A felsőoktatás-pedagógia kihívásai a 21. században
Paraméterek
| Szerző | Sárdi Csilla |
| Cím | A felsőoktatás-pedagógia kihívásai a 21. században |
| Alcím | Problémák és megoldási javaslatok |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 234 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9955 35 6 |
Eredeti ár:
2.715 Ft
2.579 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A kézikönyv öt fejezetre tagolva tárgyal olyan pedagógiai és módszertani kérdéseket, amelyekkel a felsőoktatásban tanító kollégák maguk is nap mint nap szembesülhetnek munkájuk során. |
|
|
|
Leírás
Napjainkban a felsőoktatás gyökeres átalakulásának vagyunk tanúi nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. Ezt az átalakulást olyan tényezők indukálják, amelyek a társadalom más szegmenseire is erőteljes hatást gyakorolnak, és amelyeket lehetetlen figyelmen kívül hagyni. A globalizáció következményeként a munkaerőpiac elvárásai világszerte megváltoztak, így másfajta tudásra és képességekre van szükségük azoknak a diplomás munkavállalóknak, akik meg szeretnének felelni az új kihívásoknak. A tudásalapú társadalom kialakítása érdekében nagy számban van szükség magasan képzett szakemberekre, ennek egyértelmű következménye, hogy a felsőoktatás elvesztette elitképző funkcióját, helyette a tömegesedés jelei figyelhetők meg. Ezt jelzi, hogy jóval nagyobb számban vannak jelen hallgatók az intézményekben ma, mint az 1990-es évek elején. A tömegesedés mellett megfigyelhető az is, hogy napjainkban a felsőoktatásban tanulók összetétele meglehetősen heterogénné vált. Így például a korosztályi összetétel sem korlátozódik már pusztán a fiatal felnőttekre, hiszen az élethosszig tartó tanulás jegyében a teljes felnőtt lakosság részt vehet különböző képzésekben, amelyek típusa és irányultsága szintén nagy változatosságot mutat.
A fent vázolt tendenciák olyan kihívások elé állítják a felsőoktatási intézményeket, amelyeket működésük minden szintjén figyelembe kell, hogy vegyenek, és amelyek mind strukturális, mind tartalmi szempontból jelzik a változtatások szükségességét. Mindezt elősegítendő született meg az a közös európai összefogás, amely bolognai folyamat néven vált ismertté, és amelynek hatása, eredményei és következményei a magyar felsőoktatásban is jól érzékelhetők. A bolognai folyamat magyarországi eredményeit is ismertető tanulmány (Westerheijden et al. 2010) felhívja a figyelmet arra, hogy a reformok eredményei eddig elsősorban a felülről jövő intézkedések, a törvénykezés és a rendeletalkotás szintjén tapasztalhatók. Az ezekből következő mélyreható tar talmi változásokat illetően azonban nagyon sok még a tennivaló. A tartalmi változások fontos szegmense a felsőoktatás-pedagógia területe. A megváltozott elvárások, szükségletek, célkitűzések és célcsoportok, csak úgy, mint a megváltozott képzési szerkezet egyértelmű következménye, hogy a felsőoktatásban zajló pedagógiai munkának is meg kell újulnia, ha a társadalmi és gazdasági kihívásoknak sikeresen akar megfelelni. A kézikönyv célja, hogy ezt a munkát segítse elő átfogó ismeretek közvetítésével. Ezzel hiányt pótol, hiszen magyar nyelven kevés olyan szakirodalom lelhető fel, amely átfogó ismereteket közöl úgy, hogy azokra a pedagógiai kihívásokra koncentrál, amelyekkel a felsőoktatásban tevékenykedő oktatók napjainkban szembesülnek, miközben maga a képzés szintje is komoly pedagógiai felkészültséget igényel.
A kézikönyv öt fejezetre tagolva tárgyal olyan pedagógiai és módszertani kérdéseket, amelyekkel a felsőoktatásban tanító kollégák maguk is nap mint nap szembesülhetnek munkájuk során. Az egyes fejezeteken belül található tanulmányok szerzői a felsőoktatásban gyakorlatot szerzett oktatók, akiket a tevékenységük során gyűjtött tapasztalatok indítottak arra, hogy az érzékelt jelenségekre, problémákra, tendenciákra fókuszálva kérdéseket tegyenek fel, és lehetséges válaszokat adjanak meg úgy, hogy az érintett kérdéskör elméleti kereteit, gyakorlati aspektusait, illetve kutatási eredményeit figyelembe veszik.
Eötvös József Könyvkiadó, 2012.
Szerkesztette: Sárdi Csilla
Lektor: Bárdos Jenő, Schaffhauser Franz
Tartalom
Köszönetnyilvánítás (Sárdi Csilla)
Sárdi Csilla: A felsőoktatás-pedagógia megújulási tendenciái
Irodalom
I. Kitekintés: a felsőoktatás-pedagógia kontextusa
Mile Anikó: Tudás és tanulás a világháló korában
1. Bevezetés
2. Tudásértelmezések napjainkban
3. Tudásszerveződési formák a kognitív tudományokban
4. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges tudás
5. A tanulás és tudás horizontális szemlélete és a világháló
6. Digitális bennszülöttek és bevándorlók
7. Összegzés
Irodalom
Kállai Mária: A minőségfejlesztés mint a pedagógiai fejlesztés eszköze
1. Bevezetés
1.1. A tanulmány elkészítésének tapasztalati háttere
1.2. A minőségfejlesztő mestertanár szak kapcsolódása
2. Megközelítések, felmerülő kérdések
3. A minőségfejlesztés mint pedagógiai fejlesztőeszköz
3.1. A Comenius 2000 ágazati program
3.2. A jelenlegi törvényi szabályozás
3.3. A minőség és az iskolavezetés
3.3.1. A stratégia megvalósítási módjai
3.3.2. A minőség szintjei
4. Iskola a helyi társadalomban – Iskola és fenntartó
5. Összegzés
Irodalom
Mócz Dóra: A felnőttképzés munkaerő-piaci jelentősége
1. A felnőttképzés munkaerő-piaci jelentősége
1.1. Országos munkaerő-piaci helyzetkép
2. Részvétel a felnőttkori tanulásban
3. A felnőttek szakmai képzésének intézményrendszere és részvételi adatai
3.1. Munkaerő-piaci képzések
3.1.1. Iskolarendszeren kívüli szakképzés
3.1.2. Képzés mint aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz
3.1.3. Munkaviszonyban állók képzése
4. Összegzés
Irodalom
II. Alap- és mesterképzési szakok fejlesztésének kérdései
Hervainé Szabó Gyöngyvér: A pedagógiai módszertani alapelvek érvényre juttatása a szociális munka alapszakon és a minőségfejlesztő tanár mesterszakon
1. A Kodolányi János Főiskola pedagógiai módszertani alapelvei és a professzionalizáció
2. A rendszerközpontú nézőpontok beemelése a képzési folyamatok megalapozásába
2.1. A felsőoktatás-szolgáltatás domináns logikaalapú értelmezése
2.2. Az egzisztencialista pedagógia mint a felelős tanulás kognitív háttere
2.3. Az interpretatív szociológia módszerei a hallgatói személyiség feltárásában
3. Az üzleti tudományok módszerei az eredményes hallgatói életút megteremtésében
3.1. Az appreciative inquiry vagy értékelő kérdezés technikája (AI)
3.2. Interakcionalista coachingtechnikák és -módszerek az oktatás eredményességének növelésében
3.3. A kaizen filozófián alapuló coaching beemelése a tanulási folyamatba
3.4. A személyes kiegyensúlyozott mutatószám
4. Összegzés
Irodalom
Kátay Ákos – Rátz Tamara: Kompetenciafejlesztés a turisztikai képzésben a szakmai gyakorlat keretében
1. Bevezetés
2. A szakmai gyakorlat a tervezéstől a teljesülésig
2.1. A szakmai gyakorlat követelményrendszere a turizmus-vendéglátás alapszakon
2.2. A szakmai gyakorlat szervezése és lebonyolítása a KJF Turizmus Tanszékén
2.3. A szakmai gyakorlat értékelése a KJF Turizmus Tanszékén
3. Turizmus-vendéglátás szakos hallgatók észlelt kompetenciáinak vizsgálata a KJF Turizmus Tanszékén
3. 1. Az elvégzett kutatás alapvető jellemzői
3.2. A gyakornokok képességeinek és készségeinek megítélése
4. Összegzés
Irodalom
Sárdi Csilla: A tantervtervezés kérdései az anglisztika szakon a bolognai folyamat tükrében
1. Bevezetés
2. A tantervtervezés kontextusa: a bolognai folyamat Magyarországon
3. Az anglisztika szak tantervének keretei: a képzési és képesítési követelmények
4. A KJF anglisztika szak tanterve 2006-ban
5. A tanterv átalakítása
5.1. A tanterv átalakításának céljai
5.2. A tanterv átalakítása során elvégzett feladatok
6. Összegzés
Irodalom
III. Innováció a felsőoktatás módszertanában
Bordás Sándor: A hallgatói személyiségfejlesztés módszerei a pszichológia oktatásában
1. Bevezetés
2. Az önfeltárás szakasza
3. Az asszertív viselkedés szakasza
4. A konfliktus szakasza
5. Az IQ-EQ kérdése
6. A kommunikáció szakasza
7. Összegzés
Irodalom
Éger Istvánné: Az új generáció oktatásának módszertani kihívásai a közgazdasági képzésekben
1. Bevezetés
2. Milyen is az új generáció
2.1. Tehetség
2.2. A tökéletes élmény
3. Y-generáció
4. Tudás- és/vagy erkölcsalapú társadalom a cél
5. Lehet-e a mérhető tananyagot, a mérőszám nélküli erkölcsöt és az élményt ötvözni a tanítási gyakorlatban
5.1. Az oktatófilm
6. Összegzés
Irodalom
Réthy Endréné: Új szervezési és módszertani megoldások a tanári mesterképzés kontaktóráin
1. A tanárképzés tartalmi és módszertani megújulásának szükséglete, a kérdéskör aktualitása
2. A megváltozott hallgatóság jellemzői
3. Képzési cél
4. A gyakorlatorientált strukturált képzés
5. Kérdőíves felmérés a hallgatók körében
6. Összegzés, jövőbeli esélyek
Irodalom
Torgyik Judit: A projektmódszer alkalmazási lehetőségei a felsőoktatásban
1. Mi a projekt
2. Mi a haszna a projektmódszer alkalmazásának
3. A projektek megvalósításának menete
4. Jó gyakorlatok a projektmódszerrel kapcsolatban
5. Összegzés
Irodalom
Tóth-Bordásné Marosi Ildikó: Oktatási-tanulási paradigmaváltás közös tanári-tanulói oktatási módszerek alkalmazásával
1. Szakirodalmi háttér: Miért?
2. Az elmélet és a gyakorlat illesztése: Hogyan?
3. A gyakorlat: Mit?
3.1. A szemináriumi tanár-diák közös munka célkitűzései, értékrend
3.2. Csoportalakítás
3.3. Csoportszerepek
3.4. A tanulási folyamat
3.5. Az értékelés
3.6. Oktatói szerepek
4. Tapasztalatok, eredmények
5. Összegzés
Irodalom
IV. Az információs és kommunikációs technológia alkalmazása a felsőoktatásban
Alitisz Ágnes Zsuzsanna: Távoktatással kapcsolatos újítások és tapasztalatok a közgazdasági képzésekben
1. A távoktatás mint új kihívás
2. A tanulási útmutató összeállítása
2.1. A tantárgy sajátosságai
2.2. Az egyéni tananyag feldolgozásának nehézségei
2.3. Tapasztalatok a tanulási útmutatóról
3. Az online konzultációk szerepe a tanítási folyamatban
3.1. Az online konzultációk átalakulásának folyamata
3.2. Az előzetes feladat kijelölésének hasznossága
3.3. Szempontok a feladatkiválasztás során
3.4. Az online konzultáció levezetése
3.5. Az online konzultációról szerzett tapasztalatok
4. A példatár mint kiegészítő rásegítő eszköz
4.1. A példatár összeállításának céljai
4.2. A példatár szerkesztésének szempontjai
4.3. Hallgatói visszajelzések
5. Összegzés
Irodalom
1. Függelék. Tanulási útmutató
2. Függelék. Példa egy előzetes feladatra
3. Függelék. A példatár egy kiválasztott feladata
Lőrinczné Bencze Edit: A távoktatási tananyagok felhasználásának új lehetőségei a társadalomtudományi képzésben
1. Bevezetés
2. A távoktatás és az e-learning fogalma
3. Távoktatás és rendszerszemlélet
4. A távoktatásos képzési forma sajátosságai és használatának előnyei a tanítási-tanulási folyamatban
5. A blended learning típusú távoktatás a társadalomtudományi képzésben
6. A társadalomtudományi képzés e-learning tananyagainak felépítése és fő jellemzői
6.1. A tananyagok didaktikai tagolása
6.2. A tananyagok fő jellemzői
7. Összegzés
Irodalom
Hoffmann Orsolya: Online tananyagfejlesztés lifelong learning szemléletben
1. Bevezető
2. A kutatás módszertani háttere
3. A partnerországok képzési programjainak összehasonlítása
3.1. A képzések típusai, az EQF-ajánlással való kompatibilitásuk, végzettség, a végzettség elismertsége az adott országban
3.2. Felépítés: a képzés egységei, időkerete
3.3. A képzés célcsoportja, a képzésben való részvétel feltételei
3.3.1. A képzésben való részvétel bemeneti feltételei
3.3.2. Idegen nyelvi kompetencia
4. Következtetések, ajánlások a későbbi fejlesztőmunkához
Irodalom
Szűts Zoltán: Online források használata az alapképzési szakok oktatásában
1. Bevezetés
2. A sebesség problematikája
3. Hitelesség
3.1. A Wikipédia és a wikik
3.2. A Google szolgáltatásai
4. Új típusú kritikai ismeretek
5. A másolás-beillesztés kísértete
6. Összegzés
Irodalom
V. Új megoldások az értékelésben
Bábosik István: A formáló-segítő értékelés alkalmazása a felsőoktatásban
1. Az értékelés szakszerű alkalmazásának fontossága
2. A felsőoktatás korosztályának viszonyulása az értékelő hatásokhoz: az énkép és a szorongás összefüggései
3. A formáló-segítő értékelés jellemzői és előnyei
4. A formáló-segítő értékelés alkalmazásának lehetőségei a felsőoktatásban
5. A vizsga-előkészítő tréningek levezetése
6. A vizsga-előkészítő tréningek előnyei
7. Összegzés
Irodalom
Dancsó Tünde: Alapképzési szakos hallgatók informatikai készségeinek mérése
1. Bevezetés
2. A formális képzések célja
2.1. Az informatikai készségek fejlesztése
2.2. A technikai és kommunikációs készségek fejlesztése
3. Kutatás: Az informatikai készségek felmérése
3.1. A vizsgálat célja és menete
3.2. Eredmények
3.2.1. A kurzus eredményessége
3.2.2. A különböző előismeretekkel jellemezhető hallgatók fejlődése
3.2.3. A gyengébb előzetes tudású hallgatók fejlődése
3.2.4. A több előzetes tudást hozó hallgatók fejlődése
3.2.5. Az egyes itemekben mérhető változások
3.2.6. A fejlődés igazolása
3.2.7. Témánkénti önértékelés
3.2.8. Hiányzások
3.2.9. A kurzus előnyei, hiányosságai
4. Összegzés
Irodalom
Kiszely Zoltán: Egy anglisztika szakon használt szakdolgozati értékelési skála megújításának alapelvei és alkalmazásának első eredményei
1. Bevezetés
2. Értékelési skálák kifejlesztése: szakirodalmi áttekintés
2.1. Az értékelési skálák fajtái
2.2. Az értékelési skálák kifejlesztésének menete
2.3. Az értékelőskálák jóságának vizsgálata
3. Szakdolgozat a KJF anglisztika szakán
4. A szakdolgozati értékelőskála átdolgozása a KJF anglisztika szakán
5. Az átdolgozott szakdolgozati értékelőskála beválása: első eredmények
5.1. Leíró statisztika, korrelációk és különbözőségvizsgálatok a teljes adatállomány esetén
5.2. Leíró statisztika, korrelációk és különbözőségvizsgálatok a teljes adatállomány esetén egy értékelő kizárásával
5.3. Leíró statisztika, korrelációk és különbözőségvizsgálat a három alcsoportban
6. Összegzés
Irodalom