A még létező kapitalizmus
Paraméterek
Szerző | Szerdahelyi István |
Cím | A még létező kapitalizmus |
Alcím | Fogalmi elemzés |
Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
Kiadás éve | 2007 |
Terjedelem | 614 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 963 7338 54 3 |
E könyv a kapitalizmus átfogó, valamennyi – tehát a politika, az anyagi, valamint a szellemi termelés és szolgáltatás – alrendszerére kiterjedő elemzését vállalja. |
|
|
Leírás
E könyv a kapitalizmus átfogó, valamennyi – tehát a politika, az anyagi, valamint a szellemi termelés és szolgáltatás – alrendszerére kiterjedő elemzését vállalja. Szerzője szerint e társadalmi forma története két fő szakaszból áll. Az első a XIX. századi, a néptömegeket a politikából kirekesztő liberális diktatúrák kora, a második a korlátozott demokráciáké. Az utóbbiban a lakosság általános és titkos szavazással maga választhatja meg, hogy a következő választásig az uralkodó osztályok mely pártjai gyakorolják fölötte a hatalmat. Legfejlettebb válfaja a jóléti kapitalizmus, amely egyrészt a gazdaság irányításába beavatkozva megszünteti a liberális anarchia válságainak rángógörcseit, másrészt az alávetett néposztályok életmódjának korszerűsítésével elfogadhatóvá teszi az uralkodó osztályok hatalmát. A szovjet birodalom összeomlásakor a pénzpiaci kapitalizmus és a transznacionális mamutvállalatok oligarchái elérkezettnek látták az időt arra, hogy a liberalizmus újjáélesztésének jegyében egy számukra kedvezőbb, a jóléti kapitalizmus vívmányait felszámoló világrendet vezessenek be. Gazdasági programjukat Pinochet fasiszta diktatúráját kivéve sehol nem tudták megvalósítani, s ezek ma már legfeljebb „harmadikutas” törekvésekben és a ránk, posztkommunista országokra kényszerített élveboncolási kísérletekben élik utóéletüket. A politikában a liberális pártok mindenütt esélytelenek, a parlamenti képviselet határán toporgó törpepártok. A pénzpiaci és transznacionális nagytőke hatalma tehát kizárólag fedezetlen papírbankókra épül, s csak addig létezik, míg a nemzetek a nagytőke más csoportjait és a politikai osztályok vezetőit rá nem ébresztik, hogy e társadalmi forma fenntartásának egyetlen esélye a jóléti állam. Nincsen „újkapitalista”, „neoliberális” korszak, csak a kapitalizmus olyan átmeneti és részleges működési zavara létezik, amilyen az 1930-as és 40-es évek fasizmusa volt. Az emberiség további – s a messzi jövő távlatában bizonyára a kapitalista társadalmi formán is túllépő – fejlődése csak a jóléti államok kiteljesedésén át vezethet.
Eötvös József Könyvkiadó, 2007.
Írta: Szerdahelyi István
Kapcsolódó kiadvány: