A Gutenberg-galaxis

Előszó

A Gutenberg-galaxis

A Lear király működő modellje annak a lecsupaszodásnak, amellyel az ember átformálta magát a szerepek világából a foglalkozások világába

A költészet története során a harmadik dimenzió gyötrelme nyelvileg először a Lear királyban nyer kifejezést      

A fonetikus ábécé elsajátítása átülteti az embert a fül csodálatos világából a semleges vizuális világba         

Szkizofrénia lehet az írásbeliség szükségszerű következménye

Megváltoztatja-e a média interiorizációja, mint tették a betűk, az érzékszerveink közötti arányt és a lelki folyamatokat?

A civilizáció a barbár vagy törzsbeli embernek szemmel cseréli fel a fülét, és most hadilábon áll az elektronikus médiával

A modern fizikus otthonos a keleti mezőelméletben

Az új elektronikus egymásrautaltság globális falu képében teremti újra a világot

Az írásbeliség fiziológiailag és pszichikailag hatással van az afrikaiakra

Miért nem tudnak az írástudatlan társadalmak alapos gyakorlás nélkül filmet és fényképeket nézni?

Az afrikai közönség a filmnézésben nem képes elfogadni a mi passzív befogadói szerepünket

Mikor a technológia kiterjeszti egyik érzékünket, az új technológia elsajátításával egyidejűleg a kultúra új fordulata következik be

Az érzékeink különféle kiterjesztései által eredményezett érzékszervi aránymódosulások ismerete nélkül nem alkotható meg a kulturális változás elmélete

Az alfabetikus és elektronikus kultúra XX. századi találkozása döntő szerepet ad a nyomtatott szónak az Afrika mélyéhez való visszatérés megállításában

Az olvasás és a helyesírás reformkísérletei iránti általános érdeklődés a vizuálistól az auditív felé irányít

Az ábécé a kultúrák agresszív és harcos bekebelezője és átalakítója, amint azt először Harold Innis mutatta ki

A homéroszi hős tudathasadást szenvedett, ahogy felvette az egyéni egót

A görögök világa megmutatja, miért nem érdekelhetik a vizuális megjelenítések az embereket az ábécé technikájának elsajátítása előtt

A görög nézőpont mind a művészetben, mind az időrend tekintetében kevéssé közös a miénkkel, de nagyon hasonló a középkorihoz

A görögök mind művészeti, mind tudományos újdonságaikat az ábécé elsajátítása után alkották meg

A görög és középkori művészet folytonosságát biztosította a caelatura vagy a metszetkészítés és a díszes kéziratok közötti kapcsolat

A vizuális kényszer növekedése elidegenítette a görögöket a primitív művészettől, melyet most az elektronikus kor újra felfedez, miután magáévá tette az elektromos egyidejűség egyesített terét  

A nomád társadalom képtelen megtapasztalni a zárt teret

A primitívség sok modern művészkedés és spekuláció vulgáris kliséjévé vált

A Gutenberg-galaxis igyekszik megmutatni, hogy az alfabetikus ember miért volt hajlamos létezésmódjának deszakralizálására

A XX. század módszere az, hogy ne egyes, hanem összetett modelleket alkalmazzon a kísérleti kutatásokban – a felfüggesztett ítélet technikáját

Az írásbeliség történetének csak egy töredéke volt tipográfiai

Mostanáig a kultúra a társadalmak mechanikus végzete volt, saját technológiájuk automatikus elsajátítása

Az egyöntetűség és ismételhetőség technikáit a rómaiak és a középkor vezette be           

A modern szó becsmérlő kifejezés volt, melyet a patrisztika humanistái alkalmaztak az új logikát és fizikát kifejlesztő skolasztikusokkal szemben

Az ókorban és a középkorban az olvasás szükségképpen hangos olvasás volt

A kéziratos kultúra dialogikus, már csak azért is, mivel az író és hallgatósága a közzététel előadásos formája révén fizikailag kapcsolatban van egymással

Minden tekintetben a kézirat alakította ki a középkor irodalmi szokásait

Az iskolás gyermekek hagyományos tanítása a kézzel író és a tipografikus ember közötti szakadékra utal

A középkori szerzetesek olvasófülkéje valójában egy éneklőfülke volt

Az egyházi iskolákban a grammatika mindenekelőtt a szóbeli hűség megteremtését szolgálta

A középkori diáknak az általa olvasott szerzők paleográfusának, szerkesztőjének és kiadójának kellett lennie egy személyben

Aquinói Szent Tamás megmagyarázza, hogy Szókratész, Krisztus és Püthagorász miért tért ki tanításainak írásbeli közlése elől

A skolasztikusok vagy modernek feltűnése a XII. században a hagyományos keresztény iskola ókori klasszikusaival való éles szakításhoz vezetett

A skolasztika, akárcsak Seneca követése, közvetlenül kapcsolódik az aforisztikus tanulás szóbeli tradíciójához

Kéziratos kultúra és gótikus építészet – mindkettő az áthatoló fénnyel kapcsolatos, nem a rávilágítással

A középkori világítás, fényezés és szobrászat egyaránt része volt az emlékezet művészetének; mindegyikük lényegi volt a kéziratos kultúra számára

A szóbeliség embere számára az írott szöveg az értelmezés minden lehetséges szintjét tartalmazza

Az információmozgás mennyiségének meredek növekedése már a nyomtatás előtt kedvezett a tudás vizuális szerveződésének és a perspektíva felemelkedésének   

A középkori társadalmi életben ugyanaz az ütközés megy végbe a tudás írásos és szóbeli struktúrái között

A középkori világ az alkalmazott tudás zűrzavarában ért véget – az új középkori tudást az antikvitás újrateremtésére alkalmazták

A reneszánsz Itália antik tárgyak egyfajta hollywoodi díszletgyűjteményévé lett, és a reneszánsz új vizuális antikváriuma a különböző társadalmi osztályok számtalan tagja számára megnyitotta a hatalomhoz vezető utat

Királyi bálványok a középkorban

A nyomtatás feltalálása megerősítette és kiterjesztette az alkalmazott tudomány új vizuális kényszerhatását, létrehozva az első változatlan formában sokszorosítható árucikket, az első futószalagot és az első tömegtermelést

A nyomtatással lehetővé vált a rögzített nézőpont, és ez véget vetett a plasztikus szerveződésként létező képmásnak

A camera obscura természetes varázslata miként előzte meg Hollywoodot abban, hogy a külső világ látványát árucikké változtassa? 

Morus Tamás tervet kínál a skolasztikus filozófia zavaros folyamának áthidalására

A kézzel írott kultúrának sem olyan írói, sem olyan olvasói nem voltak, mint amilyeneket a tipográfia létrehozott

A középkori könyvkereskedelem használtcikk-kereskedelem volt, éppúgy, mint ahogyan napjainkban a régi mesterek műveivel kereskedünk

A nyomtatás után több mint két évszázadig senki sem fedezte fel, hogyan lehet egy stílusban és tónusban maradni egy prózai fogalmazás során

A késő középkor vizuális feszültsége legalább annyira megzavarta a liturgikus ájtatosságot, mint amennyire napjainkban az elektromos tér kényszerhatása világossá tette azt

A reneszánsz érintkezési felülete a középkori pluralizmus, valamint a modern homogenitás és mechanika találkozása volt – a váratlanság és az átalakulás formulája

Peter Ramus és John Dewey volt a két nevelési szörfös vagy hullámlovas az ellentétekben gazdag korszakokban, a Gutenberg-korban, illetve a Marconi-féle elektronikus korban

Rabelais a jövő víziójaként kínálja a nyomtatás kultúráját, amely az alkalmazott tudomány révén a fogyasztók paradicsomát hozza létre

Rabelais ünnepelt kézzelfoghatósága a letűnő kéziratos kultúra markáns maradványa

A nyomdászat mint az első gépesített kézműves mesterség nem az új tudomány, hanem az alkalmazott tudás tökéletes példája

Minden, az ember által feltalált és magára öltött technológiának olyan ereje van, hogy működésének első periódusában elzsibbasztja az emberi éberséget

Gutenberggel Európa belép a haladás technológiai fázisába, mikor maga a változás válik a társadalmi élet normájává, őstípusává

Az alkalmazott tudománynak a reneszánszban a hallottakat láthatóvá, a plasztikust szemmel érzékelhetővé való átalakítójának a szerepét kellett felvennie

A tipográfia a nyelvet a megismerés és kutatás eszközéből hordozható árucikké alakította át

A könyvnyomtatás nem csupán technológia, hanem önmagában egy természetes anyagi forrás vagy termék, mint a gyapot, a fűrészáru vagy a rádió; és mint bármely termék, nemcsak az egyéni tudatviszonyokat alakítja, hanem a közösségi egymásrautaltságot is

A pontos mérés szenvedélye eluralkodott a reneszánszon

A nyomtatás okozta szakadás az ész és a szív között az a trauma, amely mélyen érinti Európát Machiavellitől napjainkig

A machiavellisztikus és a kereskedői gondolkodás megegyezik azon egyszerű hitében, hogy a szegmentálással teljességében uralható a hatalom és az erkölcs, valamint a pénz és az erkölcs kettőssége

Dantzig kifejti, hogy a számok nyelvének miért kellett felemelkednie ahhoz, hogy találkozzék a betűk új technológiája által teremtett igényekkel

Hogyan kerültek szembe a görögök a nyelvi zűrzavarral, mikor a számok elárasztották az euklideszi teret

A művészet és a tudomány XVI. századi jelentős különválása a számítások felgyorsulásával következett be       

Francis Bacon, a modernek PR-hangja, mindkét lábával a középkor talaján állt

A középkori Természet Könyvének és a mozgatható betűk új könyvének furcsa nászát Francis Bacon vezette

Bacon Ádámja egy középkori misztikus, Miltoné egy szakszervezeti aktivista

Milyen mértékben helyettesítette a tömegesen előállított nyomtatott oldal a fülgyónást?

Aretino, akárcsak Rabelais és Cervantes, a nyomtatás lényegét Óriásinak, Fantasztikusnak és Emberfelettinek kiáltotta ki

Marlowe előre látta Whitman barbár ugatását, a rém nélküli vers által létrehozott nemzeti nyilvánosság rendszerét – az új sikertörténethez vezető hang terjedő jambikus rendszerét

A nyomtatás azáltal, hogy a nemzeti nyelveket tömegmédiumokká vagy zárt rendszerekké változtatta, létrehozta a modern nacionalizmus uniformizált és centralizált erőit

A költészet és zene szétválása először a nyomtatott oldalon ment végbe

Nashe prózájának hangzásbeli polifóniája megsérti a linearitás és az irodalom illemszabályait

A nyomdagépet először mindenki – Shakespeare-t kivéve – tévesen a halhatatlanság gépezetének hitte

A könyv hordozhatósága, akárcsak a festőállványé, sokkal járult hozzá az egyéniség kultuszához

A nyomtatás egyöntetűsége és ismételhetősége létrehozta a XVII. század politikai aritmetikáját és a XVIII. század hedonista számítását

A nyomdai logika létrehozta a kívülálló, elidegenedett embert mint az integrált, azaz intuitív és irracionális ember típusát

Cervantes Don Quijote figurájában a tipográfia emberével találta szemben magát           

A tipográfia embere ki tudja fejezni magát, de nem képes kibetűzni a nyomtatási technika alakzatait

A történészek, noha tudják, hogy a nacionalizmus a XVI. században keletkezett, még nem találtak magyarázatot arra a szenvedélyre, amely megelőzte az elméletet

A nacionalizmus egyenlő jogokat követel az egyének és a nemzetek számára is

Cromwell és Napóleon polgári seregei voltak az új technológia ideális megnyilvánulásai      

A spanyolokat eleve a nyomtatás ellen hangolta a mórokkal folytatott ősi viszály

A nyomtatás megfosztotta lététől a latint

A nyomtatás kiterjesztette jellegzetességeit a nyelvek szabályozására és rögzítésére

A nyomtatás nemcsak a helyesírást és a nyelvtant változtatta meg, de a nyelvek hanglejtését és ragozását is, és lehetővé tette a nyelvtani hibákat  

A ragozás és a szójáték kiküszöbölése a XVII. században az alkalmazott tudomány programjának részévé lett

A nyomtatás össznemzeti egyöntetűséget és kormányzati centralizmust teremtett, ám egyszersmind megteremtette az individualizmust és a kormányzattal mint olyannal való szembenállást is

Írás nélküli társadalomban soha senki nem követett el nyelvtani hibát

Az élet és nyelv taktilis minőségeinek redukciója alapozza meg azt a kifinomultságot, amelyre a reneszánsz törekedett, és amelyet most, az elektronika korában elutasítanak

A tipográfia emberének új időérzéke kinematikus, szekvenciális és képszerű

A tudatos élet lecsupaszítása és egyetlen szintre való redukálása a XVI. században létrehozta a tudattalan új világát. A terep megtisztult az egyéni lélek archetípusaitól és pózaitól, és készen áll a kollektív tudattalan archetípusai számára

A tipográfia követelményeinek vagy dinamikájának öntudatlan elfogadásában a filozófia éppoly naiv volt, mint a természettudomány        

Heidegger éppoly diadalmasan szörfölt az elektronikus hullámok hátán, mint ahogy Descartes meglovagolta a mechanikus hullámokat

A nyomtatás megrepesztette a csend hangjait

Elméletileg a Gutenberg-galaxis 1905-ben a tér görbületének felfedezésével bomlott fel, de gyakorlatilag a távíró már két generációval azelőtt megtámadta

Pope Szamáreposza azzal vádolja a nyomtatott könyvet, hogy egy primitív és romantikus jellegű újjászületés előkészítője. A tisztán vizuális mennyiség a törzsi horda mágikus rezonanciáját idézi fel. A fülkeszerű iroda mintha a bárdok varázsigéinek visszhangzó kamrájához való visszatérés lenne

Az új kollektív tudattalant Pope a személyes önkifejezés feltorlódott utóhatásainak tekintette

A Szamáreposz utolsó könyve egy fantasztikus úrvacsora-paródiaként jeleníti meg a mechanikusan alkalmazott tudás átalakító erejét

Az Újraformált Galaxis, avagy a tömegember helyzete az individualista társadalomban

Irodalomjegyzék

A Gutenberg-galaxis margójára (Benczik Vilmos)