8.2. Tudásbővítés, fogalomtanulás
3.8.3. Problémamegoldás, felfedező tanulás
3.8.4. Folyamatfelismerés, fejlődéstanulás
3.8.5. Gyakorlás, automatizáló tanulás
3.8.6. Tanulásszervezés, stratégiatanulás
3.8.7. Értékátadás, identitástanulás
3.8.8. Kreatív önkifejezés, alkotó tanulás
3.8.9. Interperszonális kapcsolattanulás
3.8.10. Összefoglalás
3.9. A kommunikációs képességek nevelése
3.9.1. A kommunikáció fogalma
3.9.2. A kommunikációs kompetencia
3.9.3. A kommunikációs képességek rendszere tanulásban akadályozott tanulók esetében
3.9.4. Evidenciaalapú összefüggések az egyes kommunikációs területek között
3.9.5. A tanulásban akadályozott tanulók kommunikációs képességének fejlesztési folyamata
3.10. A motoros, cselekvéses képességek nevelése
3.10.1. Bevezetés
3.10.2. A neurobiológiai, neuropszichológiai háttér alapjai
3.10.3. Tipikus mozgásfejlődés
3.10.4. Atipikus mozgásfejlődés tanulási akadályozottság esetén
3.10.5. Mozgásvizsgáló eljárások
3.10.6. A motoros képességek fejlesztése
3.10.7. Mozgásfejlesztő eljárások, terápiák
3.11. A kreatív és művészi képességek nevelése
3.11.1. A kreativitás fogalma, szerepe
3.11.1.1. A kreativitás problémája a neveléslélektanban
3.11.1.2. Intelligencia és kreativitás
3.11.2. A zenei képességek fejlődése
3.11.3. Zenei nevelés és tanulási akadályozottság
3.11.4. A kreativitás fejlesztése vizuális neveléssel
3.12. Az orientációs képességek nevelése
3.12.1. A téri orientáció
3.12.2. Az időiorientáció
3.12.3. A vizuális orientáció
3.12.4. Az akusztikus orientáció
3.12.5. A szeriális orientáció
3.12.6. A metakogníció
3.13. A szociális képességek nevelése
3.13.1. Szociális kompetencia
3.13.2. Szociális készségek és képességek
3.13.3. A szociális képességek fejlesztése
3.13.3.1. A szociális érdekérvényesítő képességek (együttműködés, segítés, versengés, vezetés)
3.13.3.2. Az érzelmi képességek (érzelmek kifejezésének, felismerésének, megértésének és szabályozásának képessége)
3.13.3.3. A szociálisprobléma-megoldó képességek (problémaorientációs és problémamegoldási képesség)
3.13.3.4. A megküzdési stratégiák (a proszociális és agresszív viselkedésben szerepet játszó, érzelmi és szociális készségekkel összekapcsolódó megküzdési formák)
3.13.3.5. A szociális kommunikáció
3.13.3.6. A mentalizációs képesség
3.13.4. A szociális készségek és képességek nevelése óvodáskorban és kisiskolás korban
3.13.5. A szociális képességek nevelése tanulásban akadályozott gyerekek és fiatalok körében
3.14. Az érzelmi intelligencia nevelése
3.14.1. Az érzelmi intelligencia fogalma
3.14.2. Kutatási eredmények
3.14.3. Tanulásban akadályozott tanulókat érintő kutatások
3.14.4. Az érzelmi intelligencia fejlesztése tanulásban akadályozott tanulóknál
4. A tanulási folyamat megismerése és támogatása
4.1. Pedagógiai diagnosztika
4.1.1. A pedagógiai diagnózis típusai
4.1.2. A pedagógiai diagnosztika vizsgálati eszközei, a használat kritériumai
4.1.3. A pedagógiai diagnosztika viszonyítási alapjai
4.1.4. A korrekt pedagógiai diagnosztika és ismérvei
4.1.5. A pedagógiai diagnosztika kérdései
4.2. Motiváció a tanítási-tanulási folyamatban
4.2.1. A tanulási motiváció megközelítései
4.2.2. Extrinzik és intrinzik motiváció
4.2.3. Tanulásban akadályozott személyek tanulási motivációja
4.2.4. A tanulási motiváció fejlesztése tanulásban akadályozott személyeknél
4.3. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása
4.3.1. Bevezetés
4.3.2. A témakör fontosabb fogalmai
4.3.3. Az IKT alkalmazása tanulásban akadályozott tanulók oktatásában – kezdeményezések
4.3.4. Összegzés
4.4. A fejlesztés és a terápia szerepe a gyógypedagógiai munkában
4.4.1. A hazai gyakorlat rövid áttekintése
4.4.2. A német gyakorlat rövid áttekintése
4.5. Differenciált tanulás
4.5.1. A differenciált tanulás fogalma
4.5.2. Differenciálási lehetőségek
4.5.3. Bloom taxonómiája és Gardner többszörösintelligencia elmélete
4.5.4. Néhány kutatási eredmény
4.6. Oktatásfejlesztő innovációk, iskolai pedagógiai kísérletek
4.6.1. Tanulásban akadályozott tanulók idegennyelv-tanítása
4.6.2. Digitális tananyag felhasználási módjai
4.6.2.1. Az intézmény bemutatása
4.6.2.2. Az iskolában alkalmazott digitális tananyagok összefoglaló bemutatása
4.6.2.3. Saját fejlesztésű tananyagok bemutatása
4.6.2.4. Változások a tanulási folyamatban
4.6.2.5. A gyógypedagógusok felkészítése a technológia alkalmazására
4.6.3. Tehetséggondozás a sajátos nevelési igényű tanulók körében
4.6.3.1. Intézményi keretek
4.6.3.2. Az intézmény tehetséggondozásának fejlődési folyamata
4.6.3.3. Mindenki tehetséges valamiben?
4.6.3.4. A tehetséggondozás folyamata
4.6.3.5. A tehetséggondozás személyi és tárgyi feltételei
4.6.3.6. A gyógypedagógus megváltozott szerepe
5. Integrált nevelés, inkluzív iskola
5.1. Történeti visszapillantás: a tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelésének előzményei
5.2. Az integrált nevelés és inkluzív iskola mai értelmezése
5.3. A többségi iskolai együttnevelést segítő tényezők
5.3.1. Jogi szabályozás
5.3.2. Szervezeti, működési környezet
5.3.3. Pedagógiai környezet
5.4. A gyógypedagógus közreműködésének formái az együttnevelési folyamatban
5.4.1. A kéttanáros modell fogalma és típusai
5.4.2. Együttműködés a kéttanáros modellben
5.4.3. Nemzetközi tapasztalatok
5.4.4. Hazai tapasztalatok
5.5. Kutatási eredmények az együttnevelés témaköréből
5.5.1. Tanulási eredmények, készségek fejlettsége
5.5.2. Társas kapcsolatok alakulása
5.5.3. Hatékony pedagógiai eljárások
5.6. Az együttnevelés pedagógiai szempontjai
6. A felnőttkor: belépés a munka világába, életkörülmények, életvezetés
6.1. A támogatott döntéshozatal és az emberi jogi modell
6.2. Az önálló életvitel és a lakhatás kérdései
6.3. Önálló életvitel és munkaerőpiaci beilleszkedés
6.3.1. Munkaerőpiaci integráció az önálló életvitelért
6.3.2. Foglalkozási rehabilitáció Magyarországon a megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációjáért
6.4. Döntés, önállóság, választás, önrendelkezés. Tanulási akadályozottság és szexualitás
6.4.1. Legyenek a fiatalok saját sorsuk irányítói!
6.4.2. Jól megalapozott, több szempontú választás
6.4.3. Önrendelkezés
7. A gyógypedagógus szakmai kompetenciája
7.1. A tanulásban akadályozott gyermekek/fiatalok/felnőttek gyógypedagógusa
7.1.1. A kompetencia értelmezése
7.1.2. A gyógypedagógus kompetenciája tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon
7.1.3. A tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon végzett gyógypedagógus kompetenciája a mindennapok feladatainak tükrében
7.1.4. Gyógypedagógus-szerepek az együttnevelést segítő szakmai szervezetekben
7.1.4.1. Tanárszerep
7.1.4.2. Terapeutaszerep
7.1.4.3. Diagnosztaszerep
7.1.4.4. Tanácsadószerep
7.1.4.5. Koordinátorszerep
7.1.4.6. Konzultációs szerep
7.1.4.7. Oktató (szakember) szerep
7.1.4.8. Hivatalnokszerep
7.2. A gyógypedagógusok munkájának értékelése, minősítése
Függelék
F/1. Jogszabály-gyűjtemény: emberjogi, esélyegyenlőségi, támogatások, SNI témakörben
F/2. A Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány gyakorlati képzéséről
F/3. A sajátos nevelési igényű fiatalok számára nyújtott, az egész életutat támogató pályaorientációs szolgáltatások nemzetközi tapasztalatai
F/4. Kitekintés külföldre: az SNI tanulók szükségletalapú oktatása Finnországban
F/5. Kérdések és feladatok a tankönyv egyes témaköreinek feldolgozásához
Kapcsolódó kiadványok
Miért nem működnek az iskolai bántalmazás-ellenes programok
