A 21. századi tanár
Paraméterek
| Szerző | Prievara Tibor |
| Cím | A 21. századi tanár |
| Alcím | Egy pedagógiai szemléletváltás személyes története |
| Kiadó | Neteducatio Kft. |
| Kiadás éve | 2015 |
| Terjedelem | 224 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 80328 0 3 |
Eredeti ár:
5.390 Ft
|
Ez a könyv egy pedagógiai kísérlet (igaz) története. Öt év tapasztalatait próbálom gyakorlati és az osztálytermek mindennapjaiban felhasználható módon rendszerezni és elmondani. Arról szól, hogy mit jelent újragondolni mindazt, amit a tanításról-tanulásról hiszünk. |
|
|
|
Leírás
Ez a könyv egy pedagógiai kísérlet (igaz) története. Öt év tapasztalatait próbálom gyakorlati és az osztálytermek mindennapjaiban felhasználható módon rendszerezni és elmondani. Arról szól, hogy mit jelent újragondolni mindazt, amit a tanításról-tanulásról hiszünk. Az első tisztázandó kérdés maga a cím. Ki is a 21. századi tanár (amellett, hogy nyilván minden 2000 után tanító ebbe a kategóriába tartozik alapértelmezetten)? A cím nem a célba érkezést, hanem az utat meséli el, azaz nem érzem azt, hogy én vagyok a 21. századi tanár, akinek minden kihívásra sikerült választ találnia, csupán a 21. századinak mondott pedagógiai elemeket próbáltam rendszerré fűzni és a gyakorlatban kipróbálni. Mindezt úgy, hogy nem rendelkezem különleges technikai eszköztárral, sem rengeteg pénze nincs az iskolámnak, hogy mindenben támogathasson; vagyis egy átlagos felszereltséggel rendelkező intézmény teljes állásban tanító pedagógusa vagyok. A fejezetek szerkesztésénél arra is törekszem, hogy lépésről lépésre akár megtanulható, követhető, vagy adaptálható is legyen minden, amiről itt szó van. Nem csupán elméleti összefoglalás tehát e mű, hanem gyakorlati útmutató is egyben.
Szintén fontos elv, hogy megpróbálom visszaadni az átélt küzdelmet, igyekszem beszélni a nehézségekről, problémákról, elkeseredettségről is. Teszem ezt azért is, mert az IKT terén nagyon népszerűek a jó gyakorlatok, amelyek elsősorban sikeres projektek sikeres szerzőinek sikerekre fókuszáló leírásai. És ez jól is van így, hiszen nem elijeszteni szeretné senki az IKT-val még csak ismerkedő kollégákat, hanem megmutatni nekik, hogyan is működhetnek még jobban a 21. századi iskolában. Ahogy a kísérlet leírásán töprengtem, bennem is megfordult, hogy a pozitívumokra fogok csak koncentrálni, hiszen a nehéz döntések, a sikertelenség, a nyűglődés és tépelődés talán elveszik az olvasó kedvét attól, hogy önmaga is kipróbálja mindazt, amiről itt olvashat. Aztán meg az jutott eszembe, hogy egy ilyen pedagógiai szemléletváltás a mai magyar közoktatás színes valóságában megélt dilemmái és nehézségei egyrészt hitelesebbé teszik a leírást, másrészt némi támaszt nyújthatnak másoknak a nehezebb percekben. Mert nehezebb percek (hetek, hónapok) is voltak (vannak) a talán sikeresebb pillanatok mellett.
A 21. századi tanár nem tudományos igényű kiadvány. Az elsődleges cél az, hogy a változás belső folyamatait meséljem el, a pedagógia tudományos szűrőjén keresztül. Nem szeretnék semmit bizonyítani, és nem állítom, hogy igazam van bármiben, Csupán egy történetet szeretnék elmondani egy rendszerről, amely akár működhet is. Hiszem, hogy a pedagógiával hivatalból foglalkozók (tanárok, tanítók, egyetemi hallgatók stb.) mellett a szülők (tanulók?) számára is tartogathat érdekességeket a könyv, hiszen ritkán láthatunk bele egy pedagógiai folyamatba a tanár személyes élményem keresztül.
Írta: Prievara Tibor
Lektor: Vajda Éva
Tartalom
Előszó
Baj van, nem is kicsi
(Az első fejezet, amelyben kiderül, hogy mi a baj az oktatási rendszerrel a kutatók szerint, illetve mit is gondolhatunk mi, a nemzet napszámosai erről.)
A jövő képességei
(A második fejezet, amelyből megtudhatjuk, hogy pontosan melyek a 21. századi képességek, és miértfontos ezt észben tartania pedagógiai munka mindennapjaiban.)
Tanár a présben
(Avagy a harmadik fejezet, amelyben szó van mindarról, ami nehezíti a tanárok hétköznapjait. Nem működik a wi-fi, nem lehet innovatív, megváltoztak a gyerekek, nem értik a szülőket, vagy nem tudja, a jövő munkahelye milyen lesz? Ne keressen tovább, itt mindenre választ kaphat.)
IKT és a tanár
(A negyedik fejezet, amelyben kiderül, hogy mire jó az IKT és miért vagy miért nem használják a tanárok).
Még elvek és minden egyéb, amire a rendszer épül
(Az ötödik fejezet, amely bemutatja mindazokat a pedagógiai összetevőket, amelyek a pontrendszer felépítésében szerepet játszottak)
A rendszer 1.0 összeáll – és meg is bukik
(A hatodik – érthetően rövidebb – fejezet, amelyből kiderül, hogy a remek elvek alapján összerakott rendszer első verziója miként omlott össze saját súlya alatt.)
A rendszer valóban beindul és már élhető (2.0)
(A hetedik, már sokkal hosszabb fejezet, amelyben bemutatom, hogyan sikerült megküzdeni a kezdeti nehézségekkel.)
IKT és a diák
(A nyolcadik fejezet, amely azt kutatja, hogy mire és miért használják a diákok az IKT eszközöket, valamint felvetődik a kérdés, hogy mi a feladatunk tanárként e téren?)
A pontrendszer evolúciója
(A kilencedik fejezet, amelyben a pontról pontra, lépésről lépésre követhetjük a pontrendszer finomhangolását – talán a legfontosabb fejezet a könyvben.)
Na, de mi a tananyag?
(A tizedik fejezet, amelyben arról lesz szó, hogy a pontrendszer és a szabadság, illetve a tanulói autonómia hogyan illeszkedik a kötelezően elsajátítandó tananyaghoz.)
Gyakran ismételt kérdések, avagy GYIK
(A tizenegyedik fejezet, amelyben csokorba szedtem az összes gyakran feltett kérdést, és igyekeztem megválaszolni őket.)
Mit gondolnak a diákok?
(A tizenkettedik fejezet, amelyben a diákok véleménye, gondolatai, érzései és visszajelzései kapnak helyet.)
Pontrendszer lépésről lépésre
(A tizenharmadik fejezet, amely egy rövidített, 11 gyakorlati lépésben összefoglalt útmutató a pontrendszer bevezetéséhez. Nem kínos itt elkezdeni olvasni a könyvet.)
Az értékelési rendszer adaptációja
(A tizennegyedik, utolsófejezet, amelyben hét tanár írja le, hogy ő hogyan adaptálta a pontrendszert különböző évfolyamokon és iskolatípusokban, és milyen tapasztalatokat szereztek.)
Egy jeles mosogató (Nádori Gergely)
(Utószó, amelyben tanulásról, tanításról, koszos ronggyal koszos edények mosogatásáról lesz szó.)
Mellékletek
21. századi képességek kódolása
Kódolási feladatok – megoldásokkal