A magyarországi cigányság I.
Paraméterek
| Sorozat | A magyarországi cigányság |
| Szerző | Szabóné Kármán Judit |
| Cím | A magyarországi cigányság I. |
| Alcím | Cigányok és romák |
| Kiadó | Semmelweis Kiadó |
| Kiadás éve | 2016 |
| Terjedelem | 400 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 331 394 7 |
Eredeti ár:
5.900 Ft
|
A könyv szerzője a hazai cigányság kutatója, aki tudományos igényességgel és az egyetemi oktató gyakorlatával, avatott szakértőként mutatja be a hazai cigányság sorsát gondosan, részletesen és tárgyilagosan. |
|
|
|
Leírás
A cigánykérdés fontos kérdés – Magyarország jövője a kiművelt cigányfők sokaságán is múlik. A fontos dolgoknak történelmük van, melyek ismerete nélkül nem érthetjük meg a jelent és nem építhetjük, segíthetjük a jövőt. A könyv szerzője a hazai cigányság kutatója, aki tudományos igényességgel és az egyetemi oktató gyakorlatával, avatott szakértőként mutatja be a hazai cigányság sorsát gondosan, részletesen és tárgyilagosan. A közel 600 éve érkező bevándorlókat hol megbecsülték, hol eltűrték vagy éppen kiközösítették. Helyzetük a XXI. század elejére sem rendeződött megnyugtatóan. A cigánykérdés nem cigány kérdés, a több száz éve fennálló egyenlőtlenségek és feszültségek a társadalom közös kihívása; mulasztásos humanitárius jogsértés hazánkban és egész Európában! A cigányság beilleszkedéséhez, gazdag hagyományainak, kultúrájának megőrzéséhez elengedhetetlen az értelmiség számának növekedése, mely kétoldalú erőfeszítést igényel. A könyv e küzdelemhez nyújt felbecsülhetetlen segítséget.
(Prof. Dr. Rosivall László, a cigány orvos-egészségügyi program elindítója)
Az utóbbi években a Biblia cigány nyelvre való lefordítása után ismét egy monumentális vállalkozás első kötetét tarthatja kezében az olvasó. A könyvben a szerző a cigányság történetének tárgyalása mellett számos alapfogalmat is tisztáz, az évtizedek óta tartó hol hevesebb, hol csendesebb viták és érvrendszerek hátterét értelmezi szigorúan tudományos szempontból, ad határozott és bátor eligazítást az olvasónak a vélemények között, miközben feltárja és leleplezi a nemzeti és politikai mítoszok hátterét. A szerző, aki hosszú évek óta dolgozik a cigányok között és cigányokkal, nagy empátiával és szeretettel nyúlt e nép történetének tanulmányozásához és megértéséhez. Segítsen a mű mindenkit abban, hogy hasonló módon képesek legyünk megismerni ezt az oly régóta velünk élő és oly sokat szenvedő népet történetével és kultúrájával együtt.
(P. Hofler József SJ a Jezsuita Rend Cigánymissziójának vezetője)
Semmelweis Kiadó, 2016.
Írta: Szabóné dr. Kármán Judit
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Előszó
Bari Károly idézet
I. Fejezet
Alapfogalmak
1. Ki a cigány?
Önbesorolás; identitásválasztás, identitásnyilvánítás
Kívülállók, nem cigányok általi besorolás
2. Mi a cigány; önálló entitás vagy konstruált kategória?
3. Etnikumnak, etnikai, nemzeti kisebbségnek tekinthetők-e a cigányok/romák?
4. Cigánynak vagy romának kell-e helyesen nevezni e népcsoport tagjait?
II. Fejezet
A cigányság eredete, vándorlása
1. A cigányság történetének tárgyalása – tudományos megközelítés és mítoszteremtés
2. A cigány nép eredete, cigány eredetmondák
3. Nyelvészeti, genetikai kutatások
4. A cigányok „besorolása”; a peripatetikus nép, szimbiotikus nomád fogalma, jellemzői
5. Őshaza – lineáris és nem lineáris indiai leszármaztatási elméletek
6. Vándorlás, szétszóródás, jelentősebb állomások
Perzsia – szétválás
Örményország és a Keletrómai Birodalom
Európát el nem érő cigány csoportok
7. Cigány nyelvemlékek
8. A cigányok megjelenése, fogadtatása Európában
Korai beszámolók cigányok csoportjairól
A „zarándokok”
Rabszolgasors Moldvában és Havasalföldön
Cigányok rabszolgasorsban a Román fejedelemségeken kívül
III. Fejezet
A magyarországi cigányok története
1. A cigányok megjelenése, letelepedésük, helyzetük a 17. század végéig
A cigányok fogadtatása, helyük a honos népesség között
Cigányok a három részre szakadt országban
Cigányok a Magyar Királyság területén
Az Erdélyi Fejedelemség cigányai
A Hódoltság cigánysága
A cigányok ábrázolása, megjelenítése a 17. századi irodalmi, képzőművészeti alkotásokban
2. A cigányok története a 18. században
A Habsburg uralkodók és a cigányok a 18. század első felében
A felvilágosult abszolutizmus cigánypolitikája; Mária Terézia és II. József rendeletei
Az abszolutista cigánypolitika eredményei
A Hont vármegyei „emberevő cigányok” pere
Századvégi kísérlet a „cigányügy” rendezésére
A 18. század híres cigányai
Cigánykép, cigányok ábrázolása a 18. században
Cigánykép a század irodalmában, a közköltészetben s az iskoladrámákban
Cigányok képi ábrázolása
A ciganológia – egy új diszciplína – kezdetei
3. A magyarországi cigányok a 19. században
Összeírási adatok, a cigány csoportok erősödő differenciálódása
Letelepedettek és kóborlók
Cigányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharcban
A muzsikus cigányok kiemelkedése
A Liszt-vita – „Zenénket is elperlik már?”
A cigányok helyzete, élete a század második felében
József főherceg, a cigányok „királya”
Az 1893. évi Országos cigányösszeírás
A századvég cigánysága
A 19. század híres cigányai
Cigánykép, cigányok ábrázolása a 19. században
Cigánykép a század irodalmában
Cigányok a 19. századi élclapokban
Cigányok a színpadon
Cigányok képi ábrázolása
Cigányok az ezredévi kiállításon
Az első ciganológus triász; József főherceg, Wlislocki Henrik és Herrmann Antal
A cigányok pártfogója és „királa” – Habsburg József főherceg kutatásai
Az ellentmondásos kutató – Wlislocki Henrik
A „cigányprofesszor” – Herrmann Antal
A nagy triászon kívüli cigánykutatók és laikusok munkái a 19. században
4. A magyarországi cigányság 20. századi története I.
Cigányok a „boldog békeidők” utolsó évtizedében
Az 1907. évi dánosi rablógyilkosság és következményei
A Nagy Háborút megelőző évek cigánysága
Cigányok az I. világháborúban
A kóborcigány-ügy
Cigányság és cigányügy a Nagy Háborút követő, s az 1920-as években
A szepsi (kassai) „emberevő cigányok” esete
A bánokszentgyörgyi vendetta
Cigányok, cigánysorsok, „cigánykérdés” a harmincas években Magyarországon
Cigányok a II. világháborúban, a Pharrajimoshoz / Porrajmoshoz vezető út
A holokauszt ideológiai háttere – szociáldarwinizmus és eugenika
A magyarországi Pharrajimos / Porrajmos előzményei
Névmutató
Képek jegyzéke
