Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Elfogadom
Témakörök
A clown mint a művész önarcképe
Eredeti ár: 4.200 Ft
3.780 Ft
Online kedvezmény: -10%

A clown mint a művész önarcképe

Eredeti ár: 4.200 Ft
3.780 Ft
Online kedvezmény: -10%

Az esszé-tanulmány a clown-művészönarckép felbukkanásáról, előfordulásairól, jelentésváltozatairól szól az irodalom, a képzőművészet, a film, továbbá a zene kiemelkedő és jellemző alkotásainak vizsgálatával. A kiindulási pont Watteu Gilles-je, ám az előképeket még régebbi korszakokban, Shakespeare bohócai és a commedia dell arte világában kereste a szerző. A modern bohócok a 19. század harmincas éveiben kezdtek megjelenni, az udvari bolond helyét ekkortól vette át lassanként a clown. 

Leírás

Az esszé-tanulmány a clown-művészönarckép felbukkanásáról, előfordulásairól, jelentésváltozatairól szól az irodalom, a képzőművészet, a film, továbbá a zene kiemelkedő és jellemző alkotásainak vizsgálatával. A kiindulási pont Watteu Gilles-je, ám az előképeket még régebbi korszakokban, Shakespeare bohócai és a commedia dell arte világában kereste a szerző. A modern bohócok a 19. század harmincas éveiben kezdtek megjelenni, az udvari bolond helyét ekkortól vette át lassanként a clown. A 19. század második felének clowntörténete elsősorban Baudelaire költészetével és a Goncourt testvérek egyik regényének elemzésével folytatódik. Amit ők elkezdtek, azt folytatta két nagy francia költő, Verlaine és Jules Laforgue. A századvégen alkotott művek közül Nietzsche és Cézanne alkotásait veszi szemügyre a szerző. A téma zenei megjelenésének elemzésével folytatódik a könyv Verditől Schönbergig. A clown megjelenítése a 20. század elején bontakozik ki a legmagasabb művészi színvonalon Picassónál és Chagallnál, Apollinaire költészetében és Kafka prózájában, valamint a magyar novella egyik gyöngyszemében, Karinthy Frigyes Cirkuszában. A század derekán Thomas Mann több ismert hősében, Klee és Miro képein, rajtuk kívül pedig számos követőjük művészetében variálódnak a clown-figurák. Az európai és a magyar művészek motívumértelmezésének elemzésében egészen Fellini filmjeiig jut el a mű. Munkája tanulságait sorra véve a clown mint a művész önarcképe motívum helyét a történeti folyamatban a félmúltra teszi a szerző. Arra az időszakra, amely a modern művészet kialakulásának válságos korszaka, s amely társadalmi rendszerek és formák eltűnését, újak megjelenését látta a modernség kezdeteinek, a 19. századvég és utóélete világának idejére.

 

Argumentum Kiadó, 2011.

Írta: Szabolcsi Miklós

Paraméterek

Szerző Szabolcsi Miklós
Cím A clown mint a művész önarcképe
Kiadó Argumentum Kiadó
Kiadás éve 2011
Terjedelem 252 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 446 638 3

Tartalom

Jean Starobinski: Előszó magyarul és franciául

Előzmények: Antoine Watteau Gilles-je

Watteau előtt: a commedia dell’arte. Zanni és Pierrot

Egy másik előkép: Shakespeare bohócai. Hamlet

A művész-Pierrot a XIX. század elején

A clown megjelenik a cirkuszban és a művészetben

Pierrot a XIX. század második harmadában

A művész-bohóc azonosítás új, tragikus értelme: Baudelaire

A cirkusz mint az élet és művészet terepe: a Goncourt testvérek

Vissza a XVIII. századhoz: a játékos Pierrot: Verlaine

A kicsúfolt bohóc: Laforgue

Két nagy hatású bohóckép a XIX. század végén: Nietzschénél és Cézanne-nál

Más századvégi bohócok

Bohócképek a XIX. század végén és századelő zenéjében: Verditől Schönbergig

Cirkusz és clown a századvég és a XX. század elejének festészetében

Picasso bohócai, artistái

A dühös, a világ ellen forduló maszkok: James Ensor

A meg nem értett ember jelképe: a bohóc Georges Rouault-nál

Chagall művész-önarcképei. A hegedűs

Aki leszakítja a bohócálarcot: Alekszandr Blok

A varázslatos bohóc, a tisztaság jele Guillaume Apollinaire-nél

Kafka Természetszínházában

Cirkusz és hegedűs Karinthy Frigyesnél

Még egyszer Kafka. A késői novellák önarcképei

Játékok a háborúban

A világ cirkusszá válik

Játék, bohóc, bűvész, szélhámos, művész – Thomas Mann személye és műve

A téma a két világháború közötti művészetben

Ironikussá-hősiessé változás a 20-as évek lírájában

A clown-jel elvonása, új rendbe illesztése: Klee, Miró

A clown archetípus lesz: Carl Gustav Jung

Chaplin Cirkusza

A clown-jel változása: forradalmi, szocialista magatartás jelzése

A fájdalmas átmenet jelzése: Nezval Akrobatája és Alberti Bohócai

Az artista a szocialista művész önarcképe: Derkovits Gyula

A vidám cirkuszünnep Fernand Léger-nél

A clown-jel 1938 és 1945 között

A clown-jel új értelmezései a második világháború után

A bohóc új életre kel: Fellini

Clown, bohóc, hegedűs a hatvanas évek magyar művészetében

Záró megjegyzések. Tanulság, összefoglalás: a művészeti jel természete

Irodalom

Valachi Anna: Világcirkusz és Kötéltánc

Résumé

Miklos Szabolcsi résume en ces termes les enseignements de son livre

Képek jegyzéke