A festészeti műelemzés alapkérdései
Paraméterek
| Szerző | Sipos Endre |
| Cím | A festészeti műelemzés alapkérdései |
| Alcím | A vertikális műelemzés módszertana |
| Kiadó | Flaccus Kiadó |
| Kiadás éve | 2018 |
| Terjedelem | 348 oldal |
| Formátum | 19 x 21 cm, keménytáblás |
| ISBN | 978 615 5278 50 1 |
|
A hagyományos művészettörténeti szemlélet horizontális karakterű. A művészettörténész vizsgálódásának középpontjában nem maga a műalkotás, hanem a történelmi korszakhoz kapcsolódó stíluskorszak áll. Egy-egy általános probléma, egy-egy általános jellemvonás. A műalkotások pedig alátámasztják, demonstrálják ezeket a jellemvonásokat. Magáról a műről, az eredményről kevés szó esik. Sipos Endre könyve a vertikális műelemzés módszerét mutatja be. A vertikális műelemzés során nem csak a stíluskorszakokra jellemző ábrázolási sajátosságokra derül fény, hanem olyan egyéni mélylélektani mozzanatokra is, melyek eddig elrejtőztek a felületesen szemlélődő tekintetek elől. A vertikális műelemzés módszertanának bemutatása mellett a kötet 137 képzőművészeti alkotást, valamint azok elemzését is tartalmazza. |
|
|
|
Leírás
A hagyományos művészettörténeti szemlélet horizontális karakterű. A művészettörténész vizsgálódásának középpontjában nem maga a műalkotás, hanem a történelmi korszakhoz kapcsolódó stíluskorszak áll. Egy-egy általános probléma, egy-egy általános jellemvonás. A műalkotások pedig alátámasztják, demonstrálják ezeket a jellemvonásokat. Magáról a műről, az eredményről kevés szó esik.
Sipos Endre könyve a vertikális műelemzés módszerét mutatja be. A vertikális műelemzés során nem csak a stíluskorszakokra jellemző ábrázolási sajátosságokra derül fény, hanem olyan egyéni mélylélektani mozzanatokra is, melyek eddig elrejtőztek a felületesen szemlélődő tekintetek elől.
Ez nem jelenti azt, hogy a vertikális irányú műelemzés feleslegessé teszi a horizontális-történeti jellegű megismerési módot. Éppen ellenkezőleg. Csak kiegészítésről lehet szó. Komplementer viszonyról, azaz abszolút egységről. A vertikális, strukturalista műelemzés nem szorítja ki, hanem inkább kiegészíteni, elmélyíteni kívánja azt az ismeretanyagot, amit a művészettörténeti tanulmányaink során szereztünk.
A szerző által kialakított műelemzési módszer hét lépésből áll, azaz hét stációra, hét megközelítési módra épül. Mindegyik stáció egy-egy fogalom, egy-egy kategória köré rendeződik. E kategóriákat a műelemzés szempontjainak nevezzük. A könyv hét fejezete a hét kategóriára, mint tartalmi egységre épül. A fejezetek ugyancsak hét-hét részből állnak. A kötet tehát 49 alfejezetből, tartalmi egységből áll. Az elemi vizuális tartalmakat a szerző egy-egy grafikai műalkotás, valamint egy–három festői alkotás (összesen 137 mű) elemzésével mutatja be.
Flaccus Kiadó, 2018.
Írta: Sipos Endre
Lektor: Dr. Gáborjáni Szabó Péter egyetemi tanár
A képanyagot összeállította: Zele János művésztanár
További ajánlatunk:
A szerző további könyvei:
Tartalom
Bevezető
Az őselemek kifejezési lehetőségei
Az anyag általános fogalma
Az anyag egyedi fogalma
Az anyag különös fogalma
Őselemek: a föld
Őselemek: a víz
Őselemek: a tűz
Őselemek: a levegő
A természeti forma és a geometriai forma
A forma általános fogalma
A forma egyedi fogalma
A forma különös fogalma
Az organikus forma
A geometrikus forma
A forma, mint szerkezet, erőviszony
A forma súlya és tömege
A térbeli viszonyok kifejezési lehetőségei
A tér általános fogalma
A tér egyedi fogalma
A tér különös fogalma
A belső tér
A külső tér
Távolságok
Képi helyek
A színek, mint a fény gyermekei
A fény és a szín általános fogalma
A fény és a szín egyedi fogalma
A fény és a szín különös fogalma
Föld-festés
Víz-festés
Tűz-festés
Levegő-festés
A tudatosan megkomponált világ
A kompozíció általános fogalma
A kompozíció egyedi fogalma
A kompozíció különös fogalma
A horizontális kompozíciós erőtér
Vertikális erőtér
Diagonális erőtér
Centrális erőtér
A lelki történések megtestesülése a műalkotásban
A lélek fogalma
A kompozícióban megvalósuló lelki történések
A kép színvilágából kiolvasható lelki történések
A képi tér üzenete
A kép formarendjében megtestesülő lelki tartalom
Az őselemekből sugárzó érzések
Az alkotó és befogadó folyamat egysége
Szellemi történések megtestesülése a műalkotásban
A szellem fogalma
A kompozícióban megvalósuló szellem
A fény és színviszonyok szellemi tartalma
A képi tér logikai felépítése
A kép formarendjében megnyilvánuló szellem
Az átszellemített anyag üzenete
Az alkotás és befogadás közös szellemi útja
Képjegyzék
Felhasznált szakirodalom
