Leírás
A szerzők kísérleti pszichológiai eredmények alapján, hosszú évek során jutottak el odáig, hogy teljesen átfogalmazzák a depresszió addigi lélektani elméleteit; és a depresszió megértésében a leglényegesebb elemnek azt a momentumot tartsák, ahogyan a beteg leírja önmagát és tapasztalatait. A depressziós beteg általában negatívan értékeli saját magát, a külvilágot és a jövőt – negatív konstrukcióival eltorzítja a valóságot. A kognitív viselkedésterápiának nevezett kezelési mód ezeknek a gondolati torzításoknak a korrekcióját célozza. Végeredményben egy nagyon kiérlelt, megalapozott kezelési kézikönyv született, amely most a hazai olvasóknak is közkincse lehet.
Beck és munkatársai könyvének lefordításával korszakalkotó munka jutott el a magyar olvasóhoz. Ez a monográfia alapozta meg igazán annak a szemléletnek a jogosultságát, amely az ember pszichés zavarainak kezelésében – úgymond – visszahelyezte jogaiba a tudatosságot, a személyiség racionális, tudatos gondolkodását. Az 1960-as években már érlelődött ez a fordulat, miután a tudattalant trónra emelő pszichoanalízis meglehetősen költséges, a gyógyulás ígéretével viszont fukar gyakorlata egyre kevésbé tudta kielégíteni a lélekgyógyászatban is teret nyert modern igényeket: a pszichés zavar gyors, eredményes gyógyítását, illetve azt, hogy a szolgáltatást igénybe vevő tudja, költséges kezelése milyen eredményt hoz. A kognitív terápiás gyakorlat elterjedésével gyors ütemben kezdett csökkenni az a távolság, amely azelőtt a pszichoterápiát az egyre inkább szolgáltató egészségügytől elválasztotta. A depresszió – akár mint érzelmi állapot, akár mint megbetegedés – rendkívül elterjedt. A felnőtt lakosság legkevesebb 12%-ának már volt vagy a jövőben lesz kezelést igénylő depressziós állapota. És nemcsak az emberi szenvedés hatalmas a depresszió miatt – az egészségügyi költségek is azok. Az utóbbi két évtizedben egyre többet tudunk a depresszió pszichobiológiájáról, egyre hatékonyabb gyógyszerekkel rendelkezünk. Ennek ellenére a depresszió és baljóslatú jelzője, az öngyilkosság aránya lényegesen nem változik. Ennek magyarázata nyilvánvalóan nemcsak az, hogy a gyógyszeres kezelés csak a depressziós egyének kisebb részénél eredményes. Beck szerint valószínűleg arról van szó, hogy akit gyógyszerrel kezelnek, az problémáját egy kémiai egyensúlyzavarnak tulajdonítja, a javulását pedig a gyógyszer hatásának. Következésképpen, csökken annak valószínűsége, hogy az egyén kialakítja és igénybe veszi saját megküzdő mechanizmusait, belső forrásait depressziója leküzdésére. A korábban gyógyszerrel kezeltek viszonylag magas aránya (kb. 50% a gyógyszeres kezelés befejezését követő évben) azt sugallja, hogy ez az okfejtés valószínűleg helytálló. Magától értetődik tehát, mennyire jelentős volt a depresszió kognitív pszichoterápiájának kidolgozása, amely sok évi kutatás és klinikai gyakorlat; klinikusok, oktatók és páciensek együttműködésének a végeredménye. Az alap, amelyre építkezik, az emberi magatartás megismerésében az 1950-60-as években bekövetkezett hatalmas fejlődés, melyet ma a pszichológia úgynevezett kognitív forradalmának nevezünk.
Paraméterek
| Sorozat | Kognitív viselkedésterápiás sorozat |
| Szerző | Beck, Aaron T. – Rush, A. John – Shaw, Brian F. – Emery, Gary |
| Cím | A depresszió kognitív terápiája |
| Kiadó | Animula Kiadó |
| Kiadás éve | 2003 |
| Terjedelem | 325 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | ANIM01 |
Tartalom
Előszó
Áttekintés
A depresszió problémája
A pszichoterápia jelentősége a depresszióban
A kognitív terápia meghatározása
Mi az új a kognitív terápiában?
Kognitív modellek: történeti áttekintés
A depresszió kognitív modellje
A kognitív triász fogalma
A depresszív gondolkodás strukturális szerveződése
Hibás információfeldolgozás
A depressziós hajlam és a depresszió kialakulása
A reciprok interakció modellje
A depresszió kognitív tényezőinek elsőbbsége
Kognitív forradalom: tudományos és depresszív paradigmák
A depresszió kognitív terápiájának vezetéséhez szükséges feltételek
A kognitív terápia korlátai
A kognitív terápia elsajátításának gyakori csapdái
A kognitív terápia hatásának maximalizálása
Érzelmek szerepe a kognitív terápiában
Az érzelmek azonosítása és kifejezése
Az érzelmek szerepe a terápiás kapcsolatban
Az érzések szabadjára engedése
A terápiás kapcsolat a kognitív terápiában
A terapeuta kívánatos jellemzői
Melegség
Pontos empátia
Hitelesség
A terápiás interakció
Alapvető bizalom
A raport jelentősége
A terápiás együttműködés
A „nyers adatok” feltárása
Az introspekcióból származó adatok hitelesítése
A háttérben meghúzódó feltevések vizsgálata
Kísérletek felállítása
A házifeladatok kijelölése
„Nonkollaboratív” terápiás technikák
„Áttételes” és „viszontáttételes” reakciók
A terápiás interjú struktúrája
Speciális irányelvek a terapeuta számára
A páciens „személyes világképének” elfogadása
Kerüljük a páciens „címkézését” és az értékítéleteket!
Az önpusztító magatartást ne magyarázzuk „tudattalan vágyakkal”!
Az aktivitási szintet és a struktúrát igazítsuk a páciens szükségleteihez!
A kérdezés mint fontos terápiás eszköz
Vitatkozás és kioktatás helyett inkább kérdezzünk!
Alkalmazzuk megfontoltan a humort!
A kognitív terápia formális struktúrája
Készítsük fel a pácienst a kognitív terápiára!
Készítsünk terápiás tervet minden ülésre!
Az ülés elején készítsük el a napirendet!
Dolgozzunk ki konkrét hipotéziseket és ellenőrizzük azokat!
Kérjünk visszajelzést a pácienstől!
Végezzünk és végeztessünk tömör összegzéseket!
Hasznosítsuk a rokoni szálakat!
Alkalmazzunk kiegészítő technikákat!
Az első interjú
Az első interjú elkezdése
A lényeges információk feltárása
Diagnosztikai információk
A mentális státusz vizsgálata
A „legfőbb panasz” „céltünetbe” fordítása
Az első interjú terápiás céljai
A céltünetek kiválasztása
A céltünetek ellensúlyozása
Fókuszálás a hibás információfeldolgozásra
Az első interjú során adott visszajelzések
Összefoglalás
Kezelés ülésről-ülésre: egy terápia tipikus lefolyása
Az ülések áttekintése
Esettörténet
Viselkedésterápiás technikák alkalmazása
Viselkedésváltozással elért kognitív változások
A tevékenységek beütemezése
Az uralás-érzés és a feladat-öröm képességének gyakorlására szolgáló technikák
A feladat-fokozatosság
Kognitív elpróbálás
Asszertív tréning és szerepjáték
Viselkedésterápiás technikák: elgondolás és időzítés
Kognitív technikák
A kognitív technikák alkalmazásának racionáléja
A racionálé elmagyarázása a páciensnek
A „kogníció” definiálása a páciens számára
A kogníciók hatása az érzelmekre és a viselkedésre
A kogníció és a friss élmények
Az automatikus gondolatok felderítése
Az automatikus gondolatok és képzetek vizsgálata és valóságvizsgálata
Reattribúciós technikák
Alternatív megoldások keresése
A diszfunkcionális gondolatok feljegyzése
Csuklószámláló használata
Összpontosítás a céltünetekre
A céltünetek és a technika kiválasztása
Affektív (érzelmi) tünetek
Szomorúság
Indukált düh
Figyelemelterelés
A humor használata
A diszfória kifejezési lehetőségeinek korlátozása
„Felső korlát a szomorúságnak”
„Fékezhetetlen” sírási időszakok
Bűntudatos érzések
Szégyen
Harag
Szorongás
Motivációs tünetek
A pozitív motiváció elvesztése és fokozott vágy az elkerülésre
Fokozott függőség
Kognitív tünetek
Döntésképtelenség
„Belefulladás” a problémákba
Önkritizálás
Abszolutisztikus (minden-vagy-semmi típusú) gondolkodás
Az összpontosítás és az emlékezet zavara
Viselkedéses tünetek
Passzivitás, elkerülés és tehetetlenség
A „gyakorlati problémák” kezelésének nehézsége
A szociális készségek zavarai
Szomatikus tünetek
Alvászavar
Az étvágy és a szexus zavarai
A tünetek szociális kontextusa
A szuicid páciens kezelésének különleges technikái
Az öngyilkosság kockázatának felbecsülése
Az öngyilkossági szándék mint kontinuum
Az öngyilkosság motívumainak vizsgálata
A mérleg átbillentése az élet javára
A reménytelenség kezelése
Problémamegoldás szuicid páciensekkel
Stressz-inokulációs tréning
Az öngyilkossági vágyak erősödései a terápia során
Interjú szuicid veszély esetén
Depressziogén feltevések
A diszfunkcionális feltevések azonosítása
A feltevések módosítása
A feltevések mint „céltünetek”
A „kellene” módosítása
A feltevések mint „személyes konstrukciók”
A feltevések mint önbeteljesítő jóslatok
A kognitív hibák alapját képező feltevések
A diszfunkcionális feltevések előnyeinek/hátrányainak számbavétele
A cselekvés szerepe a feltevések módosításában
Ellenérvek a pácienstől
Az önértékelésen alapuló feltevések támadása
A feltevések önkényes jellegének feltárása
A feltevések rövid- és hosszútávú hasznossága
A házifeladat beépítése a terápiába
A házifeladat elvégzésének elvei
A házifeladatok kijelölése
A feladatok végrehajtásának elősegítése
A házifeladattal kapcsolatos diszfunkcionális reakciók azonosítása
Aktivitási listák kidolgozása
A feladat-örömöt fokozó tevékenységek kiválogatása
Az uralás-érzést fokozó tevékenységek kiválogatása
Írott feljegyzések (jegyzőkönyvek) és kötelességek
A páciens szerepe a házifeladat megtervezésében
Különleges házifeladatok
Biblioterápia
Hangfelvétel készítése
Felkészítés a jövőbeli problémákra
Egy javasolt vázlat házifeladatok előírásához
Technikai kérdések
Irányelvek a terapeuta számára
A páciens terápiát gátló hiedelmei
A páciens terápiát gátló viselkedései
A befejezéssel és visszaeséssel kapcsolatos kérdések
A befejezés előkészítése
Aggodalmak a befejezés miatt
Az idő előtti befejezés
A tünetek gyors megszűnése
A terapeutával szembeni negatív reakciók
Javulás hiánya vagy visszaesés a terápia során
A befejezést követő visszaesés
Kognitív csoportterápia a depresszió kezelésében
Általános megjegyzések
Speciális klinikai megfontolások
Negatív összehasonlítások
Más csoporttagokra gyakorolt negatív hatások
„Egyetemes” és személyes torzítások
Formai szempontok
Problémaorientált és folyamatorientált csoportok
Zárt és nyílt csoportok
A terapeuta szerepe és a terapeuták száma
A csoport összetétele és létszáma
A terápia tartama és az ülések gyakorisága
Időhatáros szerződések
Egyéni terápiával kombinált csoportterápia
A terápiás ülések vezetése
Előkészítő interjúk
A technikai eljárások folyamata
Sajátos kezelési problémák
Jellegzetes terápiás manőverek
Félbeszakítások felhasználása
A csoporttagok használata „segédterapeutaként”
A kognitív csoportterápiával kapcsolatos empirikus vizsgálatok
Következtetések
Kognitív terápia és antidepresszáns gyógyszerelés
A páciens értékelése
A gyógyszereléssel való együttműködés fokozása kognitív változásokat kiváltó technikákkal
A kognitív terápia eredményességének vizsgálata
Szisztematikus vizsgálatok: depressziós önkéntesek
Szisztematikus vizsgálatok: depressziós klinikai páciensek
Melléklet
Beck depressziós kérdőív (BDI)
Szuicid gondolatok skála
Diszfunkcionális gondolatok naplója
Kognitív terapeuta alkalmassági listája
Házifeladatok szabotálásának lehetséges okai
A Center for Cognitive Therapy eredményességi vizsgálatainak kutatási protokollja
Egyéb anyagok és technikai segédeszközök
Irodalom
Név- és tárgymutató
Kapcsolódó kiadványok
Kognitív viselkedésterápia szorongó és depressziós gyermekeknek és serdülőknek
