A didaktika kézikönyve
Paraméterek
| Szerző | Falus Iván |
| Cím | A didaktika kézikönyve |
| Alcím | Elméleti alapok a tanítás tanulásához |
| Kiadó | Akadémiai Kiadó |
| Kiadás éve | 2022 |
| Terjedelem | 844 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 454 842 3 |
|
A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek. |
|
|
|
Leírás
A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról.
A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.
Akadémiai Kiadó, 2022.
Főszerkesztő: Falus Iván
Szerkesztette: Zagyváné Szűcs Ida
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
Előszó
A szerzőkről
I. FEJEZET A tanítás-tanulás értelmezésének történeti alakulása, változása
A tudomány előtti elképzelések a tanításról-tanulásról
A didaktika (oktatáselmélet) tudományos megközelítése
A megszülető pedagógiai diszciplína didaktikai koncepciójának alakulása, változása
A didaktikai irányzatok jellemzői a 20. század második felében
A didaktika differenciálódására, integrálódására ható irányzatok
Elmélet kontra gyakorlat
Összegzés
Feladatok
Irodalomjegyzék
II. FEJEZET Oktatás és társadalom
Kihívások
Esélyegyenlőtlenségek a tanulás-tanítás folyamataiban
Az adaptív pedagógiai elmélet érvényesíthetősége az oktatásban
Szelekció a közoktatásban
Irodalomjegyzék
III. FEJEZET A tanulás
Tanulásképek (tanulásfelfogások, tanuláselméletek)
Konstruktivista pedagógia
Önszabályozott tanulás, a tanulás tanulása
Irodalomjegyzék
IV. FEJEZET A tanulási környezet
Miért fontos a tanulási környezet?
Hogyan értelmezzük a tanulási környezet fogalmát?
A tanulási környezet értelmezésének változásai
Tanulás és tanulási környezet
Tanulási tevékenységek és tanulási terek
A tanulási környezet tervezésének, fejlesztésének és vizsgálatának lehetőségei
Összefoglalás
Feladatok
Irodalomjegyzék
V. FEJEZET A tanuló
A gyermek- és az ifjúkor a változó időben
A tanulók és az iskolák
A tanulók és a tanulócsoportok megismerése, megértése
Összefoglalás
Feladatok
Irodalomjegyzék
Melléklet
VI. FEJEZET A tehetséges gyermek, tanuló
A tehetség meghatározása
A tehetség kialakulásának feltételei, előfordulása
A tehetség összetevői, tehetségmodellek
A tehetség irányai, tehetségtípusok
Tehetségsegítés, tehetségfejlesztés
A tehetséggondozó pedagógus
Összegzés
Feladatok
Irodalomjegyzék
VII. FEJEZET A sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskolában
Az integráció és az inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
Az integrált és az inkluzív oktatás előnyei, lehetséges nehézségek és ezek összefüggései a feltételekkel
A speciális szükségletek figyelembevételével szervezett tanulás
A sajátos nevelési igény egyes típusaiba tartozó gyermekek legfontosabb jellemzői a tanulás szempontjából
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának jogszabályiháttere
A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséget mutató gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának tartalmi szabályozása
A gyógypedagógiai támogatás formái és lehetőségei, a többségi pedagógusok és a gyógypedagógusok együttműködésének szükségessége
Differenciált tervezés – egyénre szabott értékelés
Feladatok
Irodalomjegyzék
Melléklet
VIII. FEJEZET Fokozott figyelmet érdemlő tanulói csoportok nevelésével és oktatásával összefüggő kérdések
A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak, a társadalom fejlődéséhez kapcsolódó fázisok, modellek
A fokozott figyelmet érdemlő csoportok nevelésének és oktatásának oktatásszervezési sajátossága
A társadalmi egyenlőtlenség megjelenése a magyar közoktatásban
A fokozott figyelmet érdemlő csoportokhoz kapcsolódó méltányosság értelmezése
A fokozott figyelmet érdemlők iskolába lépés előtti és utáni gondozása, felzárkóztatása
A pedagógus kompetenciái a fokozott figyelmet érdemlő tanulók megsegítéséhez
Összefoglalás
Feladatok
Irodalomjegyzék
Melléklet
IX. FEJEZET A pedagógus
A „jó pedagógus” értelmezési lehetőségei
A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása
A reflektivitás szerepe a problémamegoldásban és a szakmai fejlődésben
Feladatok
Irodalomjegyzék
X. FEJEZET Az oktatás célrendszere
A jövőkép meghatározó szerepe az oktatási célok kiválasztásában
Az oktatással kapcsolatos elvárások, kitűzött célok összehangolása
Az oktatás eredményességét, az oktatási célok elérését értékelő pedagógiai módszerek problémái
Az oktatási cél fogalma
Az oktatási cél funkciói
Az oktatási célok kiválasztása
Az oktatási célok osztályozása
Az általános célok konkrét követelményekké alakítása
Összefoglalás
Feladatok
Irodalomjegyzék
XI. FEJEZET Az oktatás tartalma
A tudás
Tudomány és tananyag
Összefoglalás
Feladatok
Irodalomjegyzék
XII. FEJEZET Az oktatás tartalmi szabályozása
Az oktatás tartalmi szabályozásának eszközei
A tanterv
Oktatási programok
Irodalomjegyzék
XIII. FEJEZET Az oktatás folyamata
Az oktatás folyamatának fogalmi meghatározása
Az önszabályozott tanulás fejlődése az oktatás folyamatában
Az önszabályozott tanulás kiépítésének támogatása az oktatás folyamatában
Összegzés
Feladatok
Irodalomjegyzék
XIV. FEJEZET Az oktatás stratégiái
Az oktatási stratégia fogalma
Az oktatási stratégiák csoportosítása
Összegzés
Feladatok
Irodalomjegyzék
XV. FEJEZET Az oktatás szervezési módjai/munkaformái
A frontális munka értelmezése
Az egyéni munka
A párban folyó munka
A csoportmunka
Összegzés
Feladatok
Irodalomjegyzék
XVI. FEJEZET Az oktatás módszerei
Az oktatási módszerek értelmezése
Az oktatási módszerek
Összegzés
Feladatok
Irodalomjegyzék
XVII. FEJEZET Az oktatás eszközei és digitális technika
A taneszközök fejlődése
A taneszközök nemzedékbe sorolása, csoportosítása és használatuk alapelvei
A taneszközök és a digitális alkalmazások kiválasztása
A digitalizáció hatásának bemutatása
A digitalizációra épülő stratégiák: a fordított osztályterem, a játékosítás, a digitális történetmesélés
Összegzés
Linkek
Feladatok
Irodalomjegyzék
XVIII. FEJEZET Az oktatás szervezeti keretei és formái
Az oktatás szervezeti keretei
Az oktatás szervezeti formái
Lehetséges oktatás osztály- és tanórarendszer nélkül is?
Összegzés
Feladatok
Irodalomjegyzék
XIX. FEJEZET A pedagógiai értékelés
Az értékelés humánökológiai szempontú megközelítése
Osztálytermi értékelés
Összegzés
Feladatok
Irodalomjegyzék
Melléklet
XX. FEJEZET Az oktatómunka tervezése
A tervezési tevékenység sajátosságai
Az oktatástervezés intézményi szintjei
Sajátos alternatív tervezési folyamat, a távoktatás/online oktatás tervezése
Összefoglalás
Feladatok
Irodalomjegyzék
XXI. FEJEZET Az iskola szervezete
Szervezeti jellemzők az iskolában
Az iskola mint közösség
Tanuló szervezet és szervezeti tanulás
Feladatok
Irodalomjegyzék
XXII. FEJEZET A kezdő pedagógus
A kezdő tanárok legfontosabb problémái
A szakmai fejlődés támogatása
A kezdő lépések
Az óramegfigyelés és óraelemzés
Tanulásszervezés és fegyelmezés a kezdő pedagógus gyakorlatában
Összegzés
Feladatok
Irodalomjegyzék
XXIII. FEJEZET Kutatásmódszertani alapismeretek a kutatásalapú pedagógusképzésben
A kutatásalapú tanárképzés megjelenése és terjedése
Pedagógusok kutatásmódszertani ismeretei és attitűdjei
A szakirodalom forrásai, műfajai és feldolgozása
Egy tipikus folyóiratcikk szerkezeti és tartalmi elemei
A kutatótanári attitűd és a leggyakoribb adatgyűjtési és adatfeldolgozási lehetőségek
Kutatásetikai tudnivalók
Néhány szó a „nyílt tudomány” eszméjéről
Feladatok
Irodalomjegyzék
Tárgymutató
Kapcsolódó kiadványok
