A Festetics-rejtély
Paraméterek
Sorozat | Beszélő városok |
Szerző | Poczai Péter |
Cím | A Festetics-rejtély |
Alcím | A genetika története és Festetics Imre hagyatéka |
Kiadó | Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete |
Kiadás éve | 2019 |
Terjedelem | 160 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 615 5742 10 1 |
Az öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó kőszegi magyar gróf, Festetics Imre. Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, hogy a genetika atyjának tartott Gregor Mendel ismerhette-e a magyar tenyésztő munkásságát és ihletet merített-e belőle. |
|
|
Leírás
Az öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó kőszegi magyar gróf, Festetics Imre. Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, hogy a genetika atyjának tartott Gregor Mendel ismerhette-e a magyar tenyésztő munkásságát és ihletet merített-e belőle. Az iskolában ma is azt tanítják, hogy a genetika tudománya Gregor Mendel brünni (brnói) apáttal kezdődött. Mendel „törvényeiről” minden biológusnak és középiskolát végzetteknek tudomása van. A legtöbben azonban meglepődnének, ha megtudnák: az öröklődés alapvető törvényszerűségeinek jelentős részét már Mendel születése előtt megfogalmazta – szintén Brünnben – gróf Festetics Imre. Ha a Mendel előtti genetikát egyetlen személyhez akarnánk kötni, akkor az kétségtelenül Ő lehetne. A magyar juhtenyésztő alakja mára szinte teljesen a feledés homályába merült a világhírű utód, Mendel mellett. Holott Festetics használta először a szakirodalomban a „genetika” szót (több mint 80 évvel William Bateson, a szó „hivatalos” kitalálója előtt), és az öröklődés számos szabályszerűségét megfogalmazta. Jelen tudományos ismeretterjesztő kötet összefoglalja az öröklésről alkotott korai elképzeléseinket és elkalauzol a Brünni Juhos Társaságban zajló örökléstanról folytatott viták szövevényes hálójában.
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, 2019.
Írta: Poczai Péter
Szakmai lektor: Pók Attila
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Előljáró beszéd
Bevezetés
I. Az öröklődés rejtélye
Ókori elméletek az öröklődésről: a mag és az anyag
Újkori gondolatok az öröklődésről: első lépések a tudományosság felé
Az öröklődés gyökerei a felvilágosodás eszmeáramlataiban
II. A juhok és az öröklődés
A formálódó Brünni Mezőgazdasági Társaság
Az álmodozó tudós, Christian Carl André
Gróf Hugo Salm, a vállalkozó szellemű nemes
Egy kőszegi juhnemesítő katona: Gróf Festetics Imre
Ehrenfels, az agronómus báró
Kreatív filantrópia és az agrártudomány úttörői
A cseh és a magyar tudományos kapcsolatok helyzete a XVIII. és XIX. században
A tudományos alapokra helyezett nemesítés
A Juhos Társaság megalakulása
A juhtenyésztésen át a természet genetikai törvényeiig
A természet genetikai törvényei
III. A juhoktól a borsókig
A Juhos Társaság átalakulása
Akadémiai szabadság Metternich korában
A Juhos Társaság szellemisége
Christian Carl André távozása
A Juhos Társaság André távozása után
Mi öröklődik és hogyan?
Mendel borsói
Bateson csirkéi
IV. Festetics Imre hagyatéka
Festetics Imre munkássága
Mit fedezett fel Festetics Imre?
Miért feledték el Festetics Imrét?
Festetics Imre XX. századi újrafelfedezésének elmaradása
Összefoglaló
Köszönetnyilvánítás
Irodalomjegyzék