A magyar neveléstudomány és a filozófia
Paraméterek
Sorozat | Neveléstudományi paradigmák |
Szerző | Schaffhauser Franz – Schwendtner Tibor |
Cím | A magyar neveléstudomány és a filozófia |
Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
Kiadás éve | 2020 |
Terjedelem | 198 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 414 663 6 |
A kötet a magyar neveléstudomány és a filozófia kölcsönviszonyát mutatja be a 19. század elejétől a 20. század második feléig. A tanulmányok egy része szélesebb történeti kontextusba helyezi e kérdést, elsősorban a német pedagógiai és filozófiai gondolkodáshoz fűződő gazdag kapcsolatok kerülnek bemutatásra. |
|
|
Leírás
A kötet a magyar neveléstudomány és a filozófia kölcsönviszonyát mutatja be a 19. század elejétől a 20. század második feléig. A tanulmányok egy része szélesebb történeti kontextusba helyezi e kérdést, elsősorban a német pedagógiai és filozófiai gondolkodáshoz fűződő gazdag kapcsolatok kerülnek bemutatásra. A 20. század közepéig a magyar neveléstudomány kiválóságai egyúttal képzett filozófusok is voltak, a kötet tanulmányai Schneller István, Tankó Béla, Karácsony Sándor és Prohászka Lajos példáin keresztül ábrázolják a magyar nevelésfilozófia fejlődését. A 20. század közepén a kommunista hatalomátvétel következtében a filozófia és a neveléstudomány eleven kapcsolata hirtelen megroppant, az ideologikus marxista befolyás rövid idő alatt hegemónná vált. A kötet behatóan foglalkozik az 1948-89 közötti időszakkal, tárgyilagosan bemutatva a fő folyamatokat, illetve azokat a fragmentumszerű, sokszor rejtett törekvéseket, melyek a nevelésfilozófiai gondolkodás továbbélését jelentették. A kötet hiánypótló jellegű, fontos hozzájárulást jelent a magyar neveléstudomány történeti önreflexiójához.
Neveléstudományi paradigmák–sorozat
Szerkesztette: Schaffhauser Franz – Schwendtner Tibor
Tartalom
NÉMETH ANDRÁS: A német filozófiai pedagógia kialakulása és magyar recepciója
VINCZE BEATRIX: A jénai filozófusok hatása Herbart és tanítványainak nevelésfilozófiája
VIRÁG IRÉN: Salzmann filantropinuma – a thüringiaí Schnepfenthal
MESTER BÉLA: Az ethnogógia reformkori programjának filozófiatörténeti háttere
MÉSZÁROS ANDRÁS: Honnan eredeztethető Schneller István (1847–1939) „személyiség paedagogiája”?
PERECZ LÁSZLÓ: A kultúrfilozófia mint pedagógia. Megjegyzések Prohászka Lajos „A pedagógia mint kultúrfilozófia” című tanulmányához
SCHWENDTNER TIBOR: Prohászka Lajos vitája a reformpedagógiával – filozófiai megjegyzések
FENYŐ IMRE: Tankó Béla. A debreceni egyetem filozófiaprofesszorának pedagógiai szerepvállalásai
KOVÁCS GÁBOR: Karácsony Sándor – filozófia és nemzeti karakter
LOBOCZKY JÁNOS: Reflexiók Karácsony Sándor nevelésfilozófiájához
KNAUSZ IMRE: Pedagógiai realizmus. Kísérlet egy elvetélt pedagógiai elmélet rekonstrukciójára: Mérei Ferenc, 1948
SCHAFFHAUSER FRANZ: Fordulatok a magyar neveléstudomány és a filozófiák viszonyában a 20. század második felében
SÁRKÁNY PÉTER: A nevelésfilozófia útjai