„A’ ki széppel köti öszve a’ jót”

BEVEZETÉS. A MEGÉRTÉS, AZ ÉRTELMEZÉS HERMENEUTIKÁJA – ÉS A POÉZIS: BERZSENYI DÁNIEL KÖLTEMÉNYEINEK MEGÉRTÉSÉHEZ

BERZSENYI DÁNIEL ROMANIZÁLÓ HORATIUSINSPIRÁCIÓS VERSEI II.

II. PRIVATUM ÉS POLITIKUM

1. A KÖLTŐTÁRS ÉS NEVELŐ: A TÉTI (PÉTERI) TAKÁCS JÓZSEFHEZ SZÓLÓ ÓDA

1.1. Péteri Takáts életműve Berzsenyi nézeteinek szolgálatában

1.1.1. Péteri Takáts, a nevelő, s úti beszámolói (útirajzai)

1.1.2. Péteri Takáts, a moralista

1.1.3. Péteri Takáts, a poéta (és a könyvkiadó)

1.2. Berzsenyi versének szöveg- és jelentésrétegei

A HISTÓRIAI MÚLT S A JELEN TÖRTÉNÉSEINEK VONZÁSÁBAN: BERZSENYI DÁNIEL ÓDÁINAK HŐSKERESÉSE

I. RÉGI KOROK MAGYAR KIRÁLYI EXEMPLUMAI BERZSENYI DÁNIEL KÖLTEMÉNYÉBEN (A NAGY LAJOS, ÉS HUNYADI MÁTYÁS CÍMŰ ÓDA)

1. A vers korabeli fogadtatása, 20. századi értékelése és helye Berzsenyi verseinek sorában és a magyar ódatörténetben

1.1. Berzsenyi történelmi/történeti ódáinak romanizált hátteréről

1.2. I. (Nagy) Lajos alakja és a magyar történelmi hagyomány

1.2.1. Nagy Lajos alakja és kora a történelemben (rövid áttekintés)

1.2.1.1. Nagy Lajos a krónikákban

A) A Küküllei- és a Thuróczy-krónika

B) Bonfini és Heltai krónikája

1.2.1.2. A Nagy Lajosról szóló összefoglalók 18. századi művekben

1.2.2. Berzsenyi Nagy Lajos-képének lehetséges forrásai

1.3. I. (Hunyadi) Mátyás király történelmi imagója

1.3.1. Mátyás király alakja és kora (dióhéjban)

1.3.1.1. Mátyás a krónikákban és a költészetben

a) Krónikák és elmélkedések (Thuróczi János; Bonfini és Heltai Gáspár; Galeotto Marzio; Zrínyi Miklós)

b) Janus Pannonius néhány Mátyás-verse, és a Mátyásról készült költemények egynémelyikéről

1.3.1.2. Az I. Mátyásról szóló összefoglalók 18. századi történeti és művelődéstörténeti művekben

A) Mátyás alakja 18. századi történeti művekben

1.3.2. Berzsenyi Mátyás-képének lehetséges forrásai

2. I. (Nagy) Lajos és I. (Hunyadi) Mátyás történelmi imágójának megtestesülése, jelentése Berzsenyi versének szövegvilágában

2.1. A vers címéről (és címéhez) még néhány Nagy Lajos- és Mátyás-kép-összefoglaló jegyében

2.2. Merényi Oszkár értelmezésének támpontjai. A vers felépítése, tagolása

2.2.1. A költemény első részének (1–4. versszak) poétikai és tartalmi jelentése

2.2.2. A két király erényei és uralkodói nagysága a második részben (5–10. versszak)

2.2.3. Szentenciózus mondanivaló: a vers befejezése (11–13. versszak)

3. Összegzésképpen

Appendix: Juhász Gyula, Mátyás király című verséről

Összegzésképpen

II. BERZSENYI KORÁNAK JELES FÉRFIÚI MINT ESZMÉNYKÉPEK A KÖLTŐ ÓDÁIBAN

II/1. A’ BALATONI NYMPHA GRÓF TELEKY LÁSZLÓHOZ MIDŐN A’ BALATONRA SZÁLLOTT CÍMŰ VERSE

1. A gróf Teleki családról

1. 1. Gróf Teleki Lászlóról (1764–1821)

1.1.1. Születés (származás), iskolák és utazások

1.1.2. Teleki tudományos szalonja, nyelvészeti, irodalmi munkássága

1.1.3. Politikai tevékenysége

2. Berzsenyi Dániel Teleki Lászlóhoz szóló ódája

2.1. A vers keletkezésének körülményei

2.1.1. A Berzenyi–Teleki és Kazinczy–Teleki irodalmi viszonyáról Kazinczy levelezésében. A költemény kazinczyánus fogadtatása

2.2. A költemény 20. századi értelmezéseiről

2.3. A versszöveg jelentésrétegei a sensus litteralis és a sensus spiritualis megközelítésében

2.3.1. A Teleki-köszöntővers összegzéseként megfogalmazott állambölcselet a horatiusi erkölcs- és erénydiatribé függvényében az óda második felében

2.3.2. A kezdőkép hangulatának visszatérése: a vers keretes befejezése

3. Összegzésképpen

II/2. A PINDAROSZI ÓDÁK AGONGYŐZTESEKÉNT MEGJELENŐ KÖLTŐ ÉS MEGÉNEKELT HŐSE A BÁRÓ PRÓNAY SÁNDORT MÉLTATÓ CARMENBEN

1. Prónay Sándor a politikum és a tudomány (irodalom) világában

1.1. Prónay Sándorról (1760–1839)

2. Berzsenyi Dániel verse Prónay Sándorhoz

2.1. Prónay a Kazinczy-levelezésben: a vers keletkezése

2.2. Berzsenyi költeménye Prónayról: a Báró Prónay Sándorhoz című óda

2.2.1. A költemény 19. század végi s 20. századi értelmezései

2.2.1.1. Horatiusi források és értelmezés (Csipak Lajos)

2.2.1.2. Berzsenyi költeményének néhány 20. századi, a költőről szóló mű irodalomtörténeti értelmezéséről

2.3. A magyarországi Pindarosz-kultusz és -költészet pillanatképe a 19. század elején. A Horatius-recepció és a görög kardalköltő: Berzsenyi és Pindarosz

2.3.1. A pindaroszi fennen repülés és dicséret a vers szövegében

Összegzésképpen

II/3. A ROMANIZÁLT HÍRNÉV SZEREPE BERZSENYI DÁNIEL FELSŐBÜKI NAGY PÁLHOZ CÍMŰ ÓDÁJÁBAN

1. Felsőbüki Nagy Pál életének főbb állomásai, politikai pályája

1.1. Életének főbb állomásai, hivatalai

1.2. Szónok az országgyűléseken: politikai pályája, különös tekintettel az 1807-es diétára

1.3. Felsőbüki Nagy Pál statusférfiúi alakja a halála utáni visszaemlékezésekben

1.4. Felsőbüki Nagy Pál megjelenése, alakja Kazinczy levelezésében

2. Felsőbüki Nagy Pál alakja és magasztalása Berzsenyi versében

2.1. A Felsőbüki Nagy Pálról szóló óda Kazinczy levelezésében

2.2. A költemény 20. századi értelmezései

2.2.1. Horatiusi források

2.2.2. A vers értelmezése az irodalomtörténetben

2.2.3. Felsőbüki Nagy Pál romanizált alakja és dicsérete: a költemény értelmezése

2.2.3.1. A költemény első, szentenciózus része s horatianizmusa

2.2.3.2. A vers második része: Nagy Pál encomiuma

3. Összegzésként. Berzsenyi és a politikum, avagy a niklai költő konzervativizmusa

III. ÖSSZEGZÉS ÉS A FOLYTATÁS IRÁNYAI

TÁJÉKOZTATÓ (válogatott) BIBLIOGRÁFIA

FONTOSABB NEVEK MUTATÓJA