A kommunikatív didaktika
Paraméterek
| Szerző | Barkó Endre |
| Cím | A kommunikatív didaktika |
| Kiadó | Szaktudás Kiadó |
| Kiadás éve | 1998 |
| Terjedelem | 262 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 6572 27 5 |
|
A könyv a pedagógia rendszerét, más tudományokkal való kapcsolatát és a pedagógia tematizált tudományterületeit járja be. A kommunikatív szemlélet jegyében a pedagógiai folyamat didaktikai, oktatáselméleti és az oktatás gyakorlati kérdéseit, metodológiáját végigjárva kísérel meg összefoglaló rendszerezést adni. |
|
|
|
Leírás
A könyv a pedagógia rendszerét, más tudományokkal való kapcsolatát és a pedagógia tematizált tudományterületeit járja be. A kommunikatív szemlélet jegyében a pedagógiai folyamat didaktikai, oktatáselméleti és az oktatás gyakorlati kérdéseit, metodológiáját végigjárva kísérel meg összefoglaló rendszerezést adni. A könyv egyéni szempontokat követ, egyéni ízlés szerint válogat, példát ad, tanít arra, hogy tudásunk egyedi, emberi értelmet nyerjen bennünk, gondolkodásunkban, érvrendszerünkben, válaszainkban, abban a kommunikációban, amelyet a végletek között adott lehetőség, az élet kommunikációjában folytatunk.
Szaktudás Kiadó, 1998.
Írta: Barkó Endre
Lektor: Dr. Schaffhauser Ferenc, Dr. Völgyesy Pál
Tartalom
Bevezetés
Miről szól ez a könyv?
A könyv célja
I. fejezet – A pedagógia tudomány
Miről lesz szó a fejezetben?
Mit kell alaposan tudnia?
1. A pedagógia tudománya
2. A pedagógia célja
3. A pedagógiai célok változásai
4. A pedagógia normativitása
5. Eszménykép
6. Miért szükséges a normativitás?
7. A pedagógia hatósugara
8. A pedagógia elméleti és gyakorlati tudomány
9. A pedagógia mint tematikailag redukált reáltudomány
10. A pedagógia tapasztalati (empirikus) tudomány
11. Egyetemes tudomány és tematikai redukció
12. A tematikai redukció következménye
13. Tematikai redukció és illetékességi körök
14. Az empíria követelménye
15. A pedagógia tárgya
16. Az elmélet és a gyakorlat egysége
17. Állandóság és maradandóság
18. A tudományos kérdésfeltevés indítéka
19. A pedagógiai kérdésfeltevés természete
20. A szinkrónia és diakrónia kérdése
21. Az I. fejezet összefoglalása
II. fejezet – A pedagógia kapcsolata más tudományokkal
Miről lesz szó a fejezetben?
Mit kell alaposan tudnia?
1. A filozófia fogalma, tárgya és kapcsolata a pedagógiával
2. Az ismeretelmélet tanítása. Az ismeretelmélet és filozófia, a gyakorlati filozófia és a pedagógiai kapcsolata
3. Platón ismeretelmélete
4. Ismeretelméletek a platóni ismeretelméletből kiindulva
5. A létfilozófia ismeretelmélete
6. Az érzéki megismerés filozófiai értelemben
7. Az énfilozófiai ismeretelmélet
8. A tudásszociológia mint ismeretelmélet
9. A rendszerelmélet
10. A rendszerelmélet ismeretelmélete
11. A klasszikus ismeretelmélet
12. Az empirizmus
13. A racionalizmus
14. A szellemfilozófia és az analitikus filozófia
15. A szoros értelemben vett társtudományok hatása
16. Pedagógia és ismeretelmélet
17. A II. fejezet összefoglalása
III. fejezet – A pedagógia és diszciplínái
Miről lesz szó a fejezetben?
Mit kell alaposan tudnia?
1. A pedagógia főbb ágai
2. A teljesség igényével elkülönülő pedagógiák
3. A különbség létrejötte
4. Bevezetés a neveléstudományba
5. A nevelés tana
6. Elmélet és tan
7. Az elmélet igazolása
8. A neveléstan tárgya
9. A nevelés célja
10. Cél és feladat
11. Fejlesztés és fejlettség
12. A nevelés értékekre irányul
13. A személyiség
14. A személyiség vizsgálata
15. A III. fejezet összefoglalása
IV. fejezet – Pedagógia és kommunikáció
Miről lesz szó a fejezetben?
Mit kell alaposan tudnia?
1. Kapcsolatfelvétel és információ
2. A felhasználás szabályozottsága
3. Az egyediség kontra típus
4. Az ismeret mint információ és a megismerés
5. Az információ fajtái
6. Az információ forrása, az információ útja
7. Az információ értéke
8. Az információ mint szervezési elv
9. Az ember és információ
10. Az öröklés mint információ
11. Információelmélet
12. A kommunikáció
13. A kommunikáció mint kapcsolatteremtés
14. A személyközi kommunikáció
15. Az interakció
16. Az interakció és a kommunikáció kapcsolata
17. A kommunikáció közege: a nyelv
18. A nyelvi kommunikáció indítéka, szándéka, kifejezési formája
19. A beszéd és a nyelv viszonya, a nyelvi funkciók
20. A nyelvi kifejezés és a kommunikáció
21. A kommunikáció és jelhasználat, a jel fogalma
22. A dialógus
23. A nyelvhasználati képesség mint emberi tulajdonság
24. A kommunikáció és megismerés
25. A diskurzus mint feleletváró üzenetek áramlása, kommunikációja
26. A nyelvi és nem nyelvi kommunikáció elemei
27. A nyelvi kommunikáció
28. A kommunikáció típusai
29. A nem verbális kommunikáció funkciója
30. A nem verbális kommunikáció tipikus formája: a mimika
31. A nem verbális kommunikáció egyéb formái
32. A kommunikáció kommunikációja
33. A szociális kommunikáció
34. A humán kommunikáció
35. A személyek közötti kommunikáció szintjei
36. A kommunikáció elsajátítása
37. A IV. fejezet összefoglalása
V. fejezet – A kommunikatív didaktika. A tanító, nevelő hatás és a tanulás alapkérdései
Miről lesz szó a fejezetben?
Mit kell alaposan tudnia?
1. Pedagógia és kommunikáció
2. A pedagógiai kommunikáció fogalma
3. Az üzenet feleletváró
4. A párbeszéd jellege
5. Visszajelzések a folyamatban
6. A tanító, nevelő hatás dramaturgiája
7. A tanítás, tanulás tana, az oktatástan mint pedagógiai diszciplína
8. Herbart didaktikai felfogása
9. A „mit tanítsunk” problémája, a tartalom kiválasztásának a kérdései (Áttekintés)
10. Modern oktatáselméleti koncepciók, tipizálási lehetőségek
11. Az oktatási cél és a tanulási eredmények összefüggése
12. A tanulás mint az elsajátítás módja, lefolyása (A tanuláselméletek)
13. A tanítási, tanulási folyamat eredményességére koncentráló taxonómiai modellek
A Nemzeti Alaptanterv cél- és követelményrendszere
A szakképzés követelményrendszere (OKJ, FEOR)
14. A tanulásszervezésre vonatkozó programozási (kvázi programozási) elvek
15. A tanuló munkája mint az iskolai tanulás, az elsajátítás jellemzője
16. A tanár munkája (módszertani lehetőségei)
17. A tanári munka időbeli, tartalmi és szociális keretei (A tanítás, tanulás szervezeti formái)
18. A folyamat tervezője, szervezője, a tervezés szintjei
19. A tanító, nevelő hatás, az oktatás folyamata
20. A tanár munkája mint a folyamat irányítója, értékelője (Az ellenőrzés és értékelés problémái)
21. Az V. fejezet összefoglalása
VI. fejezet – Az oktatás kommunikatív módszerei és eszközei
Miről lesz szó a fejezetben?
Mit kell alaposan tudnia?
1. A módszer fogalma
2. A módszerek bemutatása
3. Az egyéni, önálló tapasztalatszerzés közvetlen módszerei
4. Az egyéni, önálló tapasztalatszerzés közvetett módszerei
5. A tanítás és tanulás eszközei
6. A VI. fejezet összefoglalása
Irodalom
