A média története
Paraméterek
| Sorozat | Osiris Kézikönyvek |
| Szerző | Barbier, Frédéric – Bertho Lavenir, Catherine |
| Cím | A média története |
| Alcím | Diderot-tól az internetig |
| Kiadó | Osiris Kiadó |
| Kiadás éve | 2004 |
| Terjedelem | 402 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 963 389 643 6 |
|
A szerzőpáros műve a különféle médiumok történetét taglalja 1751-től egészen az internetig. Médián elsődlegesen a könyvet és az időszaki sajtót értik, de a 20. század történetében fontos szerepet játszanak a kép-, illetve hangátvitellel működő médiumok is: 1940-et megelőzően a rádió és a mozifilm, később, a 20. század második felében pedig a televízió, a videó, az elektronikus játékok és a telematikus hálózatok. |
|
|
|
Leírás
Osiris Kiadó, 2004.
Tartalom
Bevezető | A MÉDIUMOKNAK VAN TÖRTÉNETÜK
A média meghatározása
A média és a közigazgatás
A médiumok és a tudás
A média és a politika
A médiatörténet és a történetírás
A médiumok ideje
Első rész | A KÖNYV „MÁSODIK FORRADALMA” (1751-1870)
I. fejezet | AZ ANCIEN RÉGIME KÖNYVKIADÁSA (1751-1790): A FRANCIA MODELL
A hagyományos könyvkiadás
A zárt piac
Korporatista logika
Olvasás és előkelőség
A könyv és a felvilágosodás
A francia nyomdaipari termékek számának gyarapodása
Új könyvek, új olvasók, új olvasási szokások
A nyitás konjunktúrája
A könyvkiadás szabályozása
A könyv földrajza, hálózata és társadalmiasodása
A házalókereskedelem (a kolportázs)
A könyv és a nyomtatvány társadalmiasulása
Az újítók
Az olvasás elidegenítő hatása és veszélyei
II. fejezet | EURÓPA ÉS SAJTÓI
A német könyv és a könyv elterjesztésének ellenőrzése
Ausztria: nemzeti kultúrák és politikai központosítás
Akkulturáció és nemzeti elsajátítás: az orosz modell
Az Újvilág
A médiumok, a nemzet és az állam
A változás útjai
Eltérő történelmi tapasztalatok
A csomópont: médiumok, kultúra és politika
III. fejezet | A NYOMTATVÁNY, A FORRADALOM ÉS A POLITIKAI RÉSZVÉTEL (1790-1820-AS ÉVEK)
A nyomtatvány a forradalom idején: a francia modell
A jogi kategóriák: a nyomtatvány státusa és szerepe
A forradalom és könyvei
Új emberek?
Olvasási szokások, kulturálódás, elsajátítás
A politikai forradalomtól a rendszer császári újjászervezéséig
A francia könyv- és médiatörténet időrendi sajátosságairól
A könyvkiadás szabályozása
A könyvhálózatok
A nyomtatványtermés
Európa: a nyomtatás és a nemzeti kérdés
Napóleon értetlensége
Könyv, kultúra és a német nemzet
Oroszország: siker; majd visszahúzódás
Új nemzetek Európa térképén: a görög példa
IV. fejezet | A KÖNYVIPAR FELTALÁLÁSA
Az eljövendő forradalom előszele (1815-1830)
1815 Európája
A legújabb kor; a nyomtatás és a fogyasztás
A piacok vonzereje
Az átmenet évei (1830-1838)
A pénzügyi válság archaikus vonásai
A politikai válság modern jellege
A könyvkiadás válasza: Gervais Charpentier és az ipari méretekben előállított könyv
A nagy példányszámú sajtó
A könyvipar kulcsfigurája: a kiadó
Az új piaci lehetőségek kiaknázása
A kiadó feladatai
A párizsi könyvkiadók világa
Kiadók és nyomdászok
V. fejezet | SZERZŐK, SZÖVEGEK, OLVASÓK: AZ IPARI MEDIATIZÁCIÓ KEZDETEI
Írni
A közvetítők kora
A szerzők anyagi helyzete: a függetlenség álma
Az író és feladata
A szellemi alkotás jogi státusa
Az eliparosodó irodalom
Egy lehetséges modell: a médiumok iparosodása és a nők
Piac és fogyasztás az ipari korszakban
A kárpótlás: oktatás, politikai küzdelem és avantgárd
Nevelés és oktatás
A kulturális elidegenedés
Az elkülönülés
Ipari irodalom és populáris kultúra
A hagyomány világai
A házalóirodalom eltűnése
A népszerű irodalom megújulása
Az ipari könyvterjesztés
A könyvterjesztés működésében bekövetkező változások
A könyv térhódítása
A hálózatok tipológiája
A házalókereskedelem hálózatai
AZ ELSŐ RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA
Második rész | AZ UNIVERZÁLIS MÉDIUMOK (1870-1950)
I. fejezet | A TÁJÉKOZTATÁS STRATÉGIAI FONTOSSÁGA
A posta, a „szorgos hírterjesztő”
Sajtóbarát tarifák
A levéltitok tisztelete
A nemzetközi pénz- és hír forgalom
A távíró, avagy a pillanatnyiság álma
A nemzeti hálózatok: a technika ellenőrzése, ellenőrzés a technika által
A közvélemény manipulációja
Tenger alatti vezetékek: birodalmi geopolitika
A rádiókommunikáció és a telekommunikáció nyitott modellje
Technikai váltás és hatalmi súlypont-átrendeződés
A telefon, avagy a hálózaton keresztül bonyolított személyes kommunikáció pedagógiája
Telefon és társadalmi változások az Egyesült Államokban
Hálózat és állam
Telefon és szociabilitás
Kommunikációs utópiák
II. fejezet | AZ ÚJSÁG ÉS AZ IDŐSZAKI SAJTÓ ARANYKORA
A sajtóipar feltalálása
Egy forradalom kronológiája
Girardin, a sajtó és a nyilvánosság
A tömegsajtó felé félúton
Az újítás logikája: a folytatásos regény
Új sajtóműfajok
A technikai újítások
Az oldalszerkesztés
Világméretű összehasonlítás
A nélkülözhetetlen tőke
A hírkereskedelem és a sajtóügynökségek
A terjesztés
A véleményformáló sajtó hatalma
A sajtómágnások
A könyv küzdelme a mulandósággal
A könyv válságai
Megújulási kísérletek
Terjesztés és reklám
Politikai szerepvállalás: tömegmédiumok és totális rendszerek
Média és manipuláció
Oroszországtól a Szovjetunióig
Nácizmus és ellenállás
III. fejezet | A MOZIFILM, AVAGY VAN-E A KÉPNEK KULTÚRÁJA?
Az álló- és a mozgókép hagyománya
A mozi születése
Az új technika új nyelve
A klasszikus hollywoodi stílus és a stúdiórendszer
A mozifilm gazdaságtana
Technikai váltás, narráció és stúdiórendszer
Az írott elbeszéléstől a megfilmesítettig
A műfajok kodifikációja és megújulása
Cenzúra, mozi és népszerű kultúra
A kép igazsága
A mozielőadás anatómiája
A filmhíradó
Az elkötelezett képek ellentmondásai
Fikció és valóság a háború ábrázolásában
Európai kultúrák és nemzeti modellek
A szovjet filmesek narratív kísérletei
Németország expresszionizmus és konformizmus között
Olaszország és a kulturális barkácsolás
Franciaország: az állam szerepe a nemzet kulturális identitásának védelmében
Az új országok
A mozi mint a lehetséges művészete
IV. fejezet | A RÁDIÓ AZ ÁLLAM ÉS A PIAC KÖZÖTT
Az első lépések
Az amerikai rádió, avagy a rövidhullámú varázslat
A CBS, a műsorszolgáltató rádió
A reklámstruktúra
Hogyan kovácsolható egységbe a hallgatótábor?
Kapcsolatok a sajtóval
Az európai rádiózás különféle modelljei
A BBC: a kereskedelmi rádiózás elutasítása
A rádiózás és az állam: a német modell
A német rádió hallgatói
A francia modell, avagy a kétértelműség diadala
Rádióműsorok a harmincas évek Franciaországában
A rádióadók és a rendszeresség
Populáris kultúra, tömegkultúra és tömegmédia
A tömegkultúra kritikája
A modern populáris kultúra védelmezői
Harmadik rész | HÁLÓZATI VILÁG (1950-1995)
I. fejezet | A TELEVÍZIÓ ARANYKORA
A televízió lassú technikai beérése
Amerika és az új nyilvánosság
Hogyan használja fel a televízió a rádiósok szakértelmét?
A nézettség felmérésének eszközei
A nagyközönség és a televízió dialektikus viszonya
A CBS és a szenátor
Vietnam és a varieték
Az európai modell: nemzeti és populáris
A nemzeti modellek kiépülése
A francia televízió a De Gaulle-korszakban
II. fejezet | A TELEVÍZIÓ MINT VARÁZSLATOS MÉDIUM?
A kábeltévé és a networks küzdelme
Az európai modellek megingása
A kábeltelevízió Angliában, azaz a piac megteremtésének nehézségei
Németország: kései és szilárdan kézben tartott átalakulás
Az olasz televíziózás forradalmai
A neotelevízió stílusjegyei
A francia televíziózás rendszertelen átalakulása
1981: a kábeltelevíziózás kiépülésének ellentmondásos folyamata
Mit sugározzon az új francia televízió?
A kikapcsolódás modellje
A valóságshow-k, avagy a tükör-televíziózás
Tájékoztatás és szórakoztatás összemosódása
A tájékoztatás és a látványosságként felfogott világ
A kommunikáció elméleteinek kritikája
McLuhan lángoló prózája
A mediológia
III. fejezet | A NYOMTATVÁNY AZ INFORMATIKA KORÁBAN
Az időszaki sajtó a jelenkorban (1950-1980)
A liberalizmus, avagy az angol példa
A francia sajtó
Az időszaki sajtó válsága és a pénzügyi csoportok megoldási kísérlete (1980-1995)
Válság és koncentráció
Tartalmi változások
A sajtó hatalma
A „planetáris, állandó, azonnali és immateriális” rendszer
Nyomtatási technikák és a nyomtatott művek olvasásának gyakorlatai
Az új technikai paradigma
Új könyvformátumok: a zsebkönyv
A bizonytalan könyv: számítástechnika és hypermédia
Olvasatok és olvasási szokások
Média, kultúra, hatalom
Könyv és árpolitika
Az angol minta
Németország, avagy a könyv kulturális modellje
A mai franciaországi könyvkiadás
A nyomtatványok
A pénzügyi struktúra
Új működési elvek, új megoldandó problémák
A terjesztés
Minőség és profit
Média, imperializmus és szabadság
IV. fejezet | AZ ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK MÁSODIK GENERÁCIÓJA
Hálózati globalizáció és numerizáció
Kábel és műhold
A numerizáció
A távközlés szigorúan szabályozott világa
Az informatika átalakulásai
Az informatikáról szóló diskurzus
A média metamorfózisa
A rádiózás átalakulása
Hollywood metamorfózisai
V. fejezet | AZ INNOVÁCIÓ KANYARGÓS ÚTJAI
Családi videó és elektronikus játékok: a japán birodalom
A családi videó csábítása
A videojátékok, avagy az interaktivitás felfedezése
A numerikus képpel kapcsolatos nehézségek
Szimulációs játékok és virtuális valóság
A hálózatok és az innováció
A viziofon
Az információs sztráda
Az internet a piacon
Az internet és a médiumok
Az új médiumok és a társadalmi kötelék
Általános konklúzió | A SOKSZÍNŰSÉG VÉDELMÉBEN
NÉVMUTATÓ
INTÉZMÉNYEK, TÁRSASÁGOK ÉS CÉGEK MUTATÓJA
CÍMMUTATÓ