Leírás
A cigányzenészek és a zenész cigányok kulturális öröksége a 19–20. századi Magyarországon hol halványabban, hol erősebben szövi és szőtte át a magyar kultúra számos színterét és produktumát. A tanulmánykötet célja, hogy ezeket a lehetséges kutatási területeket számba vegye és felsorakoztassa, még az egészen áttételesen kötődőeket is. Egyúttal szakít a közvélekedésben – és olykor a tudományos közéletben – elterjedt sztereotip, vagy éppen a „naiv tudomány” jegyeit magán viselő cigányzene és zenész cigány képpel. A téma számtalan alakváltozására szeretné felhívni a figyelmet, közvetítve, hogy a cigányzene és a zenész cigányok elválaszthatatlan részei a magyar kultúrának. Ugyanakkor a magyar kultúra is elválaszthatatlan a cigányzenétől és a zenész cigányoktól, ezáltal a magyarországi cigányságtól. Éppúgy, ahogy Magyarország vonatkozásában – a strukturalista elméletek szerint –, a vérségi alapon szerveződő, homogén, egymástól élesen elkülönülő cigányságról és nem cigányokról/magyarokról sem beszélhetünk. A közös múlt tudata elengedhetetlen előfeltétele a közös jelennek, ami pedig lehetővé teszi a közös jövőt.
Gondolat Kiadó, 2023.
Szerkesztette: Hajnáczky Tamás
Lektor: Dr. Ignácz Ádám
Paraméterek
| Szerző | Hajnáczky Tamás |
| Cím | A cigányzene és a zenész cigány alakváltozásai |
| Alcím | Történelmi, társadalmi és kulturális metszetek a 19–20. századból |
| Kiadó | Gondolat Kiadó |
| Kiadás éve | 2023 |
| Terjedelem | 560 oldal |
| Formátum | A/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 556 438 5 |
Tartalom
Előszó
„CIGÁNY EPOSZOK”
ORSÓS JÁNOS RÓBERT
„Kell, hogy nekik is legyenek énekeik és költeményeik”
Liszt Ferenc és egy lehetséges cigány eposz története
MISKOLCZY AMBRUS
A Varázsfuvolától a Cigányiászig
A Szabadkőművesség és a cigányok eposza”
ÖNSEGÉLYEZÉS ÉS IDENTITÁSKERESÉS
HAJNÁCZKY TAMÁS
Cigányzenész egyesületek önsegélyező tevékenysége a boldog békeidők végnapjaitól a második világháború kitöréséig
NAGY PÁL
A temesvári németcigányok
Muzsikus cigányok identitáskeresése az 1930-as években
CIGÁNYZENE VS. JAZZ
LENGYEL EMESE
„Mert a dzsessz csak flört, a cigányzene az igazi szerelem”
A cigányzene és a jazz-zene a magyar operettszínpadon
ZIPERNOVSZKY KORNÉL
A magyarországi cigányzene és a jazz sorsa az 1940-es években
MÓRICZTÓL JANKÓIG
DUPCSIK CSABA
A cigányzenész karaktere az élclapokban
A kiegyezéstől a szocializmus koráig
D. MAGYARI IMRE
„A cigány a vonójával…”
Cigányzenészek a 20. század első felének magyar irodalmában
BÁLINT PÉTER
„A három muzsikus cigány”
A népi gyógyítás módjai Babos István és Fedics Mihály narratívájában
STÍLUSOSAK, EGYÉNISÉGEK...
RISKÓ KATA
Prímásegyéniségek a cigányzene ünnepén
WAGNER SÁRA
„A modern zenész ismérve”
Ráduly Mihály recepciója (1970-1973)
ESTÉZÉS ÉS PEZSGÉS
MÜLLNER ANDRÁS
A néma botolótól a hibrid hangzó repertoárig
A nyírvasvári Rostás család mozgóképes ábrázolásának néhány példája
POVEDÁK ISTVÁN – POVEDÁK KINGA
„Minden éneknek van története...”
A vallási cigány zene és a cigány vallási zenészek
Képek, ábrák és kották jegyzéke
Névmutató
A kötet szerzői
Kapcsolódó kiadványok
