A konstruktív életvezetés pedagógiája és iskolája

A konstruktív életvezetés pedagógiája és a Konstruktív Életvezetés Iskolája alapelvei

I. Az iskola szerepe a társadalom és az egyén életében

1. Érték és pedagógiai érték a mai Európában

2. A konstruktív életvezetés mint pedagógiai érték

3. A konstruktív életvezetés értelmezése – a moralitás és szociális életképesség egysége

Irodalom

II. Az iskola szerepe a konstruktív életvezetés megalapozásában

1. A személyiség korszerű szociomorális magatartás és tevékenységrepertoárja

2. A szociomorális magatartás- és tevékenységformák kialakítása

2.1. Az orientáló hatásrendszer szerepe a szociomorális magatartásformák kialakításában

2.2. A tevékenység és a feladatok szerepe a szociomorális magatartás- és tevékenységformák megerősítésében

2.3. A kortársi interakciók magatartásformáló hatásrendszere

A) A követelménytámasztás hatásának érvényesítése a csoporton keresztül

B) A tanári értékelés hatásának érvényesítése a csoporton keresztül

C) A tanári tudatos hatásának érvényesítése a csoporton keresztül

D) A példa hatásának érvényesítése a csoporton keresztül

E) A közvetett nevelési hatásszervezés komplex változatai

Irodalom

3. A szociális életképesség megalapozása

3.1. A szociális életképesség jelentősége és feltételei

3.2. A szociális életképesség megalapozása az iskolában

3.3. Felkészítés a munka világára és az élethosszig tartó tanulásra

3.4. Felkészítés az egészséges életmódra

3.5. A szociális életképesség megalapozását akadályozó tényezők az iskolában

3.6. Az optimális, fejlesztő iskolamodell kialakításának főbb feltételei

Irodalom

A konstruktív életvezetés személyiségbeli feltételei és fejlesztésük

III. Az ösztönző-reguláló kompetenciák és fejlesztésük

1. Szokások és szokásformálás

1.1. A tevékenységrendszer szerepe a szokásformálásban

1.2. A tevékenységmotiváció mint a szokásformálás feltétele

1.3. A tevékenységmotiváció értelmezése és alkalmazása

1.3.1. A biogén szükségletek mint motivációs tényezők

1.3.2. A pszichogén szükségletek motivációs szerepe

1.3.3. A szociális szükségletek motivációs szerepe a pedagógiai tevékenységben

2. A konstruktív életvezetési modellek kialakítása

2. 1. A konstruktív és hatékony modellközvetítő személyek szerepe az életvezetési modellek kialakításában

2.2. A pedagógus együttműködése a tanulókkal – mint a hatékony mintaközvetítés feltétele

3. Meggyőződések és meggyőződésformálás

3.1. A bizonyítékok és a bizonyítás mint a meggyőződésformálás feltételei

3.2. A konfliktusmodell alkalmazása mint az eredményes meggyőződésformálás feltétele

Irodalom

IV. A szervező-végrehajtó kompetenciák fejlesztése

1. A szervező-végrehajtó kompetenciák és a konstruktív életvezetés összefüggései

2. Az iskola szerepe a szervező-végrehajtó kompetenciák fejlesztésében

Irodalom

V. Az iskola személyiségfejlesztő tevékenység- és feladatrendszere

1. A tevékenység és a feladat mint a fejlesztő hatások forrása

2. A feladatok fejlesztő funkciói

3. A feladatok fejlesztő hatásrendszere és a feladattípusok változatai

4. A feladatok fejlesztő hatásának optimalizálása

5. Az iskolai tevékenységrendszerből történő kirekesztődés és következményei

5.1. A spontán kirekesztődés okai, kialakulásának mechanizmusa

5.2. A spontán kirekesztődésnek kitett tanulói rétegek

5.3. A spontán kirekesztődés megakadályozásának pedagógiai lehetőségei

Irodalom

VI. A pedagógiai tevékenység szubjektív tényezői

1. A pedagógus és a tanuló a személyiségfejlesztési folyamatban

2. A pedagógus orientáló funkciója a nevelési folyamatban

3. A pedagógus kapcsolatépítő funkciója

3.1. Az empatikus bánásmód mint a pozitív tanár-diák kapcsolat alapja

3.2. Az egyes szükségletek diagnosztizálása és empatikus kezelési módjai

Irodalom

A konstruktív életvezetés stabilitását, kiegyensúlyozottságát biztosító személyiségbeli feltételek és kifejlesztésük – az érzelemgazdag személyiség sajátosságai és kialakításuk

VII. A konstruktív életvezetés stabilitását veszélyeztető tényezők

1. Az érzelmek keletkezése és polarizálódása – a negatív érzelmi állapot lehetséges következményei

2. Az érzelemgazdagság jellemzői és pozitívumai

3. Az érzelemgazdagság kialakításának lehetőségei és feltételei

4. Az érzelemszegénység kialakulása és következményei

Irodalom

A konstruktív életvezetés pedagógiájának személyiségelméleti alapjai

VIII. A személyiség neveléstudományi értelmezése és struktúrája

1. A magatartás- és tevékenységrepertoár elemei és szerepük az életvezetés szabályozásában

2. Az ösztönző-reguláló sajátosságcsoport szerepe a döntések meghatározásában

3. Az ösztönző-reguláló sajátosságcsoport formai rétegei

3.1. A szokások szerepe az életvezetés szabályozásában

3.2. Az életvezetési modellek szerepe az életvezetés alakulásában

3.3. A meggyőződések szerepe a döntésdeterminációban

4. Az ösztönző-reguláló sajátosságcsoport tartalmi rétegződése

4.1. A jellem szerepe az életvezetés szabályozásában

4.2. Az önfejlesztő aktivitás szükségleti rétege

5. A tevékenységmotiváció szükségletei

6. A személyiség szervező-végrehajtó sajátosságcsoportja

IX. A személyiség biogén sajátosságcsoportja

1. A személyiség adottságai és szerepük az életvezetés alakulásában

2. A személyiség biogén szükségleti rétege és hatása az életvezetésre

3. Az ösztönök sajátosságai

4. A temperamentumbeli sajátosságok és hatásuk az életvezetésre

5. A testalkat sajátosságai

6. A neurohormonális alap szerepe a személyiségfejlődésben és az életvezetés alakulásában

Irodalom