Leírás
Folyamatos szövegként, kézírásban, a Mohács utáni pusztulásból csupán néhány bizonyíthatóan XIII-XIV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1466-ban Moldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamentum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelentőségére: „Kísőn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való magyar nemes voltát.” Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával „az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk.” E könyv olvasója örömmel ismerheti fel „elménk éles voltát a lelésben”, s hogy a szép magyar beszéd „nem egyéb, hanem magyar poézis”.
(Nemeskürty István előszavából)
Szent István Társulat, 2012.
Írta: Nemeskürty István
Paraméterek
Szerző | Nemeskürty István |
Cím | A magyar irodalom története I-II. |
Alcím | A kezdetektől 1946-ig |
Kiadó | Szent István Társulat |
Kiadás éve | 2012 |
Terjedelem | 1352 oldal |
Formátum | 18x12 cm, keménytáblás |
ISBN | 978 963 277 329 2 |