A gomba – századunk szuper élelmiszere
Paraméterek
| Szerző | Vetter János |
| Cím | A gomba – századunk szuper élelmiszere |
| Kiadó | Agroinform Kiadó |
| Kiadás éve | 2023 |
| Terjedelem | 216 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5666 61 2 |
|
Napjainkban sokat emlegetjük azt a régi elvet, hogy „az vagy, amit megeszel”. Ebben a formában Feuerbach német filozófus írta le, bár már Hippokratész is hangsúlyozta: „Gyógyszered legyen ételed, s ételed legyen gyógyszered”. Egyre többet tudunk a vadontermő, de főként a termesztett gombák kémiai-biológiai értékeiről, a fogyasztásukkal összefüggő előnyök (esetleg hátrányok) kérdéseiről. |
|
|
|
Leírás
Napjainkban sokat emlegetjük azt a régi elvet, hogy „az vagy, amit megeszel”. Ebben a formában Feuerbach német filozófus írta le, bár már Hippokratész is hangsúlyozta: „Gyógyszered legyen ételed, s ételed legyen gyógyszered”. Egyre többet tudunk a vadontermő, de főként a termesztett gombák kémiai-biológiai értékeiről, a fogyasztásukkal összefüggő előnyök (esetleg hátrányok) kérdéseiről.
(részlet a szerző előszavából)
A gomba igazi szuperélelmiszer: fehérjében gazdag, kedvező az aminosav összetétele, alacsony energiatartalmú, magas a víz- és élelmirost-tartalma, nem tartalmaz koleszterint, A-, B1,2,3,5,9-vitamin-forrás, és kiemelkedően magas D-vitamin tartalommal bír. Sokan nem is sejtik, hogy miközben a sajátos ízvilágú kalapos köreteket fogyasztják, az immunrendszerüket erősítik, az érrendszerüket tisztítják, a glükózháztartásukat szabályozzák. A Távol-Keleten már kétezer éve fogyasztják az enyhén fokhagymaízű shiitake (Lentinula edodes) gombát, amely amellett, hogy finom csemege, számtalan egészségügyi probléma során alkalmazható gyógyírként.
Dr. Vetter János szakbiológusként végzett az ELTE Természettudományi Karán. Ezt követően szerezte meg az egyetemi doktori címet, növényélettani (szövettenyésztés) témában. Később végezte el a GATE-n a mezőgazdasági kutatási szakmérnök kurzust. 1972-től dolgozik az Állatorvostudományi Egyetem Növénytani tanszékén, illetve a jogutód Szent István Egyetemen, először mint tudományos munkatárs, majd egyetemi adjunktus, egyetemi docens, illetve egyetemi tanár, 1990-től a növénytani tanszék vezetője. 1985-ben védte meg a kandidátusi disszertációját (gombaélettani témában), 1995-ben habilitált, 1996-ban szerezte meg az MTA doktori címét (a nagygombák bontási folyamatai témában). Három nyelvből (orosz, német, angol) teljesítette a középfokú nyelvvizsga követelményeit. Főbb kutatási területei: Mérgező növények – növényi méreganyagok; Gombakémiai és -élettani kérdések. A gombák bontási folyamatai. A termőtestképzés folyamata.
Agroinform Kiadó, 2023.
Írta és szerkesztette: Dr. Vetter János
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
1. Bevezetés: a könyv céljai
2. A gombák helye és szerepe az élővilágban, rövid biológiai jellemzésük
2.1. Hová soroljuk a gombákat?
2.2. A gombák szerepe a természetben
2.3. Sejttani alapok
2.3.1. Sejtfal
2.3.2. Sejtmag
2.4. A gombák alaktanának építőkövei: hifa, micélium, termőtest
2.4.1. Hifa
2.4.2. Micélium
2.4.3. Termőtest
2.5. A gombák szaporodása, a nagy gombák spórái
2.5.1. Az ivartalan szaporodás formái
2.5.2. Ivaros szaporodás, szaporodási ciklusok
2.6. A gombák táplálkozásának alapjai: a szerves anyagok lebontása
2.7. Növekedés, fejlődés, termőtestképzés
2.7.1. A spórák csírázása
2.7.2. A micélium növekedése
2.7.3. A termőtestképzés
2.8. A gombák életmódtípusai
2.8.1. A parazita gombák
2.8.2. Szaprotróf gombák
2.8.3. Szimbióta életmódú gombák
2.8.3.1. Gomba – növény kapcsolatok
2.8.3.2. A gomba – állatszimbiózisok
3. A gombák ismeretének története
3.1. A gombatudomány rövid története
3.2. Gombafogyasztás régen és ma, a gombával kapcsolatos attitűd
3.3. A gombatermesztés története
3.4. A legfontosabb termesztett gombák bemutatása
3.4.1. Kétspórás csiperke (Agaricus bisporus)
3.4.2. Shiitake (Lentinula edodes)
3.4.3. Laskafajok (Pleurotus ostreatus és más Pleurotusok)
3.4.4. Téli fülőke (Flammulina velutipes)
3.4.5. Fafülgombák (Auricularia auricula-judae, A.polytricha)
3.4.6. Egyéb gombák
4. A gomba, mint tápanyag
4.1. Szervetlen alkotók: víz és ásványi elemek (makro- és mikroelemek)
4.1.1. A víz
4.1.2. Ásványi elemek
4.1.2.1. Makroelemek
4.1.2.2. Mikroelemek
4.1.2.3. Egyéb elemek
4.2. Szerves alkotók
4.2.1. Aminosavak, peptidek, fehérjék
4.2.2. Szénhidrátok
4.2.2.1. Kitin
4.2.2.2. Glikogén
4.2.2.3. Gomba glukánok
4.2.2.4. Élelmi rost a gombákban
4.2.3. Lipidek (zsírok)
4.2.4. Vitaminok
4.2.5.1. Vízoldékony vitaminok
4.2.5.2. Zsíroldékony vitaminok
4.2.5. A gombák illat- és ízanyagai
4.2.5.1. A gombák illatanyagai
4.2.5.2. A gombák aroma anyagai
4.2.6. Antioxidánsok
4.2.6.1. Bevezetés (oxidatív stressz, szabad gyökök, antioxidáns aktivitás)
4.2.6.2. Fenoloidok – flavonoidok
4.2.6.3. Ergotionein és glutation
4.2.6.4. Pigmentek
4.2.6.5. Egyéb antioxidánsok (C-vitamin, tokoferolok/E-vitamin/, ásványi elemek)
4.2.6.6. A nagygombák antioxidáns rendszere
4.3. A gombák energiatartalma
4.4. A gombák tárolása, a tartósítás lehetőségei
4.4.1. A frissen gyűjtött gomba tulajdonságai
4.4.2. Tárolási, tartósítási lehetőségek
4.4.2.1. Hűtés
4.4.2.2. Szárítási módszerek
4.4.2.3. Egyéb tartósító eljárások
4.4.2.4. A tartósító módszerek hatásai a gombák beltartalmára
5. A gombák biológiai hatásai
5.1. A gombák és a táplálkozás
5.1.1. A gomba, mint funkcionális élelmiszer
5.1.2. A gombák táplálkozási mérlege
5.2. A gyógyhatású gombák és főbb csoportjaik
5.2.1. Történeti háttér, a mikoterápiafogalma
5.2.2. Sebgyógyító hatású gombák
5.2.3. Antimikrobiális hatások, hatóanyagok
5.2.3.1. Antibakteriális hatások
5.2.3.2. Gombaellenes hatások
5.2.3.3. Vírusellenes hatások
5.2.4. Rákellenes és immunmódosító gombák
5.2.5. Antioxidáns hatású gombák
5.2.6. Májvédő hatású gombafajok
5.2.7. Vércukorszint szabályozó (antidiabetikus) gombák
5.2.8. Keringési (kardiovaszkuláris) rendszerre ható gombák
5.2.8.1. Koleszterinkérdés
5.2.8.2. Érelmeszesedés
5.2.8.3. Gyulladások, oxidatív elváltozások
5.2.8.4. Vérnyomás
5.2.9. Egyéb biológiai hatású gombák
5.2.9.1. Az idegrendszerrel kapcsolatos hatások
5.2.9.1. Antimaláriás hatás
5.2.9.1. Allergia elleni hatások
5.2.10. A legfontosabb, termesztett gombafajok gyógyhatásai: összefoglalás
5.3. Kedvezőtlen hatású anyagok a gombavilágban
5.3.1. Tripszininhibitorok
5.3.2. Oxálsav
5.3.3. Fenilhidrazin származékok – agaritin
5.3.4. Nitrát
5.3.5. Egyéb anyagok – koprin
5.3.6. Allergiás panaszokat kiváltó anyagok
5.4. Gombatoxinok, gombamérgezések (micetizmusok)
5.4.1. Bevezetés, alapfogalmak, a gombagyűjtés szabályai
5.4.2. Ciklikus peptidek okozta mérgezések
5.4.3. Giromitrin szindróma (redős papsapka gomba okozta mérgezés)
5.4.4. Muszkarin típusú vagy susulyka szindróma
5.4.5. Pantherina szindróma
5.4.6. Pszilocibin típusú mérgezés (szindróma)
5.4.7. Pókhálósgomba okozta mérgezés (orellanin szindróma)
5.4.8. Coprinus szindróma
5.4.9. Gyomor-béltünetes megbetegedések (gasztrointesztinális szindróma)
5.4.10. Egyéb gombamérgezések
I. Felhasznált és ajánlott szakirodalom
II. A tárgyalt gombák magyar névmutatója
III. A tárgyalt gombák latin névmutatója
IV. Tárgymutató
