A magyar nyelv alaktana
Paraméterek
| Sorozat | Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához |
| Szerző | M. Korchmáros Valéria |
| Cím | A magyar nyelv alaktana |
| Alcím | Elméleti leírás gyakorlatokkal |
| Kiadó | Tinta Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2021 |
| Terjedelem | 256 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 409 316 9 |
|
Az alaktan, vagyis a morfológia a nyelvtudománynak az a területe, amely a jelekkel, ragokkal, képzőkkel foglalkozik. Ezeket összefoglaló névvel morfémáknak nevezi a nyelvtudomány. A morfémák az emberi kommunikáció legfőbb és legjellemzőbb eszközének, a nyelvnek a legkisebb jelentést hordozó eszközei, a „nyelvi jelek”, amelyekből a beszédtevékenység minimális egységei, a mondatok felépülnek. |
|
|
|
Leírás
Az alaktan, vagyis a morfológia a nyelvtudománynak az a területe, amely a jelekkel, ragokkal, képzőkkel foglalkozik. Ezeket összefoglaló névvel morfémáknak nevezi a nyelvtudomány. A morfémák az emberi kommunikáció legfőbb és legjellemzőbb eszközének, a nyelvnek a legkisebb jelentést hordozó eszközei, a „nyelvi jelek”, amelyekből a beszédtevékenység minimális egységei, a mondatok felépülnek. A magyar nyelv alaktana című kiadvány rendszerszerűen bemutatja a nyelvünkben előforduló valamennyi morfématípust. Az egyes morfémák jellemzése azon is alapszik, hogy milyen a viszonyuk a környezetükkel, és hogyan társulhatnak, ezért az alaktannak szükségképpen foglalkoznia kell a morfémakapcsolatok lehetséges formáival. Az alaktan vizsgálja az elemi morfémák és a szóértékű jelkomplexumok tulajdonságait és a mondatba kerülésre alkalmas formáikat, szóalakváltozataikat. Természetesen beletartozik az alaktan látókörébe az is, milyen módon gyarapodhat-gyarapítható a nyelv jelkészlete. A kiadvány stílusában a hagyományos magyar terminológiát követi, de anyagában lépést tart az újabb eredményekkel. A könyvben az elméleti részek után száznál is több, különböző nehézségi fokú, változatos gyakorlófeladat található. Ezek segítik az elméleti ismeretek elmélyítését, hozzájuk megoldási javaslatok is találhatók a kötet végén. Ezt a kötetet elsősorban azoknak szánjuk, akik felsőoktatási intézményekben magyar nyelv és irodalom szakon tanulnak. Hasznos lehet továbbá a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára, és olyanoknak is, akik a sajtó, a tömegkommunikáció különböző területein dolgozva, a magyar nyelvet hivatásukhoz mindennap szerszámként használják. De figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik csupán érdeklődéssel fordulnak különleges anyanyelvünk felé, amely a magyar kultúra alapja és hordozója, gondolkodásunk eszköze és tükrözője. De amelybe nem elég beleszületni, hiszen nem szűnünk meg tanulni, gyakorolni azt életünk végéig sem.
A szerző, Korchmáros Valéria évtizedeken keresztül oktatta a Szegedi Tudományegyetemen a leíró magyar nyelvtant a magyar szakosoknak, és nagy tapasztalata van a magyarnak idegen nyelvként való tanításában is. Latin–magyar szakos tanárként mindig is érdekelték azok a gondolkodást is meghatározó alapvető rendszerbeli különbségek, amelyek miatt a magyar annyira különbözik az őt körülvevő szláv, germán és újlatin nyelvektől, amelyek végső soron mind közös indoeurópai gyökerekből nőttek ki.
Tinta Könyvkiadó, 2021.
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 221.
Írta: M. Korchmáros Valéria
Sorozatszerkesztő: Kiss Gábor
Tartalom
BEVEZETÉS
AZ ALAKTAN HELYE A NYELVLEÍRÁS SZINTJEIN
A MORFÉMA
Az alaktan alapegysége
Alak és jelentés viszonya a morfémában
A morfémák osztályai
Alaki önállóság szerinti osztályozás
Jelentés szerinti osztályozás
Változékonyság szerinti osztályozás
Az egyes morfématípusok jellemzése
A tövek megoszlása alaki önállóságuk szerint
Tőtípusok az alaki változékonyság szerint
A toldalékok fajtái
SZÓTAN
Része a morfológiának, vagy a morfológia tartozik a szótanhoz?
Mi a szó, avagy mi szó?
A SZÓFAJOK
Mi a szófaj?
A szófaji besorolás elvi alapjai
A szófaji rendszer
AZ EGYES SZÓFAJOK JELLEMZÉSE
I. MONDATSZÓK
Az indulatszók
Felelőszók
II. AZ ALAPSZÓFAJOK: A MONDATRÉSZÉRTÉKŰ SZÓFAJOK
Egy különleges szófaj az állítmány számára: Az ige
Az ige meghatározása
Az alanyra utaló igeragozás. Idő és mód értelmezése a magyar igeragozási rendszerben
A határozott tárgyra is utaló ragozás
Az ikes igék
A múlt idő jelének alaki kérdései
A módjelek alaki kérdései
A NÉVSZÓK
Mi a névszó?
A főnév
A főnevek fajtái
A főnevek alaktani kategóriái
A magyar főnév alakrendszere
A főnevekhez kapcsolható szintaktikai viszonyt jelölő ragok
A melléknév
A melléknevek mondatbeli szerepei, szintagmaalkotási lehetőségeik
A melléknevek alaktani kérdései
A melléknevek ragozása
A melléknevek fokozása
A kiemelő jel
A számnév
A számnevek fajtái és helyük a szófaji rendszerben
A számnevek viselkedése a mondatban, a szintaktikai szerep jelölése
A számnevek egyéb inflexiós toldalékai
Helyesírási kérdések
MONDATRÉSZÉRTÉKŰ EGYÉB SZÓFAJOK
A névmások
Jelentésük, felhasználásuk a szövegben
A névmásfajták jellemzése
A személyes névmások
A birtokos névmások
A visszaható névmás
A kölcsönös névmás
A mutató névmások
A kérdő névmások
A vonatkozó névmások
A határozatlan névmások
A megengedő névmások
Összefoglaló általános névmások
Tagadó általános névmások
A határozószók
Általános jellemzésük
A névmási eredetű határozószók
A névmási elemek összefoglaló táblázata
Az igenevek
Az átmeneti szófajúság
A főnévi igenév
A melléknévi igenevek
A határozói igenév
III. A VISZONYSZÓK
Az igekötők
A kötőszók
Általános tulajdonságaik
A kötőszók által jelölt viszonyfajták
A névutók
A névelők
A segédigék
A segédigenevek
Módosítószók: partikulák és tagadószók
A SZÓKINCS GYARAPODÁSÁNAK MÓDJAI
A szókészlet forrásai
A szóalkotás módjai
A szóképzés
A képzés hatása a szófaji minőségre
A képzés hatása a szójelentésre
A képzők állományának alakulása
Igeképzés
Főnévképzés
Melléknévképzés
Számnévképzés
A szóösszetételek
Szószerkezeti alapok
Alárendelő típusú szóösszetételek
Mellérendelő típusú szóösszetételek
Az ikerszók
Morfológiai értékű szókapcsolatokból keletkezett összetett szók
Szervetlen szóösszetételek
Mozaikszók
Az elvonás
A szóvég megelevenedése
A szórövidülés és szócsonkítás
A szóvegyülés
A szóalakutánzás
A szóhatár eltolódása
Jövevényszavak
A népetimológia
Tükörfordítások
Megoldások
Rövidítések, jelek