Leírás
A klasszikus európai meseirodalom legszebb darabjai: a Jancsi és Juliska, a Piroska és a farkas, a Hófehérke és a hét törpe és még számos ismert mese évszázadok óta a fejlődő és bontakozó gyermeki lélek szellemi tápláléka. Az elmúlt évtizedekben a „racionalista” beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, „hagyományos” fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek lelki „anyagcseréjében”, és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, melyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté.
Bruno Bettelheim (1903-1990) Bécsben született, ott végezte egyetemi tanulmányait és ott kapta klasszikus, pszichoanalitikus képzését is. 1938-ban koncentrációs táborba internálták. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol a chicagói egyetem professzora és egy gyermekotthon vezetője lett, ahol érzelmileg károsult és autisztikus gyermekeket kezeltek. Könyvei, melyek közül több magyarul is megjelent, a pszichoanalitikus irodalom klasszikusai. A mese bűvölete, melyet szülők, pedagógusok, irodalmárok, népmesekutatók, etnográfusok is haszonnal forgathatnak, bölcs és tanulságos könyv, most jelenik meg hatodszor magyar kiadásban.
Corvina Kiadó, 2018.
Írta: Bruno Bettelheim
Fordította: Kúnos László
Kapcsolódó témakör:
Paraméterek
| Szerző | Bettelheim, Bruno |
| Cím | A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek |
| Kiadó | Corvina Kiadó |
| Kiadás éve | 2018 |
| Terjedelem | 348 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 13 6485 9 |
Tartalom
Bevezető (Harc az élet értelméért)
ELSŐ RÉSZ
EGY MARÉK VARÁZSLAT
A lélekben érlelődő jövő
„A halász és az ifrit.” (Mese és tanmese)
A mese és a mítosz. (Optimizmus és pesszimizmus)
„A három kismalac.” (Örömelv és valóságelv)
A gyermek varázslatigénye
Helyettesítő kielégülés és tudatos felismerés
Az extemalizáció fontossága. (Képzelt alakok és képzelt események)
Átváltozások. (A képzeletbeli gonosz mostoha)
Rend a káoszban
„A méhkirálynő.” (Az integráció kivívása)
Az „őztestvér.” (Természetünk kettősségének megszüntetése)
„A tengerjáró Szindbád és a teherhordó Szindbád.” (Képzelet és valóság)
Az „Ezeregyéjszaka” kerettörténete
A két testvérről szóló mesék
„A három nyelv.” (Az integráció felépítése)
„A három toll.” (A legkisebb gyermek mint Tökfilkó)
Ödipális konfliktusok és megoldások. (A fényes páncélú lovag és a szomorú sorsú hercegkisasszony)
Félelem a fantáziától. (Miért száműzték a meséket?)
A fantázia szerepe a csecsemőkor meghaladásában
„A libapásztorlány.” (Az autonómia megszerzése)
Fantázia, felgyógyulás, menekülés és vigasztalódás
Hogyan mondjunk mesét?
MÁSODIK RÉSZ
TÜNDÉRORSZÁGBAN
„Jancsi és Juliska”
„Piroska és a farkas”
„Az égig érő paszuly”
A féltékeny királyné a „Hófehérké”-ben és az Oidipusz-mítosz
„Hófehérke”
„Aranyfürtöcske és a három medve”
„Csipkerózsika”
„Hamupipőke”
A tündérmesék állatvőlegény-ciklusa. (Küzdelem az érettségért)
A fordító megjegyzése
Jegyzetek
Irodalom
Értelmezések
Név- és tárgymutató
Kapcsolódó kiadványok
