Leírás
Ez a könyv a német tanárképzésben igen népszerű és széles körben használatos iskolapedagógiai munka magyar nyelvű adaptációja. A munka nemcsak a német, hanem az angol-amerikai és francia szakirodalomra is alapozva elsősorban a pedagógus pályára készülő főiskolai, egyetemi hallgatók elméleti és gyakorlati felkészítését szolgálja. A modern iskolarendszer történeti gyökereinek elemzése mellett a szerzők bemutatják az egyes iskolatípusok mai feladatait, a közoktatási rendszer társadalmi funkcióit, működésének sajátosságait, valamint az iskolafejlesztés különböző formáit és lehetőségeit. A könyvben tárgyalt témakörök jól kapcsolódnak a hazai tanári képesítési követelményekhez, konkrétan a komplex pedagógiai szigorlat alapstúdiumaihoz: a neveléstörténethez, a neveléselmélethez és a didaktikához. Bizonyára azok is szívesen forgatják majd, akik a gyakorlati pedagógiai munkájukhoz várnak segítséget, vagy éppen egyes iskolaelméleti kérdésekben szeretnének jobban elmélyülni egyéni, illetve csoportos továbbképzésük során.
Műszaki Könyvkiadó, 2003.
Írta: Jürgen Dietrich – Heinz-Elmar Tenorth
Lektor: Falus Iván
Paraméterek
| Sorozat | Pedagógus Könyvek |
| Szerző | Dietrich, Jürgen – Tenorth, Heinz-Elmar |
| Cím | A modern iskola kialakulása és működése |
| Kiadó | Műszaki Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2003 |
| Terjedelem | 263 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 963 1627 57 8 |
Tartalom
Bevezetés
Hogyan keletkezett a modern iskolaügy
Az iskolaügy kibontakozásának társadalmi háttere
Az iskola és az élet különválásának kezdetei
Amit a jelentés a vizitátorokról elárul
Az iskolareform kezdetei és lehetőségei
Iskolareform-koncepciók
A XVIII. századi iskolareformok és a magyar iskolaügy
Tervek és elméletek az iskoláról
A modern iskola és elméletének létrejötte
Az iskola kialakulása és főbb dimenziói
Iskolarendszer és politika – a szervezeti keretek kibontakozása
Az első alaptípus: „társadalmi osztályszerkezeten alapuló iskolarendszer”
Az iskolaszerkezet kialakulási folyamata
A módosuló iskolaszerkezet: „trifurkációs rendszer”
Az iskola szerkezete és dinamikája
Az optimálisan működő iskolarendszer
Iskolai tudás és a kvalifikáció nehézségei
Az iskolai tudás szerkezete I. – Az iskolaszerkezet tartalmi leképeződése
Az iskolai tudás szerkezete II. – Az iskolakultúra öntörvényű logikája
Az iskola mint kultúrába való bekapcsolódás feltételeit biztosító intézmény
Az iskolai osztály mint az integráció helyszíne
Az iskolai fegyelem mint az oktatás alapfeltétele
Az iskolai teljesítmény mint az oktatás másik alapfeltétele
A motiváció mint a tanítás harmadik alapfeltétele
Az iskolai művelődés mint nevelési program
Az iskolarendszer szelekciós hatásai
A „közös iskolaidő” iskolái és tanulói – az iskolareform tanulságai
Az iskoláztatás teljes körére kiterjedő „esélyegyenlőség” – az iskolarendszerek összehasonlító elemzésének tanulságai
„Külső” és „belső” iskolareform – a művelődéspolitikai viták tanulságai
Az iskolaügy irányíthatósága
Az iskolák egységesítésére irányuló kísérletek
Az iskola minőségének meghatározása
Az iskolai sokszínűség határai
Kivétellé tenni a szabványosat
Az alapelvek törvényi szabályozása
Az iskola felelősségi körének kiszélesedése
Kísérletek az oktatás szabványosítására
A herbarti hagyomány szellemében folyó oktatás
A reformpedagógiai szellemben folyó oktatás
A szakmódszertan szerepének változásai
Az oktatás véletlenszerű és tudatos elemei
Kísérletek az emberek egyformává tételére
„Gyermekközpontúság” – a tanulók, mint az oktatás előfeltételei
„Iskolaközpontúság” – az iskolai interakciók szerepe az oktatásban
„Szakszerűség” – a pedagógiai kompetencia az iskolafejlesztés előfeltétele
A „reflexivitás” – iskolapedagógia és az általa megteremtett valóság alakíthatósága
Útmutató a kapcsolódó szakirodalom áttekintéséhez
Irodalom
Kapcsolódó kiadványok
