A munka világa a 21. század elején
Paraméterek
| Szerző | Sebők Marianna |
| Cím | A munka világa a 21. század elején |
| Alcím | Foglalkoztatáspolitikai és munkaerőpiaci kézikönyv |
| Kiadó | SAXUM Kiadó |
| Kiadás éve | 2018 |
| Terjedelem | 432 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 248 271 2 |
Eredeti ár:
4.500 Ft
4.050 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
A munkaerőpiaci folyamatok megismerése és megértése a kutatóktól, gyakorlati szakemberektől, de a témakörrel ismerkedőktől is racionális közgazdasági gondolkodást és ezzel egyidejűleg társadalmi érzékenységet igényel. A kézikönyv szerzői szakszerű pontossággal definiálják és értelmezik, teszik kézzelfoghatóvá e sokrétű témakör összefüggéseit. |
|
|
|
Leírás
Az elmúlt években nem került kiadásra aktuális foglalkoztatáspolitikai és munkaerőpiaci folyamatokat áttekintő publikációk sokasága; ezért talán nyugodtan mondhatom, ez a mű hiánypótló. Külön örülök annak, hogy a kötet írói tudományos és nem aktuálpolitikai szempontból közelítik meg a témát. Az a tény, hogy a szerzők és a lektorok összesen hét jelentős hazai felsőoktatási intézmény munkatársai, önmagában is alátámasztja a széleskörű megközelítés és feldolgozás igényét.
Ami miatt szeretem ezt a könyvet, mert egyszerre tudományos igényű, ugyanakkor gyakorlatias és realisztikus. Külön öröm számomra, hogy a kötet fölveti azokat a kérdéseket, amik a 21. század munkaerőpiacát foglalkoztatják. A szerzők nem sablonokban gondolkodnak, hanem olyan kérdésekre keresik a választ, hogy vajon tényleg munkaerőhiány lesz-e, avagy munkaerő fölösleg alakul ki a robotizáció és digitalizáció eredményeként?
Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik elgondolkodnak a jövő évtizedek közgazdasági, üzleti fejleményeiről, vagy legalábbis azokról a „sejtésekről”, amelyek ezen fejleményeket meghatározzák (szerintem most inkább csak sejtéseink vannak). Merthogy olyan világban élünk, ahol még a következő tíz év sem kiszámítható. Abban bízom csak, hogy a robotok nem veszik át a szerepünket, hiszen mi találtuk ki őket…
Prof. dr. Dobák Miklós
egyetemi tanár
Foglalkoztatáspolitika, munkaerőpiac. Első hallásra talán száraz terminus technicusok. Azonban, ha mélyebben belegondolunk, a munka, a gazdaság, a társadalom hallatlanul izgalmas összefüggésrendszere bontakozik ki előttünk, amely döntően meghatározza az emberek jólétét és jól-létét. A munkaerőpiaci folyamatok megismerése és megértése a kutatóktól, gyakorlati szakemberektől, de a témakörrel ismerkedőktől is racionális közgazdasági gondolkodást és ezzel egyidejűleg társadalmi érzékenységet igényel. Mindezt Magyarországon egy olyan különleges időszakban, amikor történelmileg rendkívül rövid idő alatt – egy nagy válságot is átvészelve – jutottunk el a szocialista tervgazdálkodástól a globális folyamatok által determinált nyílt munkaerőpiacig. Általános munkaerőhiánytól kétszámjegyű munkanélküliségen át egy egészen más típusú munkaerőhiányig. A kézikönyv szerzői szakszerű pontossággal definiálják és értelmezik, teszik kézzelfoghatóvá e sokrétű témakör összefüggéseit.
dr. Munkácsy Ferenc
főszerkesztő, Munkaügyi Szemle
Saxum Kiadó, 2018.
Szerkesztette: Sebők Marianna
Írta: Krisztián Béla, Móré Mariann, Nemeskéri Zsolt, Rusinné Dr. Fedor Anita, sebők Marianna, Szellő János
Lektor: Szretykó György, Rajcsányi-Molnár Mónika, Gyökér Irén, Kenderfi Miklós
Tartalom
Lectori Salutem!
Bevezetés
I. rész
1. fejezet (Krisztián B.)
A munka világának jelentősége az ember és a társadalom kapcsolatában
1.1. A munka fogalma
1.2. A munkafogalom történeti változásai Európában
1.3. A munkajelentősége a 21. század elején
1.4. Összegzés
2. fejezet (Móré M.)
A foglalkoztatáspolitika helye, szerepe a társadalomban
2.1. A foglalkoztatáspolitika fogalma
2.2. A foglalkoztatáspolitika társadalmi és gazdasági meghatározottsága
2.3. A foglalkoztatáspolitika és a szakpolitikák kapcsolata, összefüggései
2.3.1. Oktatáspolitika és foglalkoztatáspolitika
2.3.2. Szociálpolitika és foglalkoztatáspolitika
2.3.3. Gazdaságpolitika és foglalkoztatáspolitika
2.4. Összegzés
3. fejezet (Móré M.)
A foglalkoztatáspolitika tartalma
3.1. A foglalkoztatáspolitika alapvető céljai
3.2. A foglalkoztatáspolitika modelljei
3.3. A foglalkoztatáspolitika szereplői és szintjei
3.3.1. Az állam szerepvállalása
3.3.2. Forprofit szféra (gazdálkodó szervezetek, társas vállalkozások, egyéni vállalkozások) szerepvállalása
3.3.3. A nonprofit szféra szerepvállalása
3.3.4. Szakszervezetek, érdekegyeztető testületek szerepvállalása
3.4. A foglalkoztatáspolitika és a munkaerőpiac kapcsolata
3.4.1. Elsődleges, vagy eredeti munkaerőpiac
3.4.2. A másodlagos munkaerőpiac
3.4.3. Harmadlagos munkaerőpiac (szociális gazdaság)
3.5. A foglalkoztatáspolitikai célok elérésének eszközrendszere
3.5.1. Aktív munkaerőpiaci eszközök
3.5.2. Preventív munkaerőpiaci eszközök
3.5.3. Passzív munkaerőpiaci eszközök
3.6. A foglalkoztatáspolitika válságkezelési koncepciói
3.6.1. Az 1929-es gazdasági válság és hatásai
3.6.2. Az 1973-as gazdasági válság és hatásai
3.6.3. A globalizáció hatásai
3.6.4. A 2008-as gazdasági válság
3.7. Összegzés
4. fejezet (Szellő J.)
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) helye és szerepe a munka világában
4.1. Az ILO jelentősége, működése
4.2. A munka világához kapcsolódó legfontosabb egyezmények
4.3. Az ILO tevékenységének változásai a globalizáció következtében és participációs szerepe a 21. század elején
4.4. Összegzés
5. fejezet (R. Fedor A.)
Foglalkoztatáspolitikai stratégiák Európában
5.1. Az integrációs folyamatok kezdete Európában
5.1.1. A második világháborút követő integrációs törekvések
5.1.2. Az Európai Unió előfutárai
5.2. Az Európai Gazdasági Közösség foglalkoztatáspolitikája
5.2.1. Római Szerződés
5.2.2. Szociális Akcióprogram (1974-1976)
5.2.3. Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól
5.2.4. Fehér Könyv a szociálpolitikáról
5.2.5. Esseni Csúcs
5.3. Európai Szociális Karta – Az Európai Tanács egyik emberi jogi egyezménye
5.4. A közösségi szintű foglalkoztatáspolitika megteremtése
5.4.1. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása, pillérei
5.4.2. A Luxemburgi Csúcson elfogadott irányvonalak
5.5. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia eljárási rendje és a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek rendszere
5.6. Cselekvési prioritások 2000-től Európában (a Lisszaboni Stratégia)
5.6.1. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia első öt évének eredményei (1998—2002)
5.6.2. A 2003-2006 közötti időszak céljai és irányvonalai
5.6.3. A lisszaboni folyamat félidős értékelése
5.7. Foglalkoztatáspolitikai reformok az Európai Unióban 2008-tól napjainkig
5.7.1. A 2008-2010 időszak foglalkoztatási iránymutatásai
5.7.2. A 2010-es célok az adatok tükrében
5.8. EUROPA 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája.
5.8.1. Az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási iránymutatásai
5.8.2. Az EUROPA 2020 foglalkoztatáspolitikájához tartozó részeredmények
5.9. Összegzés
6. fejezet (R. Fedor A.)
A foglalkoztatáspolitika finanszírozása az Európai Unióban
6.1. A Strukturális Alapok létrehozása és fejlesztése
6.1.1. A kohéziós/regionális politika kedvezményezettjei – a NUTS rendszer
6.1.2. A regionális politika eszközei, a strukturális és beruházási alapok
6.1.3. A regionális politika alapelvei, céljai
6.2. Az Európai Szociális Alap mint a foglalkoztatáspolitika eszköze
6.3. Az Európai Szociális Alap prioritásának változásai
6.3.1. A regionális politika célkitűzései a 1994 és 1999 programozási időszakban.
6.3.2. A regionális politika célkitűzései a 2000-2006 programozási időszakban
6.3.3. A regionális politika célkitűzései a 2007-2013 programozási időszakban
6.3.4. A regionális politika célkitűzései a 2014-2020 programozási időszakban
6.4. Összegzés
7. fejezet (Nemeskéri Zs.)
Foglalkoztatáspolitika Magyarországon
7.1. A foglalkoztatáspolitika és a társadalmi, gazdasági változások összefüggései a rendszerváltás tükrében
7.2. A foglalkoztatás szerkezetének változásai Magyarországon
7.2.1. A gazdasági szerkezet, illetve a nemzetgazdasági szektorok arányának változásai és hatása a foglalkoztatásra
7.2.2. A foglalkoztatottak struktúrájának változásai
7.3. A nyílt munkanélküliség kialakulásának okai Magyarországon
7.4. A foglalkoztatáspolitika jogi kereteinek kialakulása és változásai
7.4.1. Az 1991. évi IV. törvény megalkotása, jelentősége, hatása az ellátásokra, eszközökre és a támogatásokra
7.4.2. A foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetés új rendszerének kialakítása
7.4.3. A foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer kiépülése, jellem az eszközrendszer fejlesztése 1999-ig
7.5. A magyar foglalkoztatáspolitika alakulása az Európai Uniós csatlakozás előtt
7.5.1. Irányelvek az előcsatlakozási folyamatban
7.5.2. Az Európai Tanács ajánlásai a magyar foglalkoztatáspolitikára vonatkozóan
7.6. A magyar foglalkoztatáspolitika alakulása az Európai Uniós csatlakozás után
7.6.1. A foglalkoztatáspolitika prioritásai, Nemzeti Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért (2005-2008)
7.6.2. Nemzeti Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért (2008-2010)
7.6.3. Az állami foglalkoztatási szolgáltatások és eszközök reformja
7.6.4. A szociális gazdaság, mint a hazai foglalkoztatáspolitika egyik meghatározó formája
7.7. A magyar foglalkoztatáspolitikai stratégiák változásai 2010-től
7.7.1. A 2009. évi válság hatása és kezelése
7.7.2. Fejlesztési tervek, stratégiák 2009-től napjainkig
7.7.3. Paradigmaváltás a foglalkoztatáspolitikában
7.8. A foglalkoztatáspolitika és a kapcsolódó oktatáspolitikai és szociálpolitikai stratégiák
7.8.1. A magyar foglalkoztatáspolitika eszközrendszere, finanszírozása és változásai
7.8.2. Az Európai Unió hazai foglalkoztatáspolitikát elősegítő támogatásai
7.9. Összegzés
II. rész
1. fejezet (Szellő J. – Nemeskéri Zs.)
A munkaerőpiac társadalmi, gazdasági meghatározottsága
1.1. A munkaerőpiac fogalma, általános jellemzői, szereplői
1.1.1. Munkaerőpiaci modellek
1.1.2. Munkaerőpiaci rendszerfilozófiák
1.1.3. A munkaerőpiaci politika
1.2. A munkaerőpiac társadalmi és gazdasági meghatározottsága
1.2.1. Társadalmi meghatározottság
1.2.2. Gazdasági meghatározottság
1.3. A munkanélküliség típusai és a munkaerőpiac összefüggései
1.4. A munkaerőpiac sajátos ellentmondásai és a jól működő munkaerőpiac jellemzői
1.4.1. A munkaerőpiac sajátos ellentmondásai
1.4.2. A viszonylag jól működő munkaerőpiac jellemzői
1.5. Rugalmasság/biztonság (flexicurity) a munkaerőpiacon
1.6. A munkaerőpiac tagoltsága
1.7. A munkaerőpiac szabályozása
1.8. Esélyegyenlőség, diszkrimináció. a munkaerőpiacon
1.8.1. Az esélyegyenlőség alapjai
1.8.2. A nők és a férfiak esélyegyenlősége
1.9. A munkaerőpiac érdekegyeztetési rendszere, a munkaügyi kapcsolatok.
1.10. A munkaerőpiaci érdekegyeztetés szervezetei
1.10.1. A munkaügyi kapcsolatok sajátosságai
1.10.2. Egyéb és specifikus érdekképviseleti szervezetek, foglalkoztatási paktumok
1.11. A munkaerőpiaci kereslet-kínálat prognosztizálásának módszerei
1.11.1. A munkaerőpiaci előrejelzés modelljei és formái
1.11.2. Munkaerőpiaci előrejelzés a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezésében
1.12. A munkaerőpiac és a foglalkoztatás adatgyűjtési rendszere, osztályozása
1.12.1. Munkaerő-felmérés
1.12.2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatrendszere
1.12.3. Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 08)
1.12.4. Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere
1.13. Összegzés
2. fejezet (Szellő J.)
A munkaerőpiac európai sajátosságai
2.1. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség jellemzői Európában
2.1.1. A társadalmi, gazdasági fejlettség tendenciái az Európai Unióban
2.1.2. A szociális dimenziók rendszere és változásai
2.1.3. A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzői
2.2. Munkaerőpiaci politikák, a munkaerőpiac változásai
2.2.1. Passzív és aktív eszközök
2.3. A globális munkaerőpiac
2.4. A munkaerőpiac strukturális sajátosságai és problémái Európában
2.5. Az európai munkaerőpiacok változásai
2.5.1. Tranzicionális munkaerőpiac (TLM)
2.5.2. A virtuális munkaerőpiac
2.6. Esélyegyenlőség, munkaerőpiaci hátrányok kezelése
2.6.1. Ifjúsági munkanélküliség
2.6.2. Nők helyzete
2.6.3. Fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű álláskeresők
2.6.4. Idősek foglalkoztatása
2.7. Az egész életen át tartó tanulás, mint a 21. század egyik legfontosabb munkaerőpiaci tényezője
2.7.1. A tudásalapú társadalom és a munkaerőpiac
2.7.2. Életpálya stratégia a jövő munkaerőpiacán
2.7.3. Új Európai Készségfejlesztési Program
2.8. Az állami foglalkoztatási szolgálatok helyzete és gyakorlata Európában
2.8.1. Az állami foglalkoztatási szolgálatok helye és szerepe az Európai Uniós tagállamok munkaerőpiaca intézményrendszerében
2.8.2. Az állami foglalkoztatási szolgálatok működése Európa egyes országaiban
2.8.3. Az állami foglalkoztatási szolgálatok hozzájárulása az EUROPA 2020 célkitűzéseihez
2.9. Összegzés
3. fejezet (Sebők M.)
Munkaerő-migráció és az európai munkaerőpiac
3.1. A migrációhoz kapcsolható fogalmak, migrációs elméletek
3.1.1. Fogalmi rendszer
3.1.2. A munkaerő-migráció elmélete, modellek
3.1.3. A munkaerő-migráció okai
3.2. A munkaerő-migráció jelentősége és politikája Európában a 20. század második felétől
3.2.1. Munkaerő-migrációs trendek rövid áttekintése Európában
3.2.2. Munkaerő-migrációs politikák az Európai Unióban
3.3. Munkavállalás jogi keretei az Európai Unióban
3.3.1. A szabad mozgás és munkavállalás jogának elsődleges jogforrása az Európai Unióban
3.3.2. Uniós állampolgárokra vonatkozó általános, minden országra érvényes irányelvek
3.3.3. Harmadik országbeli állampolgárok munkavállalásának szabályai ..
3.4. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES)
3.5. Összegzés
4. fejezet (Szellő J. – Sebők M.)
A magyarországi munkaerőpiac jellemzői, rendszere, eszközei
4.1. A magyar munkaerőpiac sajátosságai, a munkanélküliség jellemzői
4.1.1. A regisztrált álláskeresők helyzete
4.1.2. Munkaerőpiaci prioritások
4.2. A magyar munkaerőpiac jogi szabályozottsága, munkaügyi kapcsolatok
4.2.1. Munka Törvénykönyve és munkaerőpiaci aspektusai
4.2.2. Foglalkoztatási Törvény és munkaerőpiaci aspektusai
4.2.3. A munkaügyi kapcsolatok rendszere
4.3. A munkaügyi vita és mediáció
4.3.1. A munkaügyi konfliktusok kezelésének jogi keretei
4.3.2. A konfliktusok feloldásának módjai
4.4. Atipikus foglalkoztatás
4.5. A magyar munkaerőpiac intézményrendszere, a Nemzeti Foglalkozási Szolgálat
4.5.1. Az intézményrendszer változásai
4.5.2. Nemzeti Foglalkozási Szolgálat
4.6. A magyar munkaerőpiac támogatásának passzív és aktív eszközrendszere
4.6.1. Passzív eszközök rendszere, munkanélküli ellátások, szociális juttatások
4.6.2. Az álláskeresőknek és a munkáltatóknak adható támogatások
4.7. A magyar munkaerőpiac szolgáltatási rendszere
4.7.1. Álláskeresők Számára nyújtható szolgáltatások
4.7.2. Munkáltatók számára biztosítható szolgáltatások
4.7.3. Munkaközvetítés (munkaerő-közvetítés, kölcsönzés)
4.8. A magyar munkaerőpiac és a mobilitás
4.8.1. Magyarországról más országba irányuló munkaerő-migráció
4.8.2. Magyarországra irányuló munkaerő-mobilitás
4.8.3. Belső vándorlás
4.8.4. A mobilitást elősegítő eszközrendszer
4.9. Pályaorientáció Magyarországon
4.9.1. A pályaorientáció szabályozása Magyarországon napjainkban
4.9.2. A pályaorientáció stratégiák, szakpolitikai meghatározottságok
4.9.3. A pályaorientáció intézményi keretei
4.9.4. A pályaorientáció módszerei és eszközei
4.10. Kockázati csoportok a munkaerőpiacon
4.10.1. Tartósan munkanélküliek
4.10.2. Fiatal álláskeresők
4.10.3. Nők helyzete a munkaerőpiacon
4.10.4. Fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek
4.10.5. Idősödő álláskeresők
4.10.6. Cigány nemzetiséghez tartozó emberek munkaerőpiaci aktivitása
4.11. Az egyéni munkaerőpiaci hátrányok kezelésének módszerei Magyarországon
4.11.1. A foglalkoztathatóság kérdése és a munkára kész állapot kialakítása
4.11.2. A foglalkoztathatóság megállapítása, kompetenciaalapú megközelítése
4.12. Munkavédelem, munkabiztonság, foglalkozás-egészségügy
4.12.1. A munkavédelem, munkabiztonság jogi keretei és eszközrendszere Magyarországon
4.12.2. A foglalkozás-egészségügy jogi keretei és eszközrendszere Magyarországon
4.13. Összegzés
Fogalomtár
Ábrák és táblázatok
Irodalomjegyzék
