A hegeli reálontológia születése
Paraméterek
| Szerző | Simon Ferenc |
| Cím | A hegeli reálontológia születése |
| Alcím | Elvi kommentár Hegel Fenomenológiájának első három fejezetéhez |
| Kiadó | Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány |
| Kiadás éve | 2003 |
| Terjedelem | 608 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 963 210 595 8 |
|
A hegeli filozófia alapsajátosságát ontológiai alaptörekvései adják, s ennek a létre való irányultságnak eminens és adekvát kifejeződése az a kategoriális kétvilág, mely minden számottevő művében a filozófiának, mint az „igazság kifejtése útjának” tartalmi artikulációját, formai szerkezetét s ezáltal módszerét és rendszerét is biztosítja. |
|
|
|
Leírás
„(...)a hegeli filozófia alapsajátosságát éppen ontológiai alaptörekvései adják, s hogy ennek a létre való irányultságnak eminens és adekvát kifejeződése az a kategoriális kétvilág, mely minden számottevő művében a filozófiának, mint az „igazság kifejtése útjának” tartalmi artikulációját, formai szerkezetét s ezáltal módszerét és rendszerét is biztosítja. A Fenomenológia Bevezetésének részletes elemzése során lényegében már bizonyítottuk, hogy a kategorális kétvilág hegeli formája a kanti transzcendentálfilozófiai alapfelfogás ontológiai kritikája bázisán ment végbe, s a kritika e tekintetben oly mértékben radikálisnak bizonyult, hogy egy csapásra lehetetlenné tette azt, hogy a későbbiek során a hegeli tudáselméletet bárki is ismeretelméleti alapokon közelítse meg.”
Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2003.
Írta: Simon Ferenc
Tartalom
I. rész: Bevezetés
A Fenomenológia Előszava mint a hegeli filozófia elvi bevezetése
A Fenomenológia funkciója
Az Előszó elvi konceptusa
A filozófia
Filozófia és tudomány. Az Előszó tudás-problémája
Abszolútum mint szellem és abszolútum mint szubjektum (A szubsztancia mint szubjektum)
Szubjektum és objektum, ansich-sein és fürsich-sein
A közvetítés mint az alakulás jellege
A fenomenológia Bevezetése
Eszköz-metafora és magánvalóság
Exkurzus: Megismerés és ontológia
A megjelenő tudás és a megismerés célja
Igazság és valóság
Exkurzus: Igazság és valóság ontológiai viszonya
A tudás igazsága
A hegeli kategória-probléma
A filozófia mint ontológiai kategóriatan
A kategorialitás kettős arca Hegel ifjúkori írásaiban
Exkurzus: Kartezianizmus és transzcendentál-filozófia
A kategorialitás kettős arca a Fenomenológia Észről szóló főrészében
A kategória-probléma Hegel „általános ontológiájában” vagyis a Logikában
Ad 1)
Ad 2)
Ad 3)
Ad 4)
A kategória-probléma Hegel „tartalmi logikájában”
Az ítéletek
A következtetések
II. rész: A tudat
Az érzéki bizonyosság; vagy az „ez” és a vélekedés
Exkurzus: A dimenzionalitásról és a most-ról
Az észrevevés vagy a dolog és a tévedés
Exkurzus: Általános és egyes
Erő és értelem, jelenség és érzékfeletti világ
Az erő
Az érzékfeletti és a „megfordított világ”
III. rész: Az öntudat
Az önmagáról való bizonyosság igazsága, avagy az élet létfogalma
Az öntudat
Az élet létfogalma
A vágy
Az öntudat önmaga-igazolása: harc az elismerésért
Az öntudat önállósága és önállótlansága; uralom és szolgaság
Munka-elmélet a létvizsgálat margóján
Uralom és szolgaság
Az öntudat szabadsága; sztoicizmus, szkepticizmus és a boldogtalan tudat
Sztoicizmus
Szkepticizmus
A boldogtalan tudat
IV. rész: Az ész
Az ész bizonyossága és igazsága
Ész-fogalom az ifjúkori írásokban
Az „egyoldalú, rossz idealizmus” spekulatív kritikája
Megfigyelő ész
A természet megfigyelése
Az öntudat megfigyelése a maga tisztaságában és külső valóságra való vonatkozásában. Logikai és pszichológiai törvények
Az öntudat közvetlen valóságára való vonatkozásának megfigyelése. Fiziognómika és koponyatan
Az eszes öntudat megvalósulása önmaga által
Exkurzus: A „polgári társadalom” fogalma és hegeli alapstruktúrája
A gyönyör és a szükségszerűség
A szív törvénye és az önhittség őrülete
Az erény és a világ folyása
Az egyéniség, amely magán- és magánért-valósága szerint reális a maga számára
A szellemi állatvilág és a csalás vagy a lényeges dolog
A mű
Az „eltűnő mű”
Az „igazi mű” – a Sache selbst
A törvényhozó ész
Törvényvizsgáló ész
Exkurzus: A tulajdon mint az elismerés formája
A szellem hegeli fogalma