A család mint erőforrás
Paraméterek
| Szerző | Engler Ágnes |
| Cím | A család mint erőforrás |
| Kiadó | Gondolat Kiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 208 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 693 796 6 |
|
A párkapcsolat, gyermekvállalás, gyermeknevelés témájával kapcsolatos könyveket mindig aktuálisnak tekinthetjük, hiszen a generációk örök körforgásában az egyik biztosnak vélt tényező a család. Könyvünkben erőforrásként tekintünk a családra, amelyben a családtagok nemcsak egymás (és saját maguk) boldogságáért, hanem egymás (és saját maguk) boldogulásáért is felelősek. |
|
|
|
Leírás
A párkapcsolat, gyermekvállalás, gyermeknevelés témájával kapcsolatos könyveket mindig aktuálisnak tekinthetjük, hiszen a generációk örök körforgásában az egyik biztosnak vélt tényező a család. Biztonsága változásaiban is állandósulni látszik, mivel számos társadalmi és gazdasági átalakulás mentén maga is formálódva örökíti át az életet. A tudományos értelmezések vonulatában a családban felhalmozott és onnan kiáramló erőforrások állnak, ritkábban tekintenek a családra önmagára erőforrásként. Ez utóbbi megközelítésben a családi kapcsolatok és az azokban bekövetkezett interakciók jelenthetnek erőforrást vagy erőforrás-megvonást. A kimenetel szoros összefüggésben áll a család tagjainak szubjektív állapotával és a családnak mint kollektívának a jóllétével.
Könyvünkben erőforrásként tekintünk a családra, amelyben a családtagok nemcsak egymás (és saját maguk) boldogságáért, hanem egymás (és saját maguk) boldogulásáért is felelősek. Úgy véljük, a párkapcsolat, a szülő–gyermek kapcsolat vagy a rokoni kötelékek kialakulása és működése jelentősen befolyásolja a testi-lelki jóllétet, de komoly hatást gyakorol az élet egyéb területein betöltött szerepekre, nem utolsósorban a munkaerő-piaci részvételre. A társas és a családon belüli támogatáshoz hasonlóan beszélhetünk olyan közösségi támogatásokról, amelyek esetén különböző közösségek – például munkahelyi, vallási, egyesületi – játszanak meghatározó szerepet az egyéni előrehaladásban. Nemzetközi és hazai szakirodalmak, valamint kutatási eredmények alapján keresünk összefüggést a magánéleti (családi) és a professzionális karrier között annak érdekében, hogy a családi és közösségi élet e többé-kevésbé rejtett dimenzióját feltárjuk.
Gondolat Kiadó, 2017.
Írta: Engler Ágnes
Lektor: Kéri Katalin, Török Péter
Tartalom
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
I. A CSALÁD MINT ERŐFORRÁS ÉS A SZAKMAI PÁLYAFUTÁS
I.1. A partnerkapcsolatok szerepe a szakmai karrierben
I.2. Szülői karrier, szakmai karrier
I.3. A családi szerepekre történő felkészítés mint az oktatás tárgya
II. A CSALÁD MEGJELENÉSE A FELNŐTTKORI TANULÁS DÖNTÉSMECHANIZMUSAIBAN
II.1. A felnőttkori tanulási döntések
II.2. Felnőtt hallgatók intergenerációs és intragenerációs kapcsolatai
II.3. A család funkciója a tanulás eredményességében
III. A FELSŐOKTATÁS NEM HAGYOMÁNYOS HALLGATÓI
III.1. A munka és család mellett tanuló felnőttek mint nem hagyományos hallgatók
III.2. A felsőfokú intézmények átalakuló hallgatói társadalma
III.3. Felnőttek tanulási aktivitásának nemzetközi és hazai jellemzői
IV. CSALÁDBARÁT FELSŐOKTATÁS
IV.1. A családbarát felsőoktatás mint akadémiai igény
IV.2. A családbarát felsőoktatás intézményi megközelítésben
IV.3. A családbarát felsőoktatás hallgatói oldala
V. FELNŐTT HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN
V.1. A vizsgálat bemutatása
V.2. A kutatás kérdései és hipotézisei
V.3. A vizsgált felnőtt hallgatók jellemzői
VI. TOVÁBBTANULÁSI DÖNTÉSEK ÉS HALLGATÓI CSOPORTOK
VI.1. A továbbtanulási döntés hallgatói típusai
VI.2. A hallgatói csoportok tanulmányi elköteleződése
VI.3. Hallgatói eredményesség és tanulási aspiráció
VII. A NEM HAGYOMÁNYOS HALLGATÓK CAMPUSON BELÜLI ERŐFORRÁSAI
VII.1. Oktatói-hallgatói interakciók
VII.2. Hallgatói társadalmi integráció
VII.3. Szakmai kapcsolatok a felsőoktatási térben
VIII. A NEM HAGYOMÁNYOS HALLGATÓK CAMPUSON KÍVÜLI ERŐFORRÁSAI
VIII.1. Munkahelyi kötelezettség és a felsőfokú tanulmányok
VIII.2. Családi kötelezettség és a felsőfokú tanulmányok
VIII.3. Családbarát-e a felsőoktatás?
IX. A CSALÁDBAN REJLŐ ERŐFORRÁSOK HATÁSA A FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOKRA
IX.1. Gyermeket nevelő és gyermeket nem nevelő hallgatók
IX.2. A család megjelenése a tanulmányi életútban
IX.3. A prokreációs családi háttér és a felsőfokú tanulmányi jellemzők
ÖSSZEGZÉS
HIVATKOZOTT IRODALOM