A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon
Paraméterek
| Szerző | Fehér Katalin |
| Cím | A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 1999 |
| Terjedelem | 161 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9024 68 6 |
Eredeti ár:
1.670 Ft
1.586 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A monográfia első ízben kísérli meg feltárni az európai felvilágosodás pedagógiai eszméinek magyarországi megjelenését és térhódítását, és egyben a teljességre törekedve bemutatni a hazai nevelés- és oktatáselmélet fejlődéstörténetének első korszakát, mindeddig feldolgozatlan levéltári, kéziratos és nyomtatott források alapján. |
|
|
|
Leírás
A legtöbb tudományszak hazai történetét megírták már a szakemberek; a neveléstudományét még nem. A monográfia első ízben kísérli meg feltárni az európai felvilágosodás pedagógiai eszméinek magyarországi megjelenését és térhódítását, és egyben a teljességre törekedve bemutatni a hazai nevelés- és oktatáselmélet fejlődéstörténetének első korszakát, mindeddig feldolgozatlan levéltári, kéziratos és nyomtatott források alapján. A tudománytörténeti forrásként csak az utóbbi évtizedekben elfogadott sajtó nagy jelentőségét felismerve, elsőként a szerző dolgozta fel a felvilágosodás kori hazai újságok és folyóiratok neveléselméleti írásait, alapvetően új adatokkal járulva hozzá nemcsak a korszak nevelés-, de művelődéstörténetének alaposabb megismeréséhez is. Egy másik, eddig figyelemre nem méltatott, korabeli nagy hatású nyilvános kommunikációs eszköz az egyházi beszéd volt, mely népszerű formában, a köznép számára is érthető módon, anyanyelven közvetítette a felvilágosodás pedagógia eszméit. Számos neveléselméleti és nevelésfilozófiai tartalmú egyházi beszéd hangzott el a templomokban, melyek közül jó néhányat bemutat a szerző, kiemelve azok jelentőségét a magyar neveléstudomány fejlődéstörténete szempontjából. Több kéziratban ránk maradt pedagógiaelméleti mű és kéziratos iskolai pedagógiai előadás, valamint az összes, 1776 és 1827 között magyar nyelven nyomtatásban is megjelent pedagógiai tankönyv és kézikönyv elemzése alapján a szerző hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar neveléstudomány művelői jól ismerték koruk modern európai pedagógiai elméleteit.
Fehér Katalin kézikönyve új, mindeddig ismeretlen adatokat tartalmaz a hazai neveléstudomány fejlődésének első időszakára vonatkozóan. A szaktudomány művelői mellett a pedagógusképző intézmények hallgatói – magyar neveléstörténeti tanulmányaik során – éppúgy haszonnal forgathatják a művet, mint a hivatásuk története iránt érdeklődő tanárok. De nem pusztán a hazai gyermeknevelés elméletének kezdeti lépéseit ismerhetik meg az olvasók a kötetből. A téma interdiszciplináris jellege miatt számos érdekes adalékkal szolgál a mű a magyar művelődés felvilágosodás kori történetének egyéb területeire vonatkozóan is. Ezért tarthat számot a munka a szélesebb olvasóközönség figyelmére.
Eötvös József Könyvkiadó, 1999.
Írta: Fehér Katalin
Lektor: Mészáros István, Kókay György
Tartalom
Bevezetés
A magyar felvilágosodás eszmerendszere és a nevelés
A felvilágosodás európai gondolkodóinak pedagógiai művei hazai gyűjteményekben
A felvilágosodás pedagógiai eszméi és a sajtó
Az első magyar nyelvű újságok és a felvilágosodás pedagógiai eszméi
Felvilágosodás kori hazai folyóirataink az új nevelésügyi törekvésekről
Nevelési tárgyú egyházi beszédek a felvilágosodás pedagógiai eszméinek népszerűsítése szolgálatában
Gombásí István a szülők felelősségéről a gyermeknevelésben (1784)
Dianovszki János a fiak neveléséről (1793)
Almási Szalai János a gyermek értelmének formálásáról (1794)
Herepei János a leányok neveléséről (1797)
Kozma Gergely a nevelésügy reformjának szükségességéről (1802)
Fábián József a tanítók kötelességeiről (1818)
A felvilágosodás pedagógiai eszméi és a főúri magánnevelés
Ráday Pál utasítása fia nevelőjének (1723)
Teleki László kézirata a nevelésről (1796)
Festetics György „Planum”-a fia neveléséről (1799)
Teleki József gondolatai gyermekei neveléséről (a 19. század első évtizedéből)
Görög Demeter a trónörökös neveléséről (1809)
Magyar nyelvű pedagógiai előadások kollégiumainkban a felvilágosodás korában
Rácz István pedagógiai előadásai Sárospatakon
Márton István neveléstudományi előadásai a pápai kollégiumban
Zákány József neveléstudományi előadásai a debreceni kollégiumban
A felvilágosodás pedagógiai eszméit tükröző kézi- és tankönyvek
Molnár János levelei a jó nevelésről (1776)
Kazinczy beszéde a kassai tankerület „visitátorai” előtt (1789)
Vályi András a jozefinista nevelésügyi reformokért (1789)
Perlaki Dávid kézikönyve a gyermeknevelésről, tanítók számára (1791)
Szakonyi József módszertani kézikönyve (1792)
Genersich János filantropista szellemű műve a gyermeknevelésről (1792)
Tóth Pápai Mihály pedagógia-tankönyve (1797)
Hari Péter tankönyve a máramarosszigeti kollégium tanítójelöltjei számára (1802)
Cserey Farkas az erdélyi népoktatás reformjáról (1806)
Fáy András neveléselméleti műve (1816)
Váradi Szabó János népiskolai reformterve Pestalozzi szellemében (1817)
Farczádi Józsa János kézikönyve (1817)
Az első tudományos igényű hazai nevelés elméleti mű
Kitekintés
