A gyermek és az idegen nyelv
Paraméterek
| Szerző | Kovács Judit |
| Cím | A gyermek és az idegen nyelv |
| Alcím | Nyelvpedagógia a tízen aluliak szolgálatában |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2009 |
| Terjedelem | 178 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9955 09 7 |
Eredeti ár:
2.845 Ft
2.703 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Az első összefoglaló jellegű munka magyar nyelven, amely válaszol arra a kérdésre, hogy miért és milyen módon van szükség korai idegen nyelvi programokra. |
|
|
|
Leírás
A hazai közvéleményben széles körben elterjedt nézet szerint az idegen nyelvvel való első találkozás ideális időpontjaként a 10 év körüli kor jelölhető meg. Ettől a kortól, a hagyományos iskolaszerkezeti beosztás szerinti felső tagozattól kezdve terhelhető a tanuló olyan hasznos, de kognitíve nehéz stúdiumokkal, mint a Der, Die, Das, vagy éppen az angol igeidők. További érvként az is szóba jön, hogy erre a korra már megszilárdulnak a szóbeli-írásbeli anyanyelvi ismeretek annyira, hogy az idegen nyelvvel való találkozás ne okozzon zavart. Az idegen nyelv hagyományosan felső tagozatos tantárgy a hazai intézményes idegennyelv-oktatás viszonylag rövid történetében. A rendszerváltás előtti időszakban csak kis számban találunk 9-10 év alatt induló nyelvi programokat. A politikai változások oktatás politikai következményeként indult meg hazánkban az intézményes korai idegennyelv-oktatás, immár elsősorban az úgynevezett „nyugati” nyelvek; az angol és a német oktatása. Csaknem két évtizede vannak tehát jelen közoktatásunkban a tíz éven aluliaknak kínált idegen nyelvi programok, amely terület az új évezred első éveire a szakma legdinamikusabban fejlődő ágává vált. Mindeddig azonban még nem jelent meg olyan összefoglaló jellegű munka magyar nyelven, amely válaszol arra a kérdésre, hogy miért és milyen módon van szükség korai idegen nyelvi programokra. A jelen könyv ezért született.
A szerző az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának docense. Az ELTE-n szerezte alapdiplomáit, majd specifikusan a korai nyelvoktatás területére vonatkozó Master of Education (MEd) fokozatú tanulmányokat végzett az Egyesült Királyságban. PhD fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen alkalmazott nyelvészetből szerezte. Fő kutatási területei a korai idegennyelv-oktatás és a kéttannyelvű oktatás. Szakmai tevékenységét több mint félszáz publikáció; köztük könyvek, könyvfejezetek és tanulmányok, hazai és külföldi konferenciákon való előadások, tantervek és tananyagok, valamint a tanítóképzésben eltöltött csaknem két évtized fémjelzik.
Eötvös József Könyvkiadó, 2009.
Írta: Kovács Judit
Lektor: Hudák Ilona
Tartalom
Előszó helyett
Bevezetés
Miért van szükség egy könyvre a korai nyelvtanulásról?
Új jelenségek a tíz éven aluliak és az idegen nyelv kapcsolatában
Kinek szól ez a könyv?
Mit kínál ez a könyv?
1. A korai idegennyelv-tanulás mint jelenség
1.l. A korai kezdés témája a szakirodalomban
1.2. Nyelvtanulás a 21. században
1.3. A tíz éven aluli intézményes nyelvtanulás körülményei
1.4. Az életkor szerepe a nyelvtanulásban
1.5. A programok sikerének feltételei
1.6. Az idegen nyelv és egyéb fejlesztési területek kapcsolata
1.7. A korai idegennyelv-tanulás célja
2. Hogyan gondolkodik és tanul a gyermek?
Bevezetés: A gyermek mint idegennyelv-tanuló
2.1. Korai életkorban szorosabb az összefüggés az anyanyelv és az idegen nyelv között, mint később
2.2. A gyermek másképp tanul idegen nyelvet. mint a más korosztályba tartozók
2.3. Melyek azok a feltételek, amelyek segítik a fiatal nyelvtanulókat a tanulásban?
3. Hogyan tanít a tanár?
3.1. A tanári tudás megváltozott tartalma és a pedagógusképzés
3.2. A tanári tudás komponensei
3.3. Ismeretátadás vagy készségfejlesztés?
3.4. Tanulóközpontú megközelítés
3.5. Reflektív tanári attitűd
3.6. Hogyan segítheti a tanár a gyermeket a megértés folyamatában?
4. A korai nyelvfejlesztés módszerei, színterei és a munkaszervezés legáltalánosabb kérdései
4.1. Módszertani modellek
4.2. A kisiskolások nyelvórája
4.3. A tanulás helyszínei
4.4. Óraszervezési kérdések
4.5. Eszközhasználat
4.6. Munkaformák a nyelvórán
4.7. A korai nyelvi fejlesztés fő módszerei
5. A szóbeli nyelvi készségek kialakítása. Az anyanyelv és célnyelv aránya a tantervben. A célnyelvi óravezetés és a kódváltás szerepe
5.1. A szóbeli készségfejlesztés első lépése: a hallás utáni megértés szakasza
5.2. Tevékenységek a „csendes” periódusban
5.3. A célnyelvi beszédprodukció első lépései
5.4. A célnyelvi beszédprodukció fejlesztése
5.5. A következetes kódhasználat jelentősége
5.6. A célnyelvi óravezetés és a tanári kompetenciák
5.7. Mikor van szükség kódváltásra?
6. Első lépések az írásbeliség felé
6.1. Az írásbeliség formáinak bevezetése
6.2. Írás-olvasás a betűk szintjén
6.3. Írás-olvasás a szavak szintjén
6.4. Írás-olvasás, a mondatok szintjén
7. A kiejtés: a korai nyelvtanulás kulcsterülete
7.1. A kiejtés szerepe a kommunikatív nyelvoktatás előtti időben
7.2. A kiejtés jelentősége a kommunikatív nyelvoktatásban
7.3. A kiejtés tanításának módjai
7.4. A kiejtés értékelése
8. Szó, szó, szó
8.1. Szótanulás gyermekkorban
8.2. Játék a szavakkal az osztályteremben
8.3. Személyes kapcsolat a szóval
8.4. Szótanulás az osztályterem bármely pontján?
8.5. Gondolkodási készségek a szótanulás szolgálatában
8.6. Szótanulás érzékelés útján
8.7. Mit kezdjünk a szövegekkel?
9. A nyelvtan szerepe a korai szakaszban: tanítani vagy nem tanítani?
9.1. Nyelvtantanítási koncepciók
9.2. A nyelvtan szerepe a korai programokban
9.3. Kommunikatív nyelvtantanítás
9.4. Kommunikatív nyelvtantanítás a gyakorlatban
10. Várjuk a váratlant vagy tervezzünk folyamatosan? Felkészülés a napi munka realitásaira
10.1. A tantervfogalom változásai
10.2. Tervezett nyelvelsajátítás?
10.3. A spontán nyelvhasználatot elősegítő feladatok
10.4. Témaközpontú tervezés
10.5. Egy téma részletes kidolgozása
1. óra: Hallás utáni megértést előkészítő feladatok
2. óra: Témaháló készítése a feldolgozásra kiválasztott regényrészlet köré, tantárgyi kapcsolódások, illetve konkrét tevékenységi formák megjelölésével
3. óra: A tényleges hallás utáni megértés fázisa
4. óra: A hallás utáni megértés folyamatában tanultak hasznosítása más jellegű feladatokban, beépítésük, integrálásuk a nyelvi fejlődésbe
5. óra: A témakör ismétlése, a tanultak ellenőrzése
11. Tankönyvek vagy autentikus anyagok? A tankönyv műfajának újradefiniálása
11.1. Tankönyvközpontú vagy tanulóközpontú legyen-e a korai nyelvoktatás?
11.2. Új típusú tankönyvek
11.3. A tankönyv nélküli tanítás kihívásai
11.4. A tananyag fogalmának újradefiniálása
11.5. Audiovizuális és digitális tananyagok
11.6. Az autentikus tananyagok helye a tantervben
12. Tapintatos tesztelés és értő értékelés: a visszajelzés fontossága
12.1. A visszajelzés és értékelés helye a korai nyelvoktatásban
12.2. Az értékelés módjai
12.3. Mit értékeljünk a nyelvórán?
12.4. A számonkérés módjai
12.5. A hibajavítás
12.6. Az értékelés és a szülői ház
13. A kisgyermekek és a klasszikusok
13.1. Klasszikusok eredeti nyelven – gyerekeknek? A gyermekirodalom fogalma
13.2. A „rövid műfajok” szerepe a korai nyelvfejlesztésben
13.3. Cselekvéssel kísért versmondás
13.4. A rímek élménye
13.5. Nyelvtörők és találós kérdések
13.6. Az irodalmi művel való találkozás lehetséges lépései
13.7. A gyermek mint alkotó
14. Interkulturális tanulás
14.1. A kultúra fogalmának meghatározásai
14.2. Miért és milyen jellegú kulturális ismeretekre van szükségük a gyerekeknek?
14.3. Tananyagok, amelyek a „kisbetűs” kultúrát hordozzák
14.4. A gyermek- és ifjúsági irodalom mint az interkulturális nevelés eszköze
15. A korai nyelvfejlesztés az autonóm tanulóvá válás szolgálatában
15.1. A tanulói önállóság fogalma
15.2. Miért van szükség a tanulói önállóságra?
15.3. A kognitív műveletek mint tanulási stratégiák
15.4. A háttértudás mint tanulási stratégia
15.5. Módszertani ötletek a tanulási stratégiák szolgálatában
15.6. Tanulói önállóságot fejlesztő rutintevékenységek
Felhasznált irodalom
Szakkifejezések jegyzéke
