Leírás
Anyanyelvünk a leghűségesebb társunk: elkísér bennünket a bölcsőtől a koporsóig. Zamatát még valódi tudatos létre ébredésünk előtt kezdjük ízlelgetni, általa ismerhetjük meg nemcsak a bennünket körülvevő, hanem a távolabbi világot is, segítségével hódíthatjuk meg a születésünket megelőző múltat és tervezhetjük el a lehetséges vagy éppen vágyott jövőt. Egyszóval: az anyanyelvnek köszönhetően válunk emberré. Anyanyelvünk azonban ezen túl a helyünket is meghatározza a világban. Visszavonhatatlanul, eltéphetetlen kötelékkel részévé tesz egy közösségnek – a magyarságnak –, amelynek tagjait az fűzi össze az emberiség sok milliárdos tengerében, hogy ugyanazokkal a szavakkal mondják ki örömüket, bánatukat.
Ám anyanyelvünkkel nemcsak szavakat sajátítunk el, hanem szemléletmódot is: magyarul látjuk a világot. Hazánkban közel ötven esztendő óta először jelent meg olyan kézikönyv, amely valamennyiünkhöz szólva egyetlen kötetbe foglalta mindazt, amit anyanyelvünkről tudni nemcsak hazafiúi kötelesség, hanem gyakorlati haszonnal járó szükséges ismeret is. A magyar nyelv könyve megbízható kalauzunk lehet mindennapos nyelvi gondjaink megoldásában, s feltárja előttünk anyanyelvünk mérhetetlen gazdagságát.
Paraméterek
| Szerző | Adamikné Jászó Anna |
| Cím | A magyar nyelv könyve |
| Kiadó | Trezor Kiadó |
| Kiadás éve | 2007 |
| Terjedelem | 851 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 8144 19 5 |
Tartalom
A. Jászó Anna: Előszó
A. Jászó Anna: Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról
A beszéd és a nyelv
A nyelv keletkezése
A nyelv mibenléte
A nyelv a közlésfolyamatban
A nyelvek sokfélesége
A nyelvek típus szerinti osztályozása
A nyelvek eredet szerinti osztályozása
A nyelv változékonysága és állandósága
A nyelv belső sokrétűsége és egységessége
A nyelvtudomány. A nyelvtudomány problematikája, területei és módszerei
A. Jászó Anna: Hangtan
A hangtan tárgya és felosztása
A beszéd létrehozása: a beszédprodukció
A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése
A beszédhang mint akusztikai jelenség
A beszédhangok észlelése: beszédpercepció
A beszédhangok csoportosítása
A magánhangzók
A mássalhangzók
Fonológiai alapfogalmak
A beszédhangok kapcsolódása
A magánhangzók egymásra hatása a beszédben
A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben
A szótag
A szupraszegmentális tényezők
Az artikulációs bázis – a kiejtési norma
A beszédhibák
Az ejtéshibák
A beszédhangok expresszivitása
Irodalom
Szótan
Bokor József: Szókészlettan
A szókészlettan és a szótárírás
A szókészlet és a szókincs
A szó- és kifejezéskészlet egységei
A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása
Irodalom
Bokor József: Szófajtan
A szófaj fogalma és jellemzése
A szófajtani rendszerezés és a szófajok rendszere
A nem tiszta szófajúság, a szófajváltás, illetve a kettős vagy többes szófajúság
A mai magyar nyelv szófajai: fajtáik, jellemzésük, használatuk
Irodalom
Bokor József: Szóalaktan
A szóalaktan mivolta, tárgya, helye a nyelvtanban
A szóelem fogalma, jellemzése és a morfémák osztályozása
A szóelemek alaki viselkedése
A szóelemek egymáshoz kapcsolódása és határkérdései
A nyelvtani tő (szótő) fogalma, fajtái, típusai
A jelezés és ragozás
Irodalom
Cs. Nagy Lajos: A szóalkotás módjai
A szóösszetétel
A szóképzés
Ritkább szóalkotási módok
Irodalom
Mondattan
Cs. Nagy Lajos: A mondattan és a mondat általános kérdései
Mondatmeghatározási kísérletek
A mondatok osztályozása
Irodalom
Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna: Az egyszerű mondat
A szintagmák
Az egyszerű mondat részei
A mondatrész és a szófaj
Mondatelemzési modell
Irodalom
Király Lajos – A. Jászó Anna: Az összetett mondat
Az összetett mondat fogalma és fajtái
A mellérendelő összetett mondat
Az alárendelő összetett mondat
A többszörösen összetett mondat
A körmondat
A mondatátszövődés
Az összetett mondatokkal kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalók
Irodalom
Hangay Zoltán: Jelentéstan
A jelentéstan múltja és jelene
A nyelvi jel és a jelentés
A nyelvi jel
A jelentés
A szójelentés elemei
Motiválatlan és motivált szavak
A jelentésfajták
A toldalékok jelentésfajtái
A jelentésfajták a szavak jelentésében
A többjelentésű (poliszém) szavak
A többjelentésű szavak jelentésszerkezete (jelentésstruktúrája)
Metafora, metonímia és a jelentésfejlődés
Sokjelentésű szavaink
Azonos alakú szavak (homonimák)
A magyar homonimaállomány
A homonímia fajtái
A rokon értelmű szavak (szinonimák)
Értelmezésük
Elhatárolásuk és kialakításuk
Csoportosításuk
Poliszémia és szinonímia
A jelentésmezt
A jelentésmezők felépítése
A világ nyelvi képe a jelentésmezők tükrében
Roget Thesaurusa
Az ellentétes jelentésű szavak (antonímiák)
Szerepük a nyelvi rendszerben
Fajtái
A Magyar szókincstár az ellentétek első magyar szótára
A jelentésváltozás
Fogalma
Főbb fajtái Hadrovics László alapján
Összefoglalás és kitekintés
Irodalom
Hangay Zoltán: Szövegtan
A szöveg problémái
A szöveg fogalma
A szöveg pragmatikai vonatkozásaiban
Aktuális mondattagolás
A kontextus
A beszédtett-elmélet
A társalgáselemzés
Az implicit jelentések
A nyelvi viselkedésről
A szöveg szerkezete, címe és kohéziója
A szöveg mikroszerkezeti egységei
A szöveg mikroszerkezeti egységei
A lineáris és a globális kohézió
A nyelvtani kategóriák szövegbeli szerepei
A szabadmondatok tartalmi-logikai kapcsolódása
A kötőszók
Az utalás
Az egyeztetés
A hiány és a kihagyás
A konnexió további eszközei
A szöveg jelentésének elemei
A lineáris kohézió eszközei
A szöveg témahálózata
Irodalom
A. Jászó Anna: Retorika
A retorika fogalma és rendszere
Az invenció: a feltalálás
A retorikán belüli bizonyítékok
A retorikán kívüli bizonyítékok
A diszpozíció: az elrendezés
Az élokúció: a kidolgozás
A memória: az emlékezetbe vésés
A pronunciáció: az előadás
Irodalom
Király Lajos: Névtani ismeretek
A tulajdonnevekről általában
A nevek rendszere
A személynevek
A magyar személynévadás története
Névesztétikai szempontok
Becenevek
A családnevek
A családnevek története
A házasság utáni névviselés
A ragadványnevek
Helynevek
Földrészek, országok, tájak nevei
A község- és városnevek
A belterületi és külterületi nevek
Csillagnevek
Állatnevek
Intézménynevek
Tárgynevek
Emberi alkotások elnevezései
Szellemi alkotások nevei
Áru- és márkanevek
Eseménynevek
Az írói névadás
Irodalom
Király Lajos: A mai magyar nyelvjárások
A nyelvjárások általános kérdései
A köznyelv és a nyelvjárások viszonya
A nyelvjárások szerepe a nyelv életében
A nyelvjárási jelenségek keletkezése és terjedése
A nyelvjárási jelenségek határai
A nyelvjárási egységek
A magyar nyelvjárási jelenségek áttekintése
Hangtani jelenségek
Alaktani jelenségek
Mondattani jelenségek
A nyelvjárási szókészlet sajátosságai
A magyar nyelvjárások osztályozása
A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
A közép-dunántúli-kisalföldi nyelvjárási régió
A dél-dunántúli nyelvjárási régió
A dél-alföldi nyelvjárási régió
A palóc (északi) nyelvjárási régió
A Tisza-Körös vidéki nyelvjárási régió
Az északkeleti nyelvjárási régió
A mezőségi nyelvjárási régió
A székely nyelvjárási régió
A moldvai nyelvjárási régió
A nyelvjárások tanulmányozása
A magyar nyelvjáráskutatás vázlatos története és főbb műfajai
A Magyar Nyelvjárások Atlasza és a regionális nyelvatlaszok
Magyar nyelvjárási szótárak
Albertné Herbszt Mária: Gyermeknyelv
A gyermeknyelv kutatásának elméleti kérdései
Hangtani jelenségek a gyermeknyelvben
A gyermeknyelv néhány szótani-alaktani sajátossága
Egyéb szóhasználati és szóalkotási módok a gyermeknyelvben
A gyermek mondat- és szövegalkotásának néhány jellemzője
Irodalom
Albertné Herbszt Mária: Pragmatika
A. Jászó Anna: A nyelvtudomány történetének vázlata
A nyelvtudomány az ókorban
A nyelvtudomány a középkorban
Az újkor hajnalán
A 19. század
A 20. század
Saussure munkássága
A nyelvészeti strukturalizmus
A generatív nyelvészet
Szemantikai indíttatású irányzatok
Irodalom
Albertné Herbszt Mária: A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai
Szemiotika
Kommunikációelmélet
Pszicholingvisztika
Szociolingvisztika
Etnolingvisztika
Matematikai nyelvészet
Számítógépes nyelvészet
Irodalom
Névmutató
Tárgymutató
Kapcsolódó kiadványok
