A letűnt paraszti világ nyomában, Pilismaróton

Paraméterek

Szerző	Lukácsné Varga Eszter
Cím	A letűnt paraszti világ nyomában, Pilismaróton
Alcím	Életmódtörténeti, néprajzi tanulmányok
Kiadó	Hagyományok Háza
Kiadás éve	2012
Terjedelem	424 oldal
Formátum	A/4, keménytáblás
ISBN	978 963 7363 68 9

Eredeti ár:

4.500 Ft

Kívánságlistára teszem

Leírás Tartalom

Leírás

A Dunakanyarban fekvő Pilismarót jobbágyfalu volt, a jobbágyfelszabadítás után is parasztfalu maradt. Soha nem volt elzárt, isten háta mögötti település, hanem Budát és Esztergomot összekötő országos útvonal (ma 11-es út) mentén terült el. Visegrád, Dömös közelében vészelte át a történelmi viharokat. Hétezer holdas határa évszázadokon át egyetlen nagy földbirtok volt (főleg erdőség, kevesebb szántó), mely a katolikus egyház javát szolgálta. A jobbágyfelszabadítás után a falu földhözragadt, kis- és törpebirtokos parasztsága rengeteg munkával is csak tengődni tudott, s foggal-körömmel ragaszkodott földjéhez. A falu szorgalmas népe a fejlődés, a polgárosodás rögös útján a századforduló körül indult el, gyarapodását a válságok és a világháborúk mindig megakasztották. A XX. század közepén pedig – kényszer hatására – megszűntek az önálló parasztgazdaságok: 1959/60-ban ugyanis a falu parasztságát beléptették a termelőszövetkezetbe. Elvesztették földjeiket, igavonó állataikat, nagyobb termelőeszközeiket és gazdasági önállóságukat, ezáltal az egyéni gazdálkodáson, önellátáson alapuló, régi paraszti világ megszűnt. Ezután mások irányítása alatt – szövetkezeti tagként vagy a környező ipari létesítményekben szak és betanított munkásként – dolgoztak. Földjeiket nagyüzemi gazdálkodás keretei között, korszerű gépekkel és kemikáliákkal művelték meg. A hirtelen jött, gyökeres változás teljesen kifordította medréből a hagyományokon alapuló – sok tekintetben elmaradott – paraszti termelési módot. A kisparaszti gazdaságok megszűnésével együtt eltűnt a hagyományos értelemben vett paraszti osztály is, s az egyes emberek tradíciókon alapuló életmódja is átalakult. Eltűntek régi szokásaik, közösségeik, sajátos paraszti világuk múltba süllyedt.

Ez az írás nem szüleimről, hanem a pilismaróti, általánosabb vonatkozásaiban a magyar parasztságról szól, annak hagyományokkal teli világáról, amelyben őseim, sőt gyermekkoromban magam is benne éltem.

Hagyományok Háza, 2012.

Írta: Lukácsné Varga Eszter

Lektor: Kövecses Varga Etelka, Tisovszki Zsuzsanna

Tartalom

Előszó

I. rész A falu története, társadalma, intézményei

Pilismarót rövid története

A falu társadalma, közigazgatása

A lakosság életviszonyai, rétegződése

A község közigazgatása

Társadalmi szervezetek

A lakosság kapcsolata más vidékekkel

Egyházak

Társadalmi szerepük a községben

A római katolikus egyház és temetője

A református egyház és temetője

Egyházi iskolák és népművelés

Református elemi iskola

Katolikus elemi iskola

Oktatás, nevelés az elemi iskolákban

Az egyházak népművelő tevékenysége

II. rész A parasztság tárgyi világa

A falu határa és településrajza

Határa

A falu településrajz (kialakulása, szerkezete, falurészek)

Telkek és beépítési rendjük

Utak, terek, hidak a faluban

Településen kívüli építmények

Építőanyagok, építési módok

Helyi építőanyagok

Építési módok, alapok, falak, tetőszerkezet

Porták, házak, udvarok

Parasztporták

A porták külső képe, kerítések, kapuk

Lakóházak külső megjelenése

Lakóházak belseje, funkciói

Gazdasági épületek és felhasználásuk

Udvarok, szérűk, kertek

Lakóházak berendezése

Tüzelőberendezések

Parasztházak bútorai, berendezési tárgyai

III. rész Termelés, önellátás, piac

Élelmiszertermelés

Élelmiszertermelésükről általában

Állattenyésztés, állatjárványok

Földművelés

Gabonafélék termelése

Kapásnövények termelése

Zöldségfélék, kertkultúra

Szőlő-, bortermelés

Gyümölcstermelés

Vásárok, heti piacok

Termények tárolása, tartósítása

Táplálkozás

Táplálkozási szokások

Gabona őrölése, kenyérsütés kemencében

Gabonából készült egyéb ételek (kásák, főtt és sült tészták)

Húsételek, tej, tojás felhasználása

Zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök ételei

Italok

Ruházat, testápolás, hajviselet

Megjegyzések a marótiak ruházatáról

Gyapjú, birka-, kecskebőr felhasználása

Kendervászon ruházat

Ünnepi férfi viselet

Nők ünneplő ruhája

Menyasszonyruhák, „magyarruha”

Idősek ruházata

Gyermekek ruhái

Tisztálkodás, hajviselet, bajusz

IV. rész A természet örök körforgásában

Dolgos hétköznapok és ünnepek

Tavasz: Tavaszi munkák

Állatok szaporítása

Húsvéttól, pünkösdig

Nyár: Időjárás, árvizek

Sokféle nyári munka, piacozás

Aratás, hordás, cséplés

Nyári ünnepek

Ősz: Betakarítás, őszi munkák, állatok hizlalása

Szórakozási alkalmak, ünnepek

Készülődés a télre

Tél: Disznóölések

Karácsonyi, újévi ünnepek

Téli gondok, örömök

A férfiak téli munkái

A nők téli elfoglaltságai

Farsang

Az emberi élet szakaszai, szokásai

Anyaság, születés, kisgyermekkor

Gyermekkor

Serdülő lányok, fiúk

Legények, nagylányok, udvarlás

Párválasztás, esküvő, lakodalom

Felnőttkor, házasélet

Öregkor, halál, temetés

V. rész Szellemi műveltség, világkép

Babonák, jóslások, népi gyógymódok

Életmódot, világképet befolyásoló tényezők

Babonák, hiedelmek, jóslások

Babonás naptár, népi megfigyelések

Időjárással kapcsolatos helyi megfigyelések

Népi és babonás gyógymódok

Tájnyelv és a népművészetekhez kapcsolódó alkotások

Tájnyelv

Lakodalmas versek

Sírfeliratok, sírversek

Helyi mondák (Dobozy-, Hideglelős-kereszt, egyéb)

Helyi anekdoták, tréfák

Gyermekmondókák, népdal- és nótaátvételek

Népi díszítőművészet, faragás, oszlopos fejfák

Díszítő varrás, hímzés, horgolás

Játékok, szórakozási szokások

Gyermekek játékai

Serdülők játékai, szórakozásai

A felnőttek szórakozási szokásai

VI. rész Mellékletek

Szövegek: I. Tájnyelvi mellékletek

II. Lakodalmas versek

III. Sírfeliratok, sírversek

IV. Helyi anekdoták, tréfák

V. Mondókák, iskolások, serdülők játékai

Adatközlők

Szakirodalom, rövidítések

Tárgymutató

Színes mellékletek:

Térképek, légi felvételek

Ruházat, kézimunkák

Bútorok