Leírás
Ez a válogatás a mozgásszegény életmóddal összefüggő, súlyos károkat okozó hazai népbetegségek és a fizikai fittség kapcsolatával foglalkozik.
A fizikai aktivitás vagy a fittség (maximális oxigénfelvétel, maximális teljesítmény) fontosabb az egészség számára? Blair és munkatársai (2001) válasza közel tízezer közlemény feldolgozása alapján a következő: az aktivitás szerinti csoportokban közel egyenes vonalú fordított összefüggés van az aktivitás mennyisége és az összhalálozás, a cardiovascularis halálozás, a coronariahalálozás, a stroke és a rákhalálozás között. A kardiorespiratorikus fittség és az egészség kapcsolatát az alacsony fittségűeknél meredek görbe jelzi, amely a magas fittség táján aszimptotikusan ellapul. (Ezt „telítődésnek” nevezzük, egy bizonyos fittségi szint felett a további edzés nem hoz további sok előnyt.) Nem tudunk választ arra, hogy a fittség vagy a testmozgás mennyisége a fontosabb az egészség számára. Ez a kérdés azonban nem lényeges, hiszen a magas fittség testmozgással és megfelelő életvezetéssel szerezhető és tartható meg, akinek pedig alacsony a fittsége, annak mozogni érdemes. Az eddigi állásfoglalások a testmozgásról szerzett epidemiológiai adatokra támaszkodtak, azonban a felgyűlt adattömeg egyértelműen igazolja, hogy a fittség kategóriák legalább ilyen megbízhatósággal jelzik a krónikus, megelőzhető betegségek valószínűségét. Mivel a 21. században a cardiovascularis és respiratorikus (szívelégtelenség, coronaniabetegség, hipertónia, stroke), a metabolikus (obesitas, diabetes, arterioszklerózis), a fizikai inaktivitással együtt járó egyéb kórállapotok (osteoporosis, pszichés zavarok) jelentik a legtömegesebb egészségügyi problémát, emellett egyes daganatok is ritkábbak az aktívabb, fittebb személyeken, minden érv amellett szól, hogy a fittség, a fizikai aktivitás kapjon méltó helyet a rizikómegítélésben.
Akadémiai Kiadó, 2012.
Szerkesztette: Szőts Gábor
Lektor: Mészáros János
Paraméterek
| Sorozat | Magyar sporttudományi füzetek |
| Szerző | Szőts Gábor |
| Cím | A fittség mértéke |
| Alcím | ...mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező |
| Kiadó | Akadémiai Kiadó |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 180 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 05 9182 9 |
Tartalom
A cardiovasciilaris rizikó kapcsolata a fizikai aktivitással és a fittséggel
Apor Péter
A fittség és a fizikai aktivitás szerepe a szívbetegségek szekunder prevenciójában
Simon Attila
Hipertónia és sport
Barna István
A sportkardiológia eddigi eredményei
Sidó Zoltán
A szív-CT és -MRI lehetőségei az élsportolók szűrésében
Szelid Zsolt, Tóth Attila, Vágó Hajnalka, Bárczi György, Merkely Béla
A mozgásterápia szerepe a cardlovascularis betegségekben
G. Noé Judit, Dósa Andrea, Pavlik Gábor, Tóth Miklós
Mozgás, sport, atherosclerosis
Molnár Miklós, Rosivall László
Fizikai aktivitás krónikus tüdőbetegség esetén
Somfay Attila
A fizikai aktivitás szerepe az elhízás megelőzésében gyermek- és felnőttkorban
Martos Éva
A fizikai aktivitás mértéke mint a 2-es típusú diabetes rizikófaktora
Tabák Gy. Ádám
A fittség hiányának szerepe a mozgásszervi betegségek patogenezisében
Bálint Géza, Áts Katalin
A pszichiátriai megbetegedések, a stressz és a fizikai aktivitás kapcsolata
Lénárt Ágota
A rendszeres testmozgás egészség-gazdaságtani kérdései
Kaló Zoltán, Vokó Zoltán
A metabolikus betegségek és a fizikai inaktivitás pénzügyi terhei és megtakarítási lehetőségei az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetésében
Ács Pongrác, Paár Dávid, Hécz Roland Miklós, Stocker Miklós
Kapcsolódó kiadványok
