A koreográfia művészetének elmélete és gyakorlata
Paraméterek
| Szerző | Fodor Antal |
| Cím | A koreográfia művészetének elmélete és gyakorlata |
| Kiadó | Magyar Kultúra Kiadó |
| Kiadás éve | 2018 |
| Terjedelem | 198 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 615 5746 0 8 |
|
Minden művészeti ágnak, így a koreográfia művészetének is megvan a maga mesterségbeli tudása, ami tanulható és tanítható. Meg lehet tanulni az ecsetkezelést a festészetben, vagy a hangszerelést a komponálásban, így meg lehet tanulni a koreográfiai alkotások bizonyos szabályait is. Meg lehet ismerkedni azzal a közeggel, melyben alkotunk, azokkal az eszközökkel, amiket az alkotás során felhasználunk, valamint ezek használatának bizonyos törvényszerűségeivel. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet koreográfiákat készíteni. |
|
|
|
Leírás
Minden művészeti ágnak, így a koreográfia művészetének is megvan a maga mesterségbeli tudása, ami tanulható és tanítható. Meg lehet tanulni az ecsetkezelést a festészetben, vagy a hangszerelést a komponálásban, így meg lehet tanulni a koreográfiai alkotások bizonyos szabályait is. Meg lehet ismerkedni azzal a közeggel, melyben alkotunk, azokkal az eszközökkel, amiket az alkotás során felhasználunk, valamint ezek használatának bizonyos törvényszerűségeivel. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet koreográfiákat készíteni. (Persze ezeknek az ismerete nélkül is.) De ezek az ismeretek csak hozzásegíthetik az alkotót, a koreográfust, hogy az ismereteket felhasználva (vagy elvetve) műveket hozzon létre. Fércműveket vagy művészi alkotásokat. Ahhoz, hogy valaki művészeti alkotást hozzon létre, nem elég a mesterségbeli tudás, ha még oly alapos is. Egy „apróság” kell hozzá. A tehetség. Ezt pedig sajnos nem lehet tanítani. És még sokszor a felsorolt alkotóelemek sem elegendőek egy művészi alkotás létrehozásához: a tehetség, a mesterségbeli tudás, a műveltség, a szorgalom is mind semmi. Még mindig kell hozzá valami: a tehetség érvényesítésének képessége. A tehetségen és az ismereteken túl van a világkép, amivel minden alkotónak rendelkeznie kell. És hordoznia kell magában az „üzenetet,” amit mindenkinek el akar mondani, mindenkihez el akar juttatni. Ebből fakad az alkotás vágya és az alkotás kényszere.
Magyar Kultúra Kiadó, 2018.
Írta: Fodor Antal
Lektor: F. Molnár Márta PhD
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Előszó
A táncművészet forradalmának okai és következményei
Az ipari forradalom
Az ipari forradalmak hatása a művészetekre
A táncművészet forradalma
Gyagilev és az orosz balett
Fokin és Nizsinszkij
A táncművészet helyzetének alakulása Nyugat-Európában és a Szovjetunióban
A koreográfia művészetének elmélete
A látás, a szem
Észlelés a szem által
A látás mint aktív felfedezés
Észleleti fogalmak
A fizikai távolság és az időbeli távolsága látás tükrében
A vizuális élmény az idő és a tér összefüggésében
Az egyensúly és a vizuális egyensúly
A súly
A fent és lent
A függőleges és az egyensúly
A jobb és a bal
Az egyszerűség
A fény és a megvilágítás
Fény a színpadon
A megvilágítás
A dinamika
A zene és zenei fogalmak, melyek a táncban is megtalálhatóak
A ritmus, a melódia, a dallam a zenében és a táncban
A tánc és a zenei formák kapcsolata
A mozgás, az idő és a rend – az alkotás és a befogadás időbeliségének kérdései
Tartalom és forma
A tér és az erő
A kifejezés, az észlelés
Kifejezés a táncművészetben
Az agy és a kreativitás
Kreativitás a művészetben
A kreatív készség kialakulása
A művészi kreativitás
Az alkotóművész
A kreativitás és a hírnév
Az alkotás
A befogadás
A „szép”
A divat és az újdonság igénye
A művészi élmények hatása a befogadóra
A befogadás motivációja
A művészet szerepe
A kortárs művészet szerepe
A koreográfia mesterségének gyakorlata
A táncművészet játszóhelyei: a „mágikus” tér
Színház típusok
A görög színház
A barokk színház
Az aréna vagy a sportcsarnok
Különböző színháztípusok „formanyelvi” lehetőségei
A barokk típusú színházak tánc formanyelvi sajátosságai
A görög színháztípus tánc formanyelvi sajátosságai
Az arénaszerű színház tánc formanyelvi sajátosságai
A táncművészet műfajai
A cselekményes vagy dramatikus táncmű
A cselekmény nélküli vagy szimfonikus táncmű
A posztdramatikus, illetve a „kvázi” cselekményes táncmű
A koreográfus
Ki legyen koreográfus?
Koreográfus típusok
Miként lesz valakiből koreográfus?
Koreográfus – egy operaházi nagy együttesnél
Koreográfus – egy önálló kisebb vagy nagyobb együttesnél
Az alkalmazott koreográfia készítője
A koreográfus alkotótársai
A táncos
A zeneszerző
A díszlet-, a jelmez- és a látvány- (világítás) tervező
Egy táncmű betanítása
Betanítás repertoárt játszó „kincstári” együttesnél
A szimfonikus táncmű létrehozásának folyamata
Egy táncmű létrehozása önálló, kisebb vagy nagyobb együttesnél
A legfontosabb alkotótárs – a befogadó, vagyis a néző
A „beprogramozott” közönség
A kritikus
A befogadás
Záró gondolatok
Tanulság
Fodor Antal színpadi műveinek (balettjeinek) jegyzéke
Szakirodalom
Képek forrásjegyzéke
