A leplező nyelv
Paraméterek
Sorozat | Az ékesszólás kiskönyvtára |
Szerző | Péter Mihály |
Cím | A leplező nyelv |
Alcím | Álcázás és ámítás a nyelv használatában |
Kiadó | Tinta Könyvkiadó |
Kiadás éve | 2012 |
Terjedelem | 167 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 615 5219 28 3 |
Eredeti ár:
1.490 Ft
1.266 Ft
Online kedvezmény:
15%
A nyelv egész életünket átható működésének van egy nem elhanyagolható, úgyszólván fonák oldala is, nevezetesen gondolataink, érzéseink, szándékaink stb. különféle okok folytán vagy célok érdekében történő, káros vagy jótékony hatású leplezése. |
|
|
Leírás
A nyelv gondolataink és érzelmeink, értékítéleteink és törekvéseink, röviden a világhoz való viszonyunk kifejezésének elsőrendű közege és eszköze. Egész életünket átható működésének van egy nem elhanyagolható, úgyszólván fonák oldala is, nevezetesen gondolataink, érzéseink, szándékaink stb. különféle okok folytán vagy célok érdekében történő, káros vagy jótékony hatású leplezése. E leplező képessége révén válik a nyelv elsőrendű eszközzé, sőt fegyverré a másik ember meggyőzésére (verbális legyőzésére), a mások feletti hatalom megszerzésére és fenntartására irányuló tevékenységben. Péter Mihálynak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara professor emeritusának, számos nyelvészeti és stilisztikai munka szerzőjének legújabb könyve a nyelvi leplezés (álcázás és ámítás) gyakori és fontosabb eszközeit veszi számba a magyar és néhány más nyelv anyaga alapján.
A könyv két részből áll. Az első rész a vizsgálódás elméleti keretéül szolgáló pragmatikai nyelvfelfogás alapelveit ismerteti. A második rész röviden szól a nyelvi „cselezés” törzsfejlődési előzményeiről, a hamis beszéd és a meggyőzés művészetének kérdéseiről az ókori filozófiában és retorikában. Ezután tárgyalja a nyelvi álcázás és ámítás fő eszközeit és módjait a szavak és nyilatkozatok szintjén, valamint egyes szövegtípusokban (propaganda, reklám, közhelyek, viccek).
E munkát nemcsak nyelvészek és a nyelvet foglalkozásszerűen művelők (tanárok, pszichológusok, politológusok, a sajtó munkatársai) figyelmébe ajánljuk, hanem mindazokéba, akik bonyolult korunkban biztosabban kívánnak eligazodni a közélet és a magánélet nyelvhasználatának labirintusában.
Lektor: Ladányi Mária, Pethő József
Tartalom
ELŐSZÓ
A) EGY EMBERKŐZPONTÚ NYELVSZEMLÉLET FELÉ
I. Pragmatikai fordulat a nyelvtudományban
II. A nyelv: hatalom és fegyver
III. Tudatunk néhány sajátossága
1. Tudatos és tudattalan dialektikája
2. „Bizonytalanságok” a tudat működésében
3. Absztrakció és analógia
IV. Ellentétek egysége a nyelvben
1. Nyelv és nyelven kívüli világ
2. A nyelv társadalmi és egyéni, objektív és szubjektív oldala
3. Állandóság és változékonyság a nyelvben: diszkrét és folyamatos kapcsolódások
4. Közlő és befogadó interakciója, megértés és meg nem értés
V. A nyelv meghatározatlan tárgyiassága
1. A nyelv iránti bizalmatlanság
2. A nyelv meghatározatlan tárgyiasságának problémája a nyelvtudományban
3. Kategorizációs nehézségek, közbülső jelenségek a nyelvi struktúrában
4. A mondat értelmi meghatározottsága a nyilatkozatban
5. A nyelv szimbolikus természete; a szójelentés bizonytalansága
6. Nyelvi szövegek, nyelvváltozatok és a nyelvek meghatározatlan tárgyiassága
VI. A nyelvhasználat funkciói
1. Funkciók kialakulása a gyermeki nyelvelsajátítás folyamatában
2. A funkciók módosulása és bővülése felnőttkorban
B) ÁLCÁZÁS ÉS ÁMÍTÁS A NYELV HASZNÁLATÁBAN
VII. Evolúciós előzmények
VIII. A „hamis beszéd” mint filozófiai probléma – a leplezés retorikai eszközei Quintilianusnál
IX. A rejtőzködő magatartás társadalmi és lélektani gyökerei
X. A hazugság prototipikus megközelítésben
XI. Tabuk és eufemizmusok
1. Szómágia és tabu
2. Tabuk és eufemizmusok különböző korokban
3. Az eufemizmusok osztályozása
4. Az eufemizmusok formái
5. Az eufemizmushoz közeli kategóriák
XII. Leplezés a nyilatkozat szintjén
1. A beszédaktus-elmélet és bahtyini előzménye
2. A közvetett beszédaktusok néhány fajtája
3. A beszédaktus-elmélet továbbfejlesztése Grice-nál
4. Közvetett beszédaktusok Tolsztoj „Anna Karenina” c. regényében
XIII. Az udvariasság mint pragmatikai modalitás
1. A kettős egyéni arculatnak megfelelő közelítő és tartózkodó udvariasság
2. Az udvariasság különböző formái az egyes nyelvekben; két- és többfokozatú rendszerek
3. A hatalom és a szolidaritás szemantikája, a T/V formák használata
4. A megszólítás viszontagságai nyelvünkben
5. A T/V váltás érzelmi konnotációja
XIV. A meggyőzés beszédmódjai
1. A perszuazív funkció
2. A tömegek lélektana LeBon és Freud felfogásában
XV. A propaganda
1. Mítosz, ideológia, hőskultusz
2. A propaganda nyelvi sajátosságai
XVI. Propagandanyelvek a XX. században
1. A hitleri Németország propagandájának nyelve
2. A sztálini korszak propagandájának nyelve a Szovjetunióban
3. A bürokrácia nyelve
4. Az orwelli „újbeszéd”
5. Marcuse az autoritárius nyelvhasználatról
XVII. A reklám nyelve
1. Propaganda és reklám; meggyőzés és manipuláció
2. A reklámnyelv jellemzői
3. A reklám szintaxisa
4. A reklámszövegek poétikája
XVIII. Közhelyek
1. A közhely meghatározása
2. A közhelyek létrejötte, motivációja
3. A közhelyek válfajai
XIX. Viccek
1. A vicc fogalma, viccmeghatározások
2. A viccmondó és hallgatóságának interakciója
3. Vicc és álom
4. Két korszakábrázoló vicc
UTÓSZÓ HELYETT
SUMMARY
HIVATKOZOTT MŰVEK