Leírás
A fejlett világ országaiban a javuló egészségügyi ellátásoknak köszönhetően az élethosszig tartó ellátást igénylő betegkör folyamatosan bővül. Ezen betegek esetén úgy az egészségügyi ellátórendszer, mint a betegek figyelme hosszú ideig az egészségügyi állapot javításának egyre inkább technikalizált megoldásai felé fordult. Ez egyre drágább gyógyszeres, műtéti megoldások elterjedését eredményezte. Az utóbbi évtizedekben ugyanakkor egyre többen hívják fel arra a tényre a figyelmet, hogy a betegek és hozzátartozóik ellátási folyamatba való aktív bevonása nélkülözhetetlen a krónikus állapotok sikeres uralásához. Ezen terület fejlesztésére szánt erőforrások hasznosulása bátran összemérhető a gyógyszeres vagy műtéti technikák fejlesztésére szánt források hatékonyságával. A nyugati típusú orvoslás szakterületei közül a prevenció és rehabilitáció területén dolgozók tevékenységének áll a középpontjában a betegek otthoni életkörülményeinek tudatos befolyásolása, a beteg betegségével kapcsolatos ismeretanyagának bővítése, döntési képességének javítása. Ebben a körben alapértelmezett a különböző szakképesítésű egészségügyi dolgozók – mint orvosok, pszichológusok, diplomás ápolók, dietetikusok, gyógytornászok, fizioterapeuták és szociális munkások – szoros, minannapos együttműködése. Ezen háttérrel vállalta fel a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Preventív Medicina Tanszéke Magyarországon elsőként a krónikus betegséggel élő betegek öngondoskodásának támogatására egy egyetemi kurzus megszervezését. A kurzus célja az immár önálló szakterületekké vált szubspecialitások – a kardiológiai, pulmonológiai, pszichiátriai, mozgásszervi és gyermekgyógyászati rehabilitáció – határait meghaladva, de ezen területeken szerzett tapasztalatokat felhasználva, a krónikus betegségben szenvedő széles betegkör javát szolgáló ellátási elvek megfogalmazása. A kurzus és így jelen jegyzet is a krónikus betegek öngondoskodásában való támogatás alapelveinek meghatározása után áttekinti azokat a nemzetközi modelleket, melyekkel a betegek öngondoskodását a világ különböző részein fejleszteni próbálják. Végigvesszük a különböző egészségügyi képzettségű szereplők lehetőségeit ezen öngondoskodási folyamat alakításában, majd néhány jellemző klinikai kórképre koncentrálva konkrét klinikai példákat mutatunk be az öngondoskodási folyamat támogatására. A kurzus egy dinamikusan fejlődő, ugyanakkor meglehetősen újkeletű szakterület rejtelmeibe kívánja bevezetni a hallgatót. Épp ezen dinamikus fejlődés következtében a jegyzet megírásának időpontjában inkább csak fejlesztési irányok tekintetében lehetünk biztosak, a konkrét megoldások vonatkozásában a világ minden részén egyelőre az útkeresés folyik. A jegyzet célja nem is lehet a minden ajtót nyitó kulcs biztosítása. Ha a szemlélettel, a betegek öngondoskodására épülő ellátási folyamatok kialakíthatósága vonatkozásában meg tudtuk fertőzni a hallgatót, úgy gondolom már elértük célunkat. A megvalósítás, a részletek kidolgozása már azon orvosok, gyógyszerészek, gyógytornászok, szociális munkások és diplomás ápolók feladata lesz, akik most még hallgatóként olvassák ezen jegyzet oldalait.
Dr. habil. Kósa István
JATEPress, 2020.
Szerkesztette: Kósa István
Lektor: Dr. habil. Paulik Edit
Paraméterek
| Szerző | Kósa István |
| Cím | A betegek öngondoskodásának támogatása kritikus állapotokban |
| Kiadó | JATEPress |
| Kiadás éve | 2020 |
| Terjedelem | 138 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 315 461 8 |
Tartalom
Bevezetés
1. Az öngondoskodás hátterében álló egészséggazdasági és egészségszervezési folyamatok (Dr. habil. Kósa István)
1.1. Öngondoskodás helye az egészségügyi ellátó rendszerben
1.2. Az öngondoskodás fejlesztésének hatása az egészségi állapotra
1.3. Az öngondoskodásra építő betegellátás és a klasszikus „nyugati típusú” betegellátás filozófiai különbsége
1.4. A krónikus állapot öngondoskodás támogatás szintjei
1.5. Az eredményes öngondoskodáshoz szükséges betegkészségek
1.6. Az ellátók oldaláról szükséges készségek az eredményes öngondoskodási rendszer kialakításához
1.7. Társadalmi funkciók az öngondoskodást támogató rendszerekben
1.8. Az öngondoskodás támogatás létező hazai megoldásai
1.9. Irodalom
2. A krónikus betegségek önmenedzselését támogató modellek, a társas támogatás szerepe (Dr. Rafael Beatrix)
2.1. Az önmenedzselés fogalma
2.2. Pszichológiai tényezők szerepe a krónikus betegségek önmenedzselése terén
2.3. Külföldi self-management modellek
2.4. Hazai példa
2.5. Konklúzió
2.6. Irodalomjegyzék
3. Az egészségügyi szakemberek szerepe a betegek öngondoskodásának támogatásában (Dr. Barnai Mária)
3.1. A magasvérnyomásos betegek ellátásának szakdolgozói szempontjai
3.2. Cukorbeteg ellátás támogatásának szempontjai
3.3. A légzéskontroll megteremtésének jelentősége
3.4. Fizikai aktivitás szerepe a testsúly kontrollban
3.5. Fizikai aktivitás felépítése koszorúér betegeknél
3.6. Fizikai aktivitás felépítése cukorbetegeknél
3.7. Fizikai aktivitás felépítése során mérlegelendő további szempontok
3.8. Irodalom
4. A gyógyszerész szerepe a krónikus betegek öngondoskodásának támogatásában (Dr. Benkő Ria)
4.1. A gyógyszerhasználat mértéke
4.2. Gyógyszerészek bevonása az öngondoskodásba
4.3. Gyógyszerészi betegedukáció
4.4. A gyógyszerészek bevonásának eredményei a diabetes betegek példáján
4.5. Irodalom
5. A táplálkozásterápia szerepe a krónikus nem fertőző betegségek kezelésében (Szálka Brigitta)
5.1. Alapfogalmak
5.2. A táplálkozás szerepe a krónikus nem fertőző betegségek létrejöttében és kezelésében
5.3. Dietetikai ellátási folyamat és modell „Nutriton Care Process and Model” (NCPM)
5.4. Dietetikai módszerek a krónikus betegségek táplálkozásterápiájának támogatásában
5.5. Információtechnológiai eszközök a krónikus betegségek táplálkozásterápiájának támogatásában. Életmódnaplózás online felületen és mobilapplikációk használatával
5.6. A táplálkozásterápia a testtömeg-csökkentésben
5.7. Gyógyszer-étel interakciók étrendi vonatkozásai
5.8. Felhasznált irodalom
6. Betegszervezetek szerepe a betegek öngondoskodásának támogatásában (Dr. Grózli Csaba)
6.1. Betegszervezetek kialakulása
6.2. A betegszervezet, mint a krónikus betegek rehabilitációjának egyik pillére
6.3. Informáltság és életmód felmérés eredménye
6.4. Irodalom
7. Az egészségügyi informatikai támogatások szerepe a betegek öngondoskodásában (Dr. habil. Kósa István)
7.1. Infokommunikációs technológiák fejlődésének hatása
7.2. Az önmonitorozás jelentősége
7.3. Összefoglalva
7.4. Irodalom
8. Az öngondoskodás szerepe cukorbetegeknél (Prof. Dr. Lengyel Csaba)
8.1. Diabetes mellitus prevalenciája
8.2. Az életmód és a cukorbetegség összefüggése
8.3. Az egészségügyi szolgáltatók feladatai a sikeres diabetológiai ellátásban
8.4. A betegek feladatai a sikeres diabetológiai ellátásban
8.5. Az egészségügyi rendszer feladatai a sikeres diabetológiai ellátásban
8.6. A vércukor önellenőrzés speciális kérdései
8.7. Az antidiabetikus gyógyszerelés speciális kérdései
8.8. Összefoglalás
8.9. Irodalom
9. Az asztmás betegek öngondoskodása (Dr. Bálint Beatrix)
9.1. Az asztma definíciója
9.2. Az asztma komplex kezelése
9.3. Az irányított önkezelés
9.4. Betegoktatás
9.5. Írásos cselekvési terv
9.6. Rendszeres kontroll
9.7. Irodalom
10. Öngondoskodás szívelégtelenség esetén (Prof. Dr. Sepp Róbert)
10.1. Bevezetés
10.2. A szívelégtelenség eszközös és gyógyszeres kezelése
10.3. A szívelégtelenségben szenvedő betegek gondozási programja
10.4. Irodalom
11. Öngondoskodás szerepe vesebetegek és hipertóniások kezelésében (Dr. Havasi Anett)
11.1. A vesebetegséggel és a magasvérnyomás betegséggel érintettek köre
11.2. Hogyan követjük, gondozzuk a vesekárosodást?
11.3. Mit oktassunk: Mit jelent a komplex vesevédelem?
11.4. Átmenet a dialízisbe – speciális edukációs program
11.5. Dialízis modalitás. A peritoneális dialízis, mint az önkezelés legjobb példája
11.6. Mit oktassunk a hipertóniásoknak?
11.7. Telemedicina szerepe a kezelésben
11.8. Összefoglalás
11.9. Irodalom
12. Öngondoskodás a véralvadásgátlóval kezelt betegeknél (Dr. Kohut László)
12.1. Bevezetés
12.2. A K-vitamin-antagonisták hatásmechanizmusa, metabolizmusa, interreakciók
12.3. Az öngondoskodás elméleti háttere
12.4. Betegkiválasztás
12.5. Oktatás és képzés
12.6. Összefoglalás
12.7. Irodalom
13. A krónikus fájdalom önmenedzselése (Dr. habil. Szok Délia)
13.1. Krónikus fájdalom
13.2. Az öngondoskodás lehetőségei krónikus fájdalom állapotokban
13.3. Melyek a krónikus fájdalom öngondoskodásának módjai?
13.4. Mit tehet a fájdalom-beteg saját állapotának javítása érdekében?
13.5. Összefoglalás
13.6. Irodalom
14. A betegek öngondoskodásának támogatása pszichiátriai betegségekben (Dr. habil. Kelemen Oguz)
14.1. Öngondoskodás a pszichiátriai kezelés quintesszenciája
14.2. Rehabilitáció és öngondoskodás
14.3. Prevenció és öngondoskodás
14.4. Öngondoskodás, önsegítés a pszichiátriában
14.5. Csoportok
14.6. Összefoglalás
14.7. Irodalom
Ellenőrző kérdések
Tanulói eredmény alapú táblázat
Kapcsolódó kiadványok
