A költői mesterség
Paraméterek
| Szerző | Hegedűs Géza |
| Cím | A költői mesterség |
| Alcím | Bevezetés a magyar verstanba |
| Kiadó | Trezor Kiadó |
| Kiadás éve | 1992 |
| Terjedelem | 283 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 7685 12 x |
Eredeti ár:
250 Ft
|
Ez a könyv a versek formáiról szól, egy művészet mesterségbeli részéről. Hangja a beszélgetéseké, nemegyszer a könnyed csevegéseké, de igénye mégis tudományos. A valóság egy meghatározott vetületét – a költemények technikai megvalósításának lehetőségeit – igyekszik rendszeresen föl mérni és megismertetni. |
|
|
|
Leírás
Ez a könyv a versek formáiról szól, egy művészet mesterségbeli részéről. Hangja a beszélgetéseké, nemegyszer a könnyed csevegéseké, de igénye mégis tudományos. A valóság egy meghatározott vetületét – a költemények technikai megvalósításának lehetőségeit – igyekszik rendszeresen föl mérni és megismertetni. A verstan: tudomány. S minthogy füllel felfogható fizikai jelenségeket vizsgál, így sokak számára talán meglepő módon, a fizika egyik területének, a hangtannak határai közé is tartozik. Itt a következőkben javarészt hangtani, akusztikai jelenségekről lesz szó, de olyan hangtani jelenségekről, amelyek versélményt adva a lélek gyönyörűségét idézik fel. Eleve óvatosságra kell inteni az olvasót: nem esztétika és nem irodalomtörténet a tárgya ennek a könyvnek. Költők értékelésének tehát ebben a tudományágban nincs helye. S habár olykor az olvasó füle kihallhatja a szövegből, hogy a szerző mely költőket szereti különösképpen, ezek a vallomások és értékítéletek függetlenek a verstan tudományától. Bizonyítás és megvilágítás céljából elég sok versrészletet idézek, és számos költő neve fordul elő egyik-másik költeményével, ezeket példákképpen említem bizonyos formai megoldásra. De ez a névsor semmiféle értékrendet nem jelent. Vannak költők, akiket igen nagyra becsülök, s mégsem szerepel egyetlenegy soruk sem, s nevük sem fordul elő, mert nem szaporíthattam korlátlanul a példákat. És ha választanom kellett a példák között, nem a költő jelentőségét, hanem az idézett sor hangtani jellemző voltát tekintettem elsősorban. Nagyon kérem hát azokat a költő barátaimat, akik nem találkoznak a saját nevükkel az idézetek között, ne nehezteljenek rám, s ne tekintsék e hiányt értékelésnek. Esztétikai vagy irodalomtörténeti értekezésben talán több szó esett volna róluk, mint az itt idézett poétákról, de ebben a verstani beszélgetésben nem ők adták számomra a legjellemzőbb példákat.
Trezor Kiadó, 1992.
Írta: Hegedüs Géza
Tartalom
Előszó a harmadik kiadáshoz
A gyanútlan és gyanakodó olvasóhoz, valamint néhány költő barátomhoz
Bevezetés
Jourdain úr tévedése, avagy miről is szól ez a könyv…
A verstan alapfogalmai
Mi a vers? És mi a verstan?
A vers atomjai és molekulái
A szójáték és a rím
Verssorok, versszakaszok, rímrendszerek
Költői nyelv, költői nyelvtan
A magyar verselés típusai
A magyaros verselés
Hangsúly, ütem és szótagszám
Az ősi nyolcas és családja
Az ősi hatos
Összetett verssorok
A három szótagos ütem sorváltozatai
Időmértékes elemek a magyaros verselésben
Rímelés és versszakok
A deákos verselés
Versláb és sorlejtés
A magyar hexameter
Egyéb önálló sorfajták
Deákos strófaszerkezetek
A leoninus. Átmenet a nyugat-európai verseléshez
A nyugat-európai verselés
Ereszkedő és emelkedő verssorok
Az ütemelőző problémája
A trocheus találkozása az ütemmel
Daktilikus és anapesztikus verssorok
A magyar jambus
A kettős ritmus
Rímelés és strófaszerkezet
A szonett
A blank vers
A szabadvers
A század magyar prozódiájának néhány problémája
Ady Endre verseléséről
A Nyugat formagazdagsága
József Attila versformáiról
És még két probléma
A gyermekversekről
A verstani mozzanatok hatása
A költő munkájáról
Tudatosság és ösztönösség
A műfordításról
A ritmusterv
Függelék
Verstani fogalmak és szakkifejezések