A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai
Paraméterek
| Sorozat | Társadalmi kommunikáció |
| Szerző | Anderson, James A. |
| Cím | A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai |
| Kiadó | Typotex Kiadó |
| Kiadás éve | 2005 |
| Terjedelem | 280 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 963 9548 53 7 |
|
Ha meg akarjuk érteni a folyóiratokban és kézikönyvekben hemzsegő tucatnyi elmélet zavarba ejtő sokféleségét, érdemes kezünkbe venni Anderson, a Utah Egyetem kommunikáció professzora könyvét. |
|
|
|
Leírás
Ha meg akarjuk érteni a folyóiratokban és kézikönyvekben hemzsegő tucatnyi elmélet zavarba ejtő sokféleségét, érdemes kezünkbe vegyük Anderson könyvét. Ugyanis a Társadalmi kommunikáció sorozat ezen kötete segítségünkre lesz, hogy tájékozódni tudjunk, de legalábbis támpontokat találjunk a bennünket mára már elárasztó tudományos elméletekben rengetegében. E könyv igyekszik régész módjára feltárni a különböző elméletek közös eredőjét, hasonlóságukat és fejlődésük útvonalát egyaránt. Valamint magyarázatot keres az elméletek társadalomban betöltött szerepére, hogy mitől válik valamely gondolat, információ mellőzötté, míg egy másik a fennálló tudományos diskurzusban való részvétel elengedhetetlen feltételvé, majd pedig uralkodó irányzattá.
Anderson a Utah Egyetem kommunikáció professzora, valamint nemzetközi kommunikációelméleti szaklap szerkesztője.
Typotex Kiadó, 2005.
Írta: James A. Anderson
Fordította: Wilhelm Gábor
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
E könyv olvasása elé
Bevezetés
A könyv felépítése
A könyv stílusa
Előfutamok
A motiváló érv
Beavatási szokások
A képzés módszerei
A tudás hierarchikus szerkezete
Ideológiai identitások
Jegyzetek
A fenomenális világ természete
Bevezetés
Az első példa: objektív empirizmus
A második példa: hermeneutikai empirizmus
A kulcskérdések egy szoros olvasata
A valós kritériuma
A materialista megoldás
Az elme tartományának problémája
Az objektivizmus válasza
Hermeneutikai megoldások
Összegzés
A fenomenális világ egysége
Egy materialista egység
A kutatás egységének hiánya
A tudomány egysége vagy többféle tartomány?
A jelenségek oksági szövete
Okság
Oksági determinizmus
Nyitott rendszerek és ágencia
A káoszelmélet speciális esete
Összegzés
A valóság és a tudás konstrukciója
A valóság konstrukciója
Tudáskonstrukcionizmus
Összegzés
Jegyzetek
A fenomenális világgal való elkötelezettségünk módja
Bevezetés
Négy sarok-implikáció
Néhány tájékoztató kérdés
Hagyományos empirizmus: a nyers érzetadatok maradványai
Perceptuális empirizmus: az észlelés bevezetése
Konstruktív empirizmus: a szemiotikai tárgy létrehozása
Posztmodern empirizmus: az utolsó dekonstrukció
Az álláspontok áttekintése
Válaszok gyűjteménye
A szimbolikus előállítás birodalma
Az interpretáció birodalma
Összegzés
Empirizmus: pozitivizmus és azon túl
A logikai pozitivizmus terminusai
Átlépés az empirikus megfelelésre
Az empirizmuson túl
Strukturalizmus
Értelmezés, ágencia és a jelentés létrehozása
Összegzés
Jegyzetek
Az egyén természete
Eszközök
Az első eszköz: identitás, szubjektivitás és ágencia
A második eszköz: materiális, biológiai és szemiotikai tartományok
Modellek
Attribútum modell
Konjunktív modell
Szituált egyén modell
A tevékeny egyén modell
A modellek összevetése
Identitás
Szubjektivitás
Ágencia
A test
Cselekvés
Az én elmélete
Az állítás szintje
A tudomány egysége
Az érv tartománya
A kutatás célja
Jegyzetek
Az igazolt érv jellege
Bevezetés
Gondolatok az igazról
Fundacionalizmus
Pozitivizmus
Korrespondencia-elmélet
Igazoláselmélet
Verifikacionizmus/falsziifikacionizmus
Instrumentalizmus
Konvencionalizmus
Szociológiai relativizmus
Programadó módszeresség
Szociológiai determinizmus
Hermeneutika
Összegzés
A tudás természete
Egy felvillanyozó példa
Egy másik példa menedzselése
Iskolai kábulat
Egy tudományos alkalmazás
Jegyzetek
A gyakorlati érv jellege
Az érv struktúrája
Alapok: objektív empirizmus
Alapok: hermeneutikai empirizmus
Alapok: a kritikai elemzése
Összegzés
Az állítás lehetővé tétele
Autoritás
Jelentőség
Hangvétel
A tudástermelés gyakorlati kérdései
Prezentációs formák
A szemlézés gyakorlatai
Az igazolt és a gyakorlati érv közötti viszony
Összegzés
Jegyzetek
Az elmélet és a módszer viszonya
Empirikus tény és elméleti megértés
Egy „válasz” előfeltételezése
A tudományos realizmus előfeltevései
A normál tudomány előfeltevései
A társadalmi gyakorlatok előfeltevései
A konvencionalizált módszerek előfeltevései
Elmélet a paradigmatikus metodizmusban
Az objektív empirizmusra jellemző módszerek ismeretelméleti igazolásai
Módszertani gyakorlatok
Mérés: materializmus, determinizmus és képviselet a kvantifikációban
Aggregátumok, helyettesítők és funkcionális ekvivalensek a mintákban
Jelentésrealaizmus a kérdőíves felmérésekben és interjúkban
A dolgokra vonatkozó érv a kísérleti módszerben és a statisztikai elemzésben
Statisztikai döntési szabályok: a racionalitás és a bizonytalanság kezelése
Összegzés
A hermeneutikai empirizmusra jellemző módszerek ismeretelméleti igazolásai
Módszertani gyakorlatok
Egzisztencializmus, fenomenológia és empirizmus a résztvevő megfigyelésben és a kulturális elemzésben
Az elkötelezettség megbízhatósága: referencialitás és reprezentáció
Ágencia: a jelenlevő, az egyedi és a kritikus eset
Historicitás, bűnrészesség és transzcendens állítás
A kritikai impulzus: utópia, emancipáció és az előnyben részesített lehetséges
Összegzés
Jegyzetek
Tudományosság a társadalomban
Elmélet és következmények
Objektivista elméletek
Kritikai kultúrakutatás és kritikai elméletek
hermeneutikai elméletek
Hallgatóság és instrumentalitás
A diszciplináris instrumentalitás hallgatósága
A professzionális instrumentalitás hallgatósága
A kapcsolt instrumentalitás hallgatósága
Kapcsolt instrumentalitás és reform: egy személyes nézőpont
Társadalmi kapcsolódások a kommunikációban
Összegzés
Jegyzetek
Kommunikációelméleti elemzés
Tizennyolc elmélet
Leírás és elemzés
Következtetések
E szövegen túl
Jegyzetek
Glosszárium
Irodalom
Név- és tárgymutató
