A mozgás mint személyiségfejlesztő tényező
Paraméterek
| Szerző | Hamar Pál |
| Cím | A mozgás mint személyiségfejlesztő tényező |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2016 |
| Terjedelem | 178 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9955 70 7 |
Eredeti ár:
3.155 Ft
2.997 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A kötet tanulmányai foglalkoznak többek között az edző pedagógiai szerepével, a fogyatékossággal élő személyek vagy az SNI tanulók szomatikus fejlesztésével, a tantervvel, mint a fejlesztés iránytűjével és főként azzal, hogy a személyiség mely területeire hat elsősorban a mozgás, a sport, a testnevelés. |
|
|
|
Leírás
Az emberi mozgást bármely aspektusból vizsgáljuk, egy közös vonást mindegyik megközelítésben találunk, nevezetesen a testi (fizikai) aktivitást. A mozgásos aktivitás jótékony – elsősorban élettani – hatásai evidencia számba mennek, ezekről könyvtárnyi szakirodalom született. A mozgás, a sport, a testnevelés hasznosságát senki sem vitatja, a köztapasztalat szerint ez teljesen nyilvánvaló. Ahhoz viszont már szakértelem kell, hogy átlássuk és befogjuk mindazon területeket, melyekre ezek hatással vannak. A személyiségfejlődésre minden bizonnyal, de ez sem csupán spontán dolog, intézményesen is irányított, elég, ha csak az edzőkre vagy a testnevelő tanárokra gondolunk.
A mozgás egyik sajátossága a sokfélesége. Mozogni lehet egyedül, de több százan is, szabadtéren vagy kis- és nagyméretű teremben. A mozgás színteréül szolgálhat a többféle halmazállapotú víz, a levegő, s akár még a súlytalanság is. Egyaránt mozog a csecsemő és a szépkorú, az olimpiai vagy a paralimpiai bajnok. Az utóbbi években a testkultúra (a verseny- és szabad idősport, az iskolai testnevelés) helye és szerepe jelentősen felértékelődött a magyar társadalomban. A társadalom által támasztott testkulturális elvárásoknak a nevelés-oktatás-képzés mindegyik színtere olyan, pedagógiailag kidolgozott elvek és programok alapján zajló, céltudatos személyiségfejlesztéssel igyekszik megfelelni, amelynek a középpontjában a mozgás áll.
E kötet elméleti és konkrét kutatásokon alapuló tanulmányai számos nézőpontból foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, például az edző pedagógiai szerepével, a fogyatékossággal élő személyek vagy az SNI tanulók szomatikus fejlesztésével, a tantervvel, mint a fejlesztés iránytűjével és főként azzal, hogy a személyiség mely területeire hat elsősorban a mozgás, a sport, a testnevelés. Csak néhány hatásterületet említve: ilyenek például az életmód, a szabadidő, a szociális életképesség, a döntésképesség, az értékek felismerése, önmagunk megismerése vagy az autonómia. Ezek mind a mozgás, a sport, a testnevelés pedagógiai transzferének a színterei.
Eötvös József Könyvkiadó, 2016.
Szerkesztette: Hamar Pál
Lektor: Bábosik István
Hamar Pál további könyvei:
Kapcsolódó témakörök:
Tartalom
Előszó
I. A mozgás néhány pedagógiai alapvetése
Hamar Pál: Terminológiai gondolatok tantervelméletről és testnevelésről
Bevezetés
A tantervelmélet mint diszciplína
Testnevelés – testi, szomatikus nevelés – egészségnevelés
Összefoglalás
Irodalom
Gombocz János: A harmadik dimenzió
Bevezetés
A sport három dimenziója
A harmadik dimenzió a tudomány és a szépirodalom szemszögéből
Empirikus vizsgálat a harmadik dimenzióról
A vizsgálat bemutatása
Konkrét kérdéseink
Eredmények
Konklúziók
Irodalom
Budainé Csepela Yvette: Az edző–sportoló kapcsolat – mint sajátos pedagógiai helyzet – jellegzetességei
Bevezetés
Az első találkozás
A szülőkkel való kapcsolat
Az affektív motiváció jelentősége
A tanítványok szeretete
1. Testi érintés
2. Elismerő szavak
3. Minőségi idő
4. Ajándékozás
5. Szívességek
A sportág jellegének szerepe
1. Alakulás szakasza
2. Viharzás
3. Normaképzés
4. Működés
Az edzői kommunikáció
1. Szaktudás és hitelesség
2. Következetesség és kiszámíthatóság
3. Pozitív, vidám személyiség és humor
4. Személyre szabott bánásmód, tehetséggondozás
5. Önfejlesztés
Értékelés, visszajelentés
Tanár–diák/edző–sportoló kapcsolat
A sportbeli kiválasztás egy új megközelítése
Összegző ajánlás
Irodalom
II. A mozgás életmódformáló szerepe
Borosán Lívia: A szabadidő mint a személyiségfejlesztés egyik lehetséges eszköze
Bevezetés
A szabadidő-pedagógia célja
A szabadidő-pedagógia gyakorlata
A szabadidős tevékenységek szervezésének kritériumai
A szabadidős tevékenységek színterei
A mozgás mint egészség- és személyiségfejlesztési lehetőség
A szabadidős tevékenység mint az aktív tanulás eszköze
Összefoglalás
Irodalom
Bábosik Zoltán: A mozgás szerepe a szociális életképesség megalapozásában
Bevezetés
A mozgás, a sport és az egészséges életmód összefüggései
Testnevelési modellek
Reformpedagógiák és testnevelés
Az egészséges életmódra nevelés főbb tényezői
Irodalom
Soós István: Az ülő életmód és a fizikai aktivitás kapcsolata pedagógiai nézőpontból
Bevezetés – Egészség, fizikai aktivitás és a „sedens” (ülő) életmód kapcsolódási pontjai
A túlsúly, a kóros elhízás, a fizikai aktivitás és az ülő/inaktív életmód kapcsolata
A fizikai aktivitás és a „sedens” életvitel definiálása
Az elektronikus média, az ülő életvitel és az egészségtelen étkezés, nassolás kapcsolata
A „homo sedens” életvitel vizsgálatának módszertani lehetőségei
Összegzés, konklúziók, javaslatok
Irodalom
Boros-Balint Julianna – Deak Gratiela Flavia: A fiatal generáció fizikai aktivitása
Bevezetés
Mennyi fizikai aktivitás ajánlott az egészséges életvitelhez
A fizikai aktivitás típusai
A fizikai aktivitást vizsgáló saját tanulmányok
A fizikai aktivitás népszerűsítése oktatási és össztársadalmi szinten
Irodalom
III. A mozgás speciális nevelési-oktatási színterei
Irodalom
Gombocz Gábor – Karainé Gombocz Orsolya: Kézilabda- és kosárlabda-utánpótlásedzők gyermekszemlélete
Bevezetés
A vizsgálat bemutatása
A vizsgálat mintája
Az interjúk felvétele
Az edzők gyermekszemléletének tényei
A) A társadalom, a felnőttek viszonya a gyermekekhez
B) A sportegyesület és a társadalom gyerekekhez való viszonyának összehasonlítása
C) A gyerekek és a gyermekkor értelmezése
Következtetések
Irodalom
Tóthné Kälbli Katalin – Gombás Judit: A sport hatása a fogyatékossággal élő személyek életminőségére
Bevezetés
Módszerek
Eredmények
Következtetések, összegzés
Irodalom
Melléklet
Simon-Ugron Ágnes: A végtagredukciós fejlődési rendellenességekkel és/vagy szerzett végtaghiányokkal élők személyiségfejlesztése gyógytornával
Bevezetés
A mozgáskorlátozottak gyógypedagógiai nevelése és személyiségfejlődése
A szerzett végtaghiánnyal élők mozgásfunkciói és rehabilitációja
Szerzett alsóvégtag-hiánnyal élők személyiségfejlesztése mozgásterápiával
Összefoglalás
Irodalom
Világháló
Czigléné Farkas Katalin: A kisiskolás korú SNI tanulók fundamentális képességfejlesztése a konduktív Montessori nevelési gyakorlaton
Bevezetés
A mozgásfejlődés újszerű megközelítése
A mozgásfejlődés hiányosságai és annak következményei
A tervezett fejlesztés területei
A Montessori konduktív nevelési gyakorlat
A Montessori-foglalkozásokon részt vevő gyermekek megfigyelése
Összegzés
Irodalom
Dokumentumok
Mellékletek
Szerzők
