A korai kapcsolat zavarai

„A második, bővített kiadás megjelenését részben a kereslet, másrészt szakmai szempontok indokolták. A csecsemő- és kora gyermekkori kapcsolati zavarok természetének kutatásai és diagnosztikai eredményei az elmúlt években nagy léptékben ugrottak meg. A korai szabályozás zavarainak kutatásai és terápiás tapasztalatai a zavarok felismerését és kezelésének szempontjait leíró rendszereknek a fejlődéséhez, modernizációjához vezettek. Könyvem első, 2016-os kiadásában a 10. fejezet szólt a csecsemőkori regulációs zavarok kapcsolati szemléletű diagnosztikájáról és baba-mama terápiás kezelési lehetőségeiről. Ebben a fejezetben az akkor még érvényben levő ún. DC: 0-3R (Diagnostic Classification of Mental Health and Developmental Disorders of Infancy and Early Childhood) alapján mutattam be a csecsemő- és kisgyermekkori regulációs zavarokat, valamint az általunk kidolgozott Komplex kapcsolatdiagnosztikai protokollt, aminek alapjai szintén e diagnosztikai rendszeren nyugodtak. 2016-ban – épp könyvem megjelenése után – azonban kijött a csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak legfrissebb, módosított és kibővített osztályozása, a DC: 0-5TM, ami számos új ismerettel bővítette tudásunkat a korai szabályozás problémáiról és a korábbi DC: 0-3R-hez képest gyökeresen más megvilágításba helyezett bizonyos kora gyermekkori szabályozási zavarokat, azok elhelyezését a többi zavar között, valamint természetük leírását. Jelen könyv bővített, második kiadásában ezért egy teljes, új fejezetet szentelek a csecsemő- és kisgyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarait leíró diagnosztikai rendszerek bemutatásának, és szakmai fejlődésük történetének (10. fejezet. A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs problémák: az alvás, a táplálkozás és a sírás zavarai a diagnosztikai klasszifikációs rendszerekben). A regulációs zavarok kapcsolati szemléletének bemutatását, valamint az általunk kidolgozott Komplex Kapcsolatdiagnosztikai Protokoll leírását külön fejezetben helyeztem el. Az utóbbi négy évben végzett kapcsolatdiagnosztikai gyakorlatunk, valamint a szakemberképzéseinkben szerzett oktatási tapasztalataink szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a kapcsolatdiagnosztikai protokollunkat frissítsük. Emellett a 11. fejezetet (A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs problémák kapcsolati diagnosztikája és a baba-mama terápiák) kiegészítettem egy további, baba-mama terápiás esetleírással. A könyv többi, elsősorban a korábbi felnőtt, illetve gyermek-terápiás gyakorlatomat és gondolkodásomat bemutató fejezetét változatlanul hagytam.”

A szerző