Leírás
„A megismeréstudomány kritikus mozzanata a megismerés megértésének keresése, legyen az valóságos vagy elvont, emberi vagy gépi. A cél az értelmes kognitív viselkedés megértése. Reményünk az, hogy mindez elvezet az emberi értelem, a tanítás és tanulás, az értelmi képességek jobb megértéséhez.”
Donald Norman, 1981
Közel két évtizeddel ezelőtt, Bevezetés a megismeréstudományba címen írtam az első, kognitív tudományi tankönyvem, mely egy Miskolcon tartott elő adássorozaton alapult. Ebben az új változatban, miközben igyekeztem megőrizni az eredeti kéziratnak az egyetemi előadások műfajából adódó természetes hangnemét, valamint gondolatmenetének főbb vonalait, azért arra törekedtem, hogy a kognitív tudomány utóbbi két évtizedes fejlődésének eredményeiből megjelenjenek a vezető mozzanatok. Átrendeződött a kognitív tudomány repertoárja, eltolódtak a hangsúlyok, és a magam szemléletmódja is változott.
Pléh Csaba (1945) pszichológus és nyelvész, a hazai kognitív tudomány egyik kezdeményezője.
Typotex Kiadó, 2013.
Írta: Pléh Csaba
Kapcsolódó kiadványok:
Paraméterek
| Sorozat | Test és lélek |
| Szerző | Pléh Csaba |
| Cím | A megismeréstudomány alapjai |
| Alcím | Az embertől a gépig és vissza |
| Kiadó | Typotex Kiadó |
| Kiadás éve | 2013 |
| Terjedelem | 320 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 279 781 6 |
Tartalom
ELŐSZÓ ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK
1. Az értelmezett kognitív tudomány megjelenése
2. A reprezentáció nélküli szemlélet kettőssége
3. A gépi ihletés megváltozása
4. Az affektív mozzanat megjelenése
5. A tudat visszatérése
1. előadás / A MEGISMERÉSTUDOMÁNY (KOGNITÍV TUDOMÁNY) HELYE. FOGALMI KÉRDÉSEK
1.1 A terep bejárása
1.2 A módszertani rendező tudományok visszatérő ígérete
1.3 A „kognitív” jelentésvilága
1.4 A kognitív szemlélet önállósága
1.5 Tudástípusok és tudástaxonómiák
1.5.1 Tudás és hiedelem
1.5.2 Tudás ismertség és tudás leírás révén
1.5.3 Kijelentések, képek és készségek
1.5.4 A deklaratív és a procedurális típusú tudások
1.6 A kognitív szemlélet kialakulása
1.6.1 A kognitív szemlélet előtörténete
1.6.2 A kognitív személet újjászületése a behaviorista Csipkerózsika-álom után
1.7 Információelmélet és kibernetika: szimbólumfeldolgozás és szabályozás odakint és idebent
1.8 Váltás a modellálásban a külsőről a belső modellekre. A mentalizmus igézete
1.9 Információ és szabályozás a mindennapi életben
1.10 A két kognitív „forradalom”: kognitív pszichológia és kognitív tudomány
1.11 A gépek jelentősége
1.12 A biológia és a kognitív fordulat
1.13 A mesterséges intelligencia igézete
Irodalom
2. előadás / A KOGNITÍV KUTATÁS KLASSZIKUS SZEMLÉLETE
2.1 Architektúrák
2.2 A virtuális gép és az architektúra
2.3 A lineáris gép és a pszichológia
2.4 Szimbólumfeldolgozás és egységesség
2.5 Észlelés és gondolkodás közös nevezője
2.6 Gyors és lassú, korai és kései a megismerésben
2.7 Szimbólumok: szintaxis vagy szemantika
2.8 Reprezentáció
2.9 Egységesség és egyetemesség
Irodalom
3. előadás / A SZIMBÓLUMFELDOLGOZÓ GONDOLKODÁS NÉHÁNY RÉSZLETE
3.1 Newell listája a klasszikus kognitív rendszerekre
3.2 Gondok a szimbólum fogalmával és az illesztéssel
3.3 Komputációs elméletek
Irodalom
4. előadás / A SZIMBÓLUMFELDOLGOZÓ FELFOGÁS INHERENS BÍRÁLATA
4.1 Mi rossz a klasszikus kognitivizmusban?
4.2 Természettudomány és ember a kognitív szemléletben
Irodalom
5. előadás / A REPREZENTÁCIÓ FOGALMA A KOGNITÍV TUDOMÁNYBAN
5.1 A reprezentáció karrierje és jelentésköre
5.2 A reprezentációfogalom kialakulása a kognitivizmusban
5.2.1 Az ingerfüggetlenség elve
5.2.2 Karl Lashley és a viselkedés sorrendi szerveződésének kérdése
5.2.3 A mondattan és a belső reprezentációk: Chomsky szerepe
5.2.4 A reprezentáció megjelenése a korai etológiában
5.2.5 A belső térkép: Edward Tolman és követői
5.3 A reprezentáció körülírása
5.4 Kommunikáció és reprezentáció mint a metatudományok keretei
5.5 Reprezentációk viszonya és leképezett dolgok viszonya a reprezentációs rendszerekben
5.6 Kijelentések és képek
5.7 A reprezentáció helye a kognitív tudomány három programjában
5.7.1 A reprezentációk a társadalomtudományban
5.7.2 Emlékezeti rendszerek és reprezentációs rendszerek
Irodalom
6. előadás / A REPREZENTÁCIÓ „SZIGORÚBB” FOGALMA
6.1 Piaget a reprezentációról és a kötöttségekről való leválásról
6.2 Piaget konstrukcionizmusa
6.3 Az információtól a reprezentációig: Fred Dretske és Kardos Lajos
6.4 A naiv elméletek, a népi pszichológia és a reprezentáció
6.4.1 A reprezentációs elme elméletének (RTM) megjelenése
6.4.2 Az intencionalitás kérdése
6.4.3 Instrumentalizmus és realizmus
6.4.4 Mach mint előfutár
6.5 Reprezentációk és fejlődés
6.5.1 Etológiai adalékok a naiv elméletek keletkezéséről
6.5.2 Az intencionális kérdéskör egy mai természettudományos keretben
Irodalom
7. előadás / GONDOLKODNAK-E A GÉPEK?
7.1 A tárgyak szerepe az emberi gondolkodásban
7.2 Az információkezelő gépek újdonsága
7.3 Turing próbája és az ellenpróbák
7.4 Neumann János a gépek gondolkodásáról
7.5 Erős és gyenge MI
7.6 A Turing-próba szintjei
Irodalom
8. előadás / A KONNEKCIONISTA ALTERNATÍVA
8.1 Semmi más, csak kapcsolatok: a konnekcionista szemlélet jellemzői
8.2 A radikális konnekcionista felfogás
8.3 A konnekcionizmus előfutárai és párhuzamai: kis kitérő
8.4 A konnekcionisták neurális metaforája: a százlépéses szabály példája
8.5 Szabályok nélkül: egy példa
8.6 Kettős modellek
8.7 A kettős modellekről kicsit szélesebb körben
8.8 A hármas modellek lehetősége
Irodalom
9. előadás / A MODULOK PARLAMENTJE
9.1 A modul kifejezés sokféle értelme
9.2 A kognitív modulfogalom logikája és története
9.3 A kognitív modularitás közvetlen kontextusa
9.4 Fodor koncepciójának tágabb történeti beágyazása: Fodor és a frenológia
9.5 Fodor modulkoncepciójának felépítése
9.6 A tapasztalati hatások kezelése a moduláris elméletben
9.7 A moduláris felfogás változatai és gondjai
9.8 Modularitás és fejlődés: a modularizáció lehetősége
Irodalom
10. előadás / BIOLÓGIAI ALTERNATÍVÁK
10.1 Lehetséges attitűdök a megismerés biológiai értelmezésében
10.2 Fiziologizálás
10.3 A funkcionalizmus
10.4 Az evolúció lehetőségei
10.5 A neurális darwinizmus mint új út
10.6 Néhány példa az idegrendszer plaszticitására
Irodalom
11. előadás / A TUDAT KÉRDÉSE A KOGNITÍV TUDOMÁNYBAN
11.1 A tudat változó fogalmai
11.2 A tudat a természettudományos kognitív kutatásokban az ezredfordulón
11.2.1 A tudatosság neurobiológiája
11.3 Tudat, tudás és készség: explicit és implicit rendszerek
11.4 Nyelv és tudatosság
11.4.1 Nem tudatos kontroll nyelvi teljesítményeink fölött
11.4.2 Szemantikai feldolgozás, tudatosság és a tudati határállapotok
11.5 A tudat és a törzsfejlődés
Irodalom
IRODALOMJEGYZÉK
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ