A kétbalkezes varázsló
Paraméterek
Szerző | Békés Pál |
Cím | A kétbalkezes varázsló |
Alcím | Meseregény |
Kiadó | Jelenkor Kiadó |
Kiadás éve | 2023 |
Terjedelem | 180 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 518 257 2 |
A magyar gyermekirodalom megkerülhetetlen alkotójának első meseregénye, A kétbalkezes varázsló negyven éve jelent meg – és ma is ugyanolyan friss és szórakoztató, mint akkor. |
|
|
Leírás
Fitzhuber Dongó nemcsak, hogy kajla fülű, krumpliorrú, csálé kis varázsló, de bizony valóban kétbalkezes is: önmagát változtatja békává a hercegnő helyett, kiengedi a dzsinnt a palackból, egyszóval bajt bajra halmoz a varázslóiskolában. Miután üggyel-bajjal mégis sikerül lediplomáznia, a Nimbusz Endre Bertalan utcai lakótelep körzeti varázslóhivatalába helyezik. Itt talál egy levelet, amelyben elődje azt tanácsolja: „Menekülj!” Dongó ennek ellenére marad, ám hiába tart még éjszakai ügyeletet is, senki sem kíváncsi az új varázslóra. Egy este az egyik ablakban unatkozó hétéves kisfiúra figyel fel, akinek egyetlen vágya egy igazi mese. Együtt erednek útnak, hogy felkutassák a panelház emeletein rejtőző csodákat: Első Badar király udvarának maradványait és szépséges legkisebb leányát, az eltűnt Lanolint.
A magyar gyermekirodalom megkerülhetetlen alkotójának első meseregénye, A kétbalkezes varázsló negyven éve jelent meg – és ma is ugyanolyan friss és szórakoztató, mint akkor.
Jelenkor Kiadó, 2023.
Írta: Békés Pál
Illusztrálta: Rátkai Kornél
Kapcsolódó kiadvány:
A kétbalkezes varázsló (hangoskönyv)
Békés Pál további könyvei:
Tartalom
Első fejezet, amelyben megismerkedünk egy kezdő varázsló múltjával és jelenével, és borús pillantást vethetünk aggasztó jövőjére
Második fejezet, amelyben Fitzhuber Dongó megismerkedik a Nimbusz Endre Bertalan utcai lakóteleppel, és figyelemreméltó levelet kap
Harmadik fejezet, amelyben Fitzhuber Dongó mindennek ellenére elhatározza, hogy marad
Negyedik fejezet, amelyben egy kezdő varázsló és egy égszínkék pizsamás kisfiú egymásra találnak, és rövid habozás után megkísérlik a lehetetlent
Ötödik fejezet, amelyben egy magányos király elmeséli szomorú történetét, s ezzel megindítja hőseink szívét és az események láncolatát
Hatodik fejezet, amelyben többek között egy nyugdíjas boszorkánnyal is megismerkedünk, aki kivételesen jó tippet ad
Hetedik fejezet, amelyben egy ajtó kifejezetten ellenáll, ám szerencsére kóbor dzsinnek tűnnek fel a láthatáron
Nyolcadik fejezet, amelyben kiderül, hogy a tető korántsem néptelen, és hogy hírügynökségek mindenütt vannak
Kilencedik fejezet, amelyben megkerül Lanolin királykisasszony. Ezenkívül megtudjuk, hogy a véletlen ellen nem lehet küzdeni. Hőseink más feladatot keresnek. Megtalálják
Tizedik fejezet, amelyből megtudjuk, hogy bejelenteni tudni kell, de ez önmagában nem elég
Tizenegyedik fejezet, amelyből kiderül, hogy a konzervnyitó is lehet fegyver, s hogy aki félig elszopogat egy negro cukorkát, legjobb, ha maga fejezi be
Tizenkettedik fejezet, amelyből kiderül: az csak mese, hogy a társbérlet jó is lehet. Továbbá felbukkan egy nagy hatalmú szellemecske
Tizenharmadik fejezet, amelyet mindvégig szomorú jajongás hat át. Ez egyben történetünk mélypontja
Tizennegyedik fejezet, amelyben hőseink megvívják első csatájukat, és igazi küzdelemben igazi győzelmet aratnak
Tizenötödik fejezet, amelyben Éliás Tóbiás, Fitzhuber Dongó és Csapcsöpp hosszú töprengés után megfelelő formát találnak, hogy kifejezzék a győzedelmes küzdelem feletti örömüket, és biztosítsák el nem múló hálájukról Dzsinn Tatát és Dzsinn Fizzt. Úgy határoznak, hogy erről később alkalmas helyen, időben és körülménynek közt levélben is értesítik majd az érdekelteket, a tartalomhoz méltó cickafarkírással és egyéb illő külsőségek közepette (úgymint: Ph., sk. stb.)
Tizenhatodik fejezet, amelyben igazolódik, hogy a véletlen ellen valóban nem használ a varázsige, de ez nem is nagy baj: hiszen mindig közbejöhet valamilyen véletlen. Ez egyben történetünk csúcspontja
Tizenhetedik fejezet, amelyben minden jóra fordul, mindenki találkozik mindenkivel, és bebizonyosodik, hogy van még hely a nap alatt egy királyi udvartartás számára
Tizennyolcadik fejezet, amelyben Éliás Tóbiás és Fitzhuber Dongó búcsút vesznek egymástól és tőlünk, s amelyben kimondatik az, amit csak sejtettünk