Leírás
A legtöbb tanulmány a hányást konkrét kórkép tüneteként vizsgálja, de mit tegyünk, ha a hányás oka ismeretlen? A szerzők célja egy, a napi gyakorlatban jól használható algoritmus kínálata a hányás kivizsgálására vonatkozóan a kezdeti, aktuális diagnózis megítélésétől a vészhelyzet megállapításán át, a végleges diagnózis felállításáig. Az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén a beteg biztonsága, életminősége és mielőbbi gyógyulása a cél, melynek elérésében az elsődleges ellátó szerepe felbecsülhetetlen, ezért a hányás oldaláról történő újszerű problémamegközelítésben, jól strukturált, didaktikus fejezetekben, szemléletes ábrákkal, összefoglaló táblázatok segítségével rendszerezik a hányás kialakulásához vezető lehetséges okokat, majd a differenciáldiagnosztikus jellegzetességeket; ezt követően törekszenek a kiváltó ok megállapítására, és javaslatot tesznek az annak megfelelő terápia megválasztására.
Írta: Francis Samer – Csóka Mária – Szűcs Iván
Lektor: Prof. Dr. Domján Gyula
Paraméterek
| Szerző | Francis Samer – Csóka Mária – Szűcs Iván |
| Cím | A hányás differenciáldiagnosztikai megközelítése |
| Kiadó | Medicina Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2019 |
| Terjedelem | 212 oldal |
| Formátum | A/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 226 730 2 |
Tartalom
A könyv szerzői
Rövidítések
Előszó
1. A hányás jellemzői
1.1. A hányinger, hányás definíciója
1.2. A hányinger, hányás etiológiája
1.2.1. Természetes okok
1.2.2. A különböző betegségekhez társuló okok
1.2.3. A kezelés következtében kialakuló állapotok
1.3. A hányás patofiziológiája
2. A hányás kivizsgálásának algoritmusa
2.1. A beteg fogadása, lelki vezetése
2.2. Gyors állapotfelmérés
2.3. Részletes kivizsgálás
2.3.1. Anamnézis
2.3.2. Fizikális vizsgálat
2.3.3. A hányás diagnosztikus megközelítése.
3. A hányás differenciáldiagnosztikája
3.1. A hányás és a hasi fájdalom összefüggései
3.2. Akut hasi kórképek gyakorisága a gasztroenterológiai gyakorlatban
3.3. Gluténfüggő betegségek
3.4. Tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia), tejfehérje-allergia és tejintolerancia
3.4.1. Laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)
3.4.2. Tehéntej-allergia
3.4.3. Tejintolerancia (tejfehérje-intolerancia)
4. A hányás kezelése a hazai és a nemzetközi ajánlások tükrében
4.1. A hányó beteg ellátásának alapszabályai
4.2. Antiemetikumok rendszerezése
5. A szédülés és a hányás kapcsolata
5.1. Vertigo és a szédülés/szédülékenység megkülönböztetése
5.2. Új vesztibuláris diagnosztikai vizsgáló módszerek
5.3. Az egyensúlyozó rendszer élettana
5.3.1. Belső fül (auris interna) szerepe az egyensúlyozásban
5.3.2. Központi idegrendszer szerepe az egyensúlyozásban
5.3.3. Egyensúlyérzékelés mechanizmusa
5.3.4. Nystagmus
5.4. Rohamokban jelentkező szédüléses betegségek
5.4.1. Jóindulatú, testhelyzettől függő szédülés (BPPV: benignus paroxysmalis positionalis vertigo)
5.4.2. Méniére-betegség (M. M. Morbus Méniére)
6. Akut hasi katasztrófák
6.1. Az akut has fogalma
6.2. Az akut hasi kórképek etiológiája
6.3. Akut hasi kórképek tünetei
6.3.1. A fájdalom
6.3.2. Hányinger, hányás
6.3.3. Láz
6.3.4. Vérzés
6.3.5. Székürítés zavarai
6.4. Akut hasi kórképek diagnózisa.
6.5. Akut hasi kórképek kezelése
7. Appendicitis acuta
7.1. Definíció
7.2. Epidemiológia
7.3. Etiológia
7.4. Patogenezis
7.5. Tünetek
7.6. Diagnózis
7.7. Differenciáldiagnózis
7.8. Kezelés
8. Akut pancreatitis
8.1. Definíció
8.2. Epidemiológia
8.3. Etiológia
8.4. Patogenezis
8.5. Tünetek
8.6. Diagnózis
8.7. Differenciáldiagnózis
8.8. Kezelés
6.3.3. Láz
9. Ileus
9.1. Definíció
9.2. Epidemiológia
9.3. Felosztás, etiológia
9.4. Patogenezis
9.5. Tünetek
9.6. Diagnózis
9.7. Differenciáldiagnózis
9.8. Kezelés
10. Összefoglalás
10.1. A hányás jellemzői
10.2. A hányás kivizsgálásának algoritmusa
10.3. A hányás differenciáldiagnosztikája
10.4. A hányás kezelése
10.5. A szédülés és a hányás kapcsolata
10.6. Akut hasi katasztrófák