A fajok eredete
Paraméterek
Szerző | Charles Darwin |
Cím | A fajok eredete |
Alcím | Természetes kiválasztás útján (4. kiadás) |
Kiadó | Typotex Kiadó |
Kiadás éve | 2009 |
Terjedelem | 496 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 9664 44 9 |
Az evolúcióelmélet klasszikus művének bevezetővel és jegyzetekkel ellátott új fordítása. Aktualitását a korábbi fordítások nehéz megszerezhetőségén kívül ezek elavultsága adja, továbbá az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mutatkozó mind nagyobb érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban. |
|
|
Leírás
Az evolúcióelmélet klasszikus művének bevezetővel és jegyzetekkel ellátott új fordítása. Aktualitását a korábbi fordítások nehéz megszerezhetőségén kívül ezek elavultsága adja, továbbá az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mutatkozó mind nagyobb érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.
Darwin monumentális műve, A fajok eredete másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségből. Ma éppúgy lelkes ünneplés és heves ellenzés veszi körül, mint megjelenése idején, 1859-ben. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része, de a tudományt és az evolúciót elutasítók figyelmét is joggal vonja magára. Mi e tartós siker titka? Egyrészt az, hogy A fajok eredete világos logikájú, a mai biológia és geológia fényében is helytálló szemléletű, átfogó munka. Hatalmas ívű érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, mint Darwin maga mondja, a könyv „egyetlen hosszú gondolatmenet”, olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze. Az evolúcióelmélet részproblémái iránt érdeklődők vagy az elméletet egészében elutasítók pedig ma egyaránt e Darwin által felállított lánc elemeit vizsgálgatják. Más szóval A fajok eredete kétféle értelemben is modern mű: mind ismeretközlő funkcióját tekintve, mind pedig abban, hogy felmutatja, vagy számos esetben előre megsejti azokat a gondolati fordulópontokat, amelyek az evolúció kérdését a mai napig olyan izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszi. A pszichológia, a filozófia, az ismeretelmélet, a szociológia, a nyelvészet és még számos más tudományterület frontvonalában ma sikerrel hasznosítják Darwin örökségét.
Typotex Kiadó, 2009.
Az evolúciós gondolat-sorozat
Írta: Charles Darwin
Fordította: Kampis György
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Történeti vázlat a fajok eredetére vonatkozó nézetek munkánk első megjelenését megelőző fejlődéséről
Bevezetés
I. FEJEZET A háziasítás során végbemenő változások
A megszokás és a részek használatának vagy nemhasználatának hatása; korrelatív változások; öröklődés – A háziasított változatok sajátosságai; a változatok és fajok megkülönböztetésének nehézségei; a háziasított változatok egy vagy több fajból váló származása – A házigalamb fajtái, különbségeik és származásuk – A kiválasztás régebben követett elvei és ezek hatása – Szándéktalan kiválasztás – Az ember kiválasztó képességére nézve kedvező körülmények
II. FEJEZET Változás a természetben
Egyedi különbségek – Kétséges fajok – A nagyon elterjedt, jól eloszlott és gyakori fajok változnak a legtöbbet – A nagyobb nemzetségek fajai mindenütt gyakrabban változnak, mint a kisebbeké – A nagyobb nemzetségek sok faja hasonlító a változatokhoz, mert egymásnak közeli, de nem egyenlő fokú rokonai, és korlátozott az elterjedésük – Összefoglalás
III. FEJEZET A létért folyó küzdelem
A létért való küzdelem fogalmának tág értelmű használata – A mértani haladvány szerinti növekedés – A szaporodási korlátok jellege – Az állatok és növények egymással való bonyolult kapcsolatai a létért folyó küzdelemben – A létért folyó küzdelem egyazon faj egyedei és változatai között a legerősebb
IV. FEJEZET A természetes kiválasztás, vagyis a legalkalmasabbak fennmaradása
Szexuális kiválasztás – Példák a természetes kiválasztásra, vagyis a legalkalmasabbak fennmaradására – Az egyedek kereszteződése – Az új formák természetes kiválasztás révén való létrejöttéhez kedvező körülmények – Kihalás a természetes kiválasztás következtében – A jellegek szétválása – A természetes kiválasztás működésének valószínű hatásai a közös ősök leszármazottaira a jellegek szétválása és kipusztulás révén – A szervezet fejlődési fokairól – A jellegek konvergens fejlődése – A fejezet összefoglalása
V. FEJEZET A változás törvényei
A szervek használatának és nemhasználatának hatása, ahogyan azt a természetes kiválasztás szabályozza – Akklimatizáció – Kapcsolt változás – Kompenzáció és gazdaságosság a növekedésben – Az ismétlődő, csökevényes és alacsony szervezettségű struktúrák változékonyak – Az egyes fajoknál különös mértékben vagy különös módon fejlett részek a rokon fajok hasonló részeivel összehasonlítva nagyon változékonyak – A faji jellegek változékonyabbak, mint a nemzetség közös jellegei – A másodlagos nemi jellegek változékonyak – Különböző fajok egymáshoz hasonlóan változnak, és az egyik faj változata gyakran egy rokon faj megkülönböztető jegyét veszi fel, vagy pedig egy közös ős tulajdonságaira üt vissza – Összefoglalás
VI. FEJEZET Az elmélet nehézségei
Az átmeneti változatok hiánya vagy ritkasága – A különleges életmódú és felépítésű élőlények eredete és változása – Különösen tökéletes és bonyolult szervek – Az átmenet módozatai – A természetes kiválasztás elméletének különleges nehézségei – A természetes kiválasztás hatása a látszólag csekély fontosságú szervekre – Mennyiben igaz a haszonelvűség tana, és honnan származik a szépség? – Összefoglalás: a természetes kiválasztás elmélete magában foglalja a fajta egységére és a létezés feltételeire vonatkozó törvényeket
VII. FEJEZET Különféle kifogások a természetes kiválasztás elmélete ellen
VIII. FEJEZET Az ösztönről
A szokások vagy ösztönök örökletes megváltozásai a háziállatoknál – Különleges ösztönök – Ellenvetések az ösztönökre alkalmazott természetes kiválasztás elméletével kapcsolatban: ivartalan és terméketlen rovarok – Összefoglalás
IX. FEJEZET Hibridizáció
A terméketlenség fokozatai – A hibridek és az első kereszteződések terméketlenségét szabályozó törvények – A terméketlenség eredete és okai első kereszteződéseknél és hibrideknél – Reciprok dimorfizmus és trimorfizmus – A keresztezett változatok és utódaik termékenysége nem általános – A hibridek és keverékek összehasonlítása - függetlenül attól, hogy mennyire termékenyek – A fejezet összefoglalása
X. FEJEZET A geológiai adatok hiányosságáról
Időtartamok meghatározása a lerakódás sebessége és a lepusztulás mértéke alapján – Az őslénytani gyűjtemények szegényességéről – Miért hiányzik számos közbenső változat az egyes formációkban? – Rokon fajok egész csoportjainak hirtelen felbukkanása – Rokon fajok csoportjainak hirtelen megjelenése a legalsóbb ismert fosszilis rétegekben
XI. FEJEZET Az élőlények földtörténeti sora
A kihalásról – Az életformák csaknem egyidejű változásai a Földön – A kihalt fajok rokonsága egymással és a ma élő formákkal – A régi és a ma élő formák fejlettsége – Azonos területeken azonos típusok fejlődnek a kései harmadkorban – Az előző és a jelen fejezet összefoglalása
XII. FEJEZET A fajok földrajzi elterjedése
A teremtés feltételezett központjai – Az elterjedés módjai – Elterjedés a jégkorszak alatt – Váltakozó jégkorszakok északon és délen
XIII. FEJEZET A fajok földrajzi elterjedése (folytatás)
Édesvízi élőlények – Az óceáni szigetek lakóiról – A kétéltűek és a szárazföldi emlősök hiánya az óceáni szigeteken – Kapcsolat a szigetek és a legközelebbi szárazföldek lakói között – Az előző és a jelenlegi fejezet összefoglalása
XIV. FEJEZET Az élőlények egymás közti viszonyai. Morfológia. Embriológia. Csökevényes szervek
Osztályozás – Analóg hasonlóságok – Az élőlényeket összekötő rokonság természetéről – Morfológia – Egyedfejlődés és embriológia – Csökevényes, satnya és elveszett szervek – Összefoglalás
XV. FEJEZET Összefoglalás és befejezés
Tárgymutató